Budapesten, a Szent István Tudományos Akadémián, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartotta meg október 7-én székfoglaló előadását Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem professzora, az Általános Orvostudományi Kar volt dékánja, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Az alábbiakban Kellermayer Miklós, az akadémia rendes tagja Egymolekula biofizika című székfoglaló előadásának rövid összefoglalóját adjuk közre.
Az előadás visszanézhető az akadémia YouTube-csatornáján.
Székfoglaló előadásában Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgató egyetemi tanára a hallgatóságot a nanovilágba kalauzolta, az atomok és molekulák különleges világába, melynek méretskálája a nanométer. Megmutatta, hogy egyedi molekulák vizsgálatának azért van értelme, mert feltárulkoznak azon tulajdonságok, amelyek a sokaságban rejtve maradnak, így azonban megérthetővé válik a molekulák rugalmassága, amelyeknek fontos szerepük van az élő sejt működésében.
Bemutatott két módszert, az atomi erőmikroszkópiát és a lézercsipeszt, amelyekkel az egyedi molekulák mechanikailag manipulálhatóak, mintegy „kézbe foghatóak”. Három, orvosilag is fontos példán keresztül mutatta be tudományos eredményeit.
Először az epigenetikai szempontból kitüntetett DNS-metiláció hatását mérte meg a DNS rugalmasságára. Az epigenetika – a DNS-bázissorenddel vagy -szekvenciával foglalkozó genetikával szemben – a DNS kémiai módosításában kódolt információt vizsgálja. A DNS-metiláció olyan biokémiai folyamat, amely során egy metilcsoport kapcsolódik a DNS adott helyére. Kiderült, hogy a metiláció hatására stabilizálódik a DNS szerkezete, ami befolyásolhatja a génátíródás sebességét.
Másodszor, a titáni mérete miatt titinnek nevezett óriás izomfehérjéről kimutatta, hogy mutánsai fontos szerepet játszanak a szívelégtelenséghez vezető tágulásos szívizom-elfajulás (dilatatív kardiomiopátia) kialakulásában.
Végül, a koronavírusról megmutatta, hogy egyfajta molekuláris gumilabdaként viselkedik, ami megmagyarázza a vírus különleges ellenállóképességét, más szóval rezilienciáját, mellyel képes kivédeni a külső hatásokat. Mindezek a kísérletek fontos szerepet játszanak abban, hogy az orvostudomány új módszereket dolgozhasson ki a különböző betegségek gyógyítására.
Forrás: Szent István Tudományos Akadémia
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
