Schaller-Baross Ernő, a Fidesz–KDNP új EP-képviselője szakpolitikai ambícióiról, valamint a hétvégi CDU-elnökválasztás kimeneteléről is nyilatkozott lapunknak.
Hétfőn kezdte meg az európai parlamenti (EP) munkát Schaller-Baross Ernő, a kormánypártok új EP-képviselője. A politikus több mint tíz éve foglalkozik külkapcsolatokkal, jól ismeri a német keresztény uniópártok működését, elmondása szerint részben emiatt is szeretne szerepet vállalni a Fidesz és az Európai Néppárt közötti párbeszédben. Schaller-Baross Ernőt szakpolitikai ambícióiról, valamint a hétvégi CDU-elnökválasztás kimeneteléről is kérdezte a Magyar Nemzet.
– Egy világjárvány közepén vette fel a mandátumát, mégpedig egy távmunkában működő Európai Parlamentben. Mik a várakozásai a következő időszakra vonatkozóan?
– Valóban nehéz időszakban kezdtem meg a munkát az EP-ben, ez nyilván megszabja az előttünk álló ügyek fontossági sorrendjét is. Az év elsőrendű feladata természetesen a koronavírus-járvány megfékezése lesz, politikai pártállástól függetlenül ezt kell segítenie mindenkinek. Kézenfekvő lenne, hogy az EU legyen a védekezés motorja, de ahogy azt az első hullám idején már tapasztalhattuk, globális kihívásokra nem feltétlenül a globális válaszok a leghatékonyabbak, a lokális, állami szintnek is rugalmasnak kell lennie. Itt van például az unió vakcinabeszerzése, ami akadozik, ezért Magyarországnak is arra kell készülnie, hogy máshonnan is képes legyen beszerezni az oltást.
A magyar emberek egészsége az első, ezért tartom roppantul károsnak a hazai ellenzék oltásellenes riogatásait. Csak úgy tudjuk minél hamarabb magunk mögött tudni az egészségügyi és gazdasági válsághelyzetet, ha minden lehetséges beszerzési forrást mérlegelünk.
És aki akárcsak az egyik bevizsgált vakcina kapcsán mesterséges kétségeket kelt, vagy a bevizsgálás alatt már jó előre szándékosan bizonytalanságot generál, az valójában az egész oltási kampány sikerességét kockáztatja.
– A jogi és a foglalkoztatási szakbizottságok tagja lesz az EP-ben. Pontosan milyen szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik majd?
– Mindkét szakbizottság várhatóan a figyelem előterébe kerül az elkövetkező időszakban, stratégiai jelentőségű kezdeményezésekkel kapcsolatosan kezdődik meg a munka 2021-ben. A jogi bizottságban folytatjuk a munkát azzal a céllal, hogy az uniós intézmények működésük során ne lépjék túl azokat a jogi kereteket, amelyeket a szerződések előírnak.
Jelenleg egy uniós intézménynek semmilyen jogkövetkezménnyel sem kell szembenéznie abban az esetben, ha szembefordul a szerződésekkel vagy megsérti az unió működésének alapelveit. Leginkább az Európai Parlament balliberális képviselői részéről tapasztalhatóak törekvések a lopakodó hatáskörbővítésre.
Folyamatosan a tagállamokon kérik számon a jogállamiságot, holott azokat az uniós szerveknek ugyanúgy be kellene tartaniuk.
– Csak a jogállamiság lesz a szakbizottsági munka fókuszában?
– Nem, párhuzamosan zajlik majd az Európai Bizottság által tavaly év végén bemutatott, a digitális szolgáltatásokról szóló javaslatcsomaggal kapcsolatos munka is. Kiemelten fontosnak tartom, hogy az online platformok működésére stabil jogi keretet hozzunk létre, különös figyelemmel arra, hogy korlátok közé szorítsuk ezen high tech-impériumok azon gyakorlatát, mely súlyosan sérti a szólásszabadság elvét.
Nem pusztán politikai sérelmekről van szó, hiszen a korlátozásokkal valójában a felhasználókat zárják buborékba és fosztják meg őket a szabad tájékozódás lehetőségétől. Különösen előremutató fejlemény ezek kapcsán, hogy az Igazságügy Minisztériumban 2020 tavaszán létrejött a Digitális Szabadság Bizottság.
A Minisztérium párbeszédet kezdeményezett az állami és IT-szereplőkkel annak érdekében, hogy ne sérülhessen a magyar állampolgárok véleménynyilvánításhoz való joga a digitális impériumok által uralt közösségi médiában. Meg kell akadályozni az online cenzúrát, miközben olyan szabályozásra van szükség, amely biztonságos online teret teremt, megakadályozva a jogellenes tartalom terjedését. Mind tagállami, mind közösségi szinten ezt az elvet kell követnünk.
Célom továbbá a magyar kis- és középvállalatok, mikrovállalkozások érdekeinek előtérbe helyezése. A jogi bizottságban több olyan javaslat is folyamatban van jelenleg, amely a fenntarthatóság, a faitrade, az elszámoltathatóság elveinek olyan értelmezést ad, ami a kis- és középvállalatok számára súlyos terheket jelentő intézkedésekhez, észszerűtlen adminisztratív terhekhez vezet.
Dr. Schaller-Baross Ernő a Miniszterelnökség külügyekért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott, mielőtt megkapta EP-mandátumát Fotó: Miniszterelnökség
– Dolgozott már együtt a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőivel, ismerte korábbról a delegáció tagjait?
– Igen, szerencsés helyzetben vagyok, mert a delegáció jelentős részével már volt alkalmam együtt dolgozni. Korábban a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója voltam, a szervezet egy partnerintézménye a brüsszeli székhelyű Wilfried Martens Centre, amely az Európai Néppárt pártalapítványa is. A Miniszterelnökség külügyekért felelős helyettes államtitkáraként később szakpolitikai kérdésekben is egyeztettem a Fidesz–KDNP delegáció tagjaival. A képviselőtársaim részéről egyébként nagyon pozitív fogadtatásban részesültem, többen közülük egy évtizede dolgoznak az Európai Parlamentben, így tőlük sokat tanulhatok. A munkámat új képviselőként megnehezíti a vírushelyzet, a munkafolyamatunk meghatározó része digitálisan, új terepen zajlik. Képviselőtársaim eddig mindenben a segítségemre voltak, és már most látom, hogy a delegáció nagyszerű stábbal dolgozik.
– Múlt héten pedig már az Orbán Viktorral való delegációs találkozón is ott volt. Kapott biztató szavakat a kormányfőtől?
– Miniszterelnök úr sok szerencsét és kitartó munkát kívánt nekem. Mindazonáltal évindító egyeztetést tartottunk, tehát sokkal inkább a delegáció előtt álló kihívásokról volt szó.
– Fiatal kora ellenére már több mint tíz éve foglalkozik külkapcsolatokkal, jól ismeri a német keresztény uniópártok működését. Lesz szerepe a Fidesz és a néppárt közötti párbeszédben?
– Természetesen mindenképp szeretnék részt vállalni a párbeszédben. A hétvégi elnökválasztás a Kereszténydemokrata Unióban (CDU) bizonyította, hogy az eddig ismert német politika az elkövetkező időszakban is folytatódik, nem számíthatunk drasztikus irányváltásra. Az elmúlt évek tapasztalata pedig az volt, hogy ezzel a német vezetéssel mindig sikerült kompromisszumra jutnunk. Még akkor is, ha voltak közöttünk vitás politikai kérdések. Hiszem azt, hogy a magyar emberek szempontjából is jó döntés született a CDU online kongresszusán.
Az Európai Néppárton belül is nagy szava van a német delegációnak, már csak a méretéből adódóan is. Lakosságarányosan a Fidesz–KDNP-delegáció a legerősebb a Néppártban, a tagpártok közül messzemenőkig ez a lista érte el a legjobb eredményt 2019-ben. Ennek tükrében szerintem nem jelenthet problémát, hogy a keresztény Európáért munkálkodó Kohl kancellár elvei mentén, szemmagasságban találkozzunk a német partnereinkkel.
A korábbi munkám során jó kapcsolatom alakult ki a CDU/CSU-hoz köthető alapítványokkal, háttérintézményekkel, mint például a Konrad-Adenauer-Stiftung vagy a Hanns-Seidel Stiftung. Számomra nem kérdés, hogy az Európai Néppárt soraiban szükség van a józan, konzervatív, kereszténydemokrata hangokra, szükség van a Fidesz–KDNP-re. Kijelenthetem, hogy EP-képviselőként én is az utóbbi gondolkodásmódot fogom képviselni.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
