A koronavírusjárvány kitörése óta az első személyes uniós csúcstalálkozóra kerül sor a tagállamok országvezetői között. A háromnapos csúcs központi témája az uniós gazdasági mentőcsomag és a büdzsé elosztása és elosztásának feltételei. Brüsszel és a rebellisek (V4, Fukar Négyek) is hajlanak a kompromisszumra, kérdés, hogy sikerül-e áttörést elérni a mostani, az online világból kiszabadulva a fizikai valóságban megrendezett találkozón.
Az Európai Tanács elnöke, a belga Charles Michel legutóbb egy olyan javaslattal állt elő, ami szemlátomást a visegrádi csoport egységének szétverésére irányult. Az ötmilliós Szlovákia csaknem akkora támogatásban részesült volna, mint Magyarország és Csehország, Lengyelország pedig a harmadik legjobb pozíciót kapta meg. Az előzetes tárgyalások azonban kudarcba fulladtak.
Nem csak a visegrádi négyek, de a fukar négyek ellenkezése miatt is. Az Ausztria-Hollandia-Dánia-Svédország kvartett túlzásnak tartja, hogy a 750 milliárd eurós Új generáció névre hallgató mentőcsomag két harmadát vissza nem térítendő kölcsönre fordítanák. Ők ugyanis azon csoport képviselik az EU-ban, amely szigorú költségvetési magatartást követel – ezért „fukar” a gúnynevük.
Hatalmas pénzekről van szó,a 2021-2027-es büdzsé és a 750 milliárdos Új generáció együtt 1,8 billiós hatalmas gigászi keretet jelent – és ha ehhez hozzávesszük az 540 milliárdos garanciaalapot, 2,3 billió fölé kerülünk. Hatalmas összegekről meg a vita és a könyörtelen könyöklés.
A Michel által legutóbb bemutatott tervek például nem a koronavírus hatásait vizsgálták, hanem az elmúlt öt év strukturális adataiból kiindulva osztották szét az Új generáció keretét. Mivel így jártak el, a csomag legnagyobb kedvezményezettjei a déli tagállamok voltak. A szándék hátterében az áll, hogy amit a 2008-as válság megroppantott, azt a koronaválság darabokra is cincálhatja – ez az eurozóna, amely a déli országokra nézve fokozottan hátrányos.
Látva a tagállamok egy jelentős részének tiltakozását, Michel átdolgozta a feltételrendszert, amely azonban továbbra sem vette figyelembe a bírálók észrevételeit is. Megmaradt a vissza nem térítendő támgoatások kétharmados többsége, és a sokat vitatott jogállami mechanizmus is, amivel leginkább Lengyelország és Magyarország kezét akarják hátrakötni.
Az államfő az uniós mézesmadzag elfogadására szólította fel a kormányt
A kompromisszum Michel elképzelésében annyi volt, hogy a nettó befizető régi tagállamok kedvére téve 26 milliárddal csökkentette az uniós közös költségvetés keretét (1074 milliárd euróra). Lényeges változás, hogy az öt év strukturális adatai helyett a koronavírus GDP-re gyakorolt hatása vált a meghatározó tényezővé, csakhogy elég nyakatekert módon, amely a végén megint a déli és nyugati tagállamoknak kedvezhet.
A vissza nem térítendő támogatási keret legvitatottabb, 310 milliárdos kerete kapcsán Michel azt javasolja, hogy
az alap 70 százalékát (217 milliárd eurót) 2021-ben és 2022-ben a Bizottság által ajánlott kritériumok szerint osztanák el (munkanélküliség, fordított GDP és népesség), majd 2023-ban a maradék 30 százalékot (93 milliárd eurót) már kizárólag a válság GDP-re gyakorolt tényleges hatásai alapján osztanák szét a tagállamok között egy 2022-es felülvizsgálat után (via Bruxinfo).
A gond az, hogy nem kizárt, a felülvizsgálat után is ugyanazok a tagállamok járnak majd jól, mint az első körben. Ráadásul ne feledjük, a válság utáni újjáépítés egyben túlélési és piachódítási harc is. Ha például a német vállalatok túlélik, de a szlovákiaiak nem, az utóbbiak után maradt űrt majd a németek tölthetik be.
Uniós pénzügyi vita: Brüsszel megpróbálta szétzilálni a V4 egységét
Ez persze nem zárja ki, hogy megállapodás szülessen a találkozón. A magyar országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy bizonyos feltételek mellett támogassa az EU gazdasági intézkedésekről szóló javaslatát:
azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek, a gazdagabb tagállamok polgárai pedig ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai. A parlament kikötötte azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni, politikai pártok és “politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” uniós forrásból nem támogathatók; a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése pedig elfogadhatatlan a jogállamiság címszó alatt.
Szlovákia esetében valószínűleg inkább az lesz nagyobb feladat, hogy összehangolja a döntését a térségbeli szövetségek érdekeivel. A délelőtt folyamán a visegrádi négyek kormányfői már egyeztettek a mentőcsomag kérdésében.
Spotkanie koordynacyjne premierów państw Grupy Wyszehradzkiej #V4 przed nadzwyczajnym szczytem Rady Europejskiej #EUCO w #Bruksela 🇵🇱🇨🇿🇸🇰🇭🇺 pic.twitter.com/9Vw5q5XUFb — Kancelaria Premiera (@PremierRP) July 17, 2020
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
