Párkányban és vidékén néztünk utána, mely településeknek van helyi lapjuk, hol működik helyi televízió, mennyire naprakész a lakosok informálása a világhálón.
A rendszerváltás körüli lelkesedés jót tett a helyi lapok alapításának. Egyre-másra jöttek létre a községekben, természetesen önkormányzati finanszírozással, hogy aztán alig egy év alatt kifulladjanak, egyre ritkuljon a kiadásuk és elsorvadjanak. Már ekkor sajnálkozva tárták szét karjukat a polgármesterek: ennél fontosabb beruházásokra se futja az éves költségvetésből.
Ez a legtöbb településen csak eleinte sikerült, majd elbukott a szerkesztők szakmai éretlenségén, valamint azon, hogy az önkormányzat nem-igen biztosított hozzáférést a kívánt adatokhoz. Sokan feltették azt a kérdést is, hogyan őrizheti meg önállóságát a helyi média, ha gazdaságilag nem független? Erre kielégítő választ nem igazán tud senki adni.
Azoknak a lapoknak volt lehetőségük tárgyilagosabban tájékoztatni a történésekről, jelenségekről, amelyeket civilek, társulások adtak ki. Ezek azonban rövidesen egytől egyig megszűntek. Az önkormányzatok által fenntartott kiadványok esetében a község vezetősége nem szívesen látta a lapokban megjelenő kritikát, és az „aki fizet, az parancsol” elvét követve beleszóltak az újságírók munkájába. Lassanként az összes lap átalakult hírmondóvá.
Mi a helyzet napjainkban?
– Szerintem szükség van helyi lapra, és szükség van a tévéadásra is. A műsorokat az interneten rendszeresen megnézem, az újságokat is rendszeresen olvasom, amikor otthon vagyok. Személy szerint jobban örülnék kevésbé cenzúrázott helyi sajtónak. Nagyon sok olyan téma van, amit nem lenne szabad a szőnyeg alá söpörni, és nyíltabban kellene beszélni például a drogosok vagy a beilleszkedni nem tudó személyek okozta problémákról. Szívesen látnék a helyi újságunkban több hírt a nagyvilágból – mondta a szőgyéni Csókás Patrik. Egy másik vélemény, a párkányi Takács Krisztina szerint ugyan nagyon fontos a regionális sajtó, hiszen helyi eseményekről, a kisebb közösségek életéről tudósít, ő maga a kényelmesebb megoldást választotta és a világhálón követi a híreket.
17 helyen egyáltalán nincs újság, esetleg csak évi összefoglaló az önkormányzat által elvégzett munkáról. Muzslán, Ebeden és Ipolyszalkán negyed-évente, Köbölkúton és Nánán félévente jelenik meg a helyi lap. A párkányi régióban csupán két településen létezik havi kiadású helyi lap, mégpedig Párkány városában és Szőgyénben.
Párkány
A Párkány és Vidéke 1991 novemberétől folyamatosan megjelenik. Az első számok nyolc oldalon jelentek meg, majd folyamatosan bővült a tartalom és a terjedelem. A munkatársak szabadon dolgozhattak, és a sajtótörvényen kívül senki és semmi nem szólt bele a munkájukba. Himmler György 18 évig volt főszerkesztője a lapnak. Később azonban sűrűn váltakoztak a főszerkesztők. Többen idő előtt felmondtak, voltak olyanok, akiket elbocsájtottak, a cserék botrányoktól se voltak mentesek. A főszerkesztői státusz már több mint két éve a városi művelődési központ főnökasszonyának a kezében van, ami nem a leg-ideálisabb állapot. Fekete László képviselő kifejtette, még úgy is, hogy a lap véleményt nem tartalmaz, van rá igény, hiszen az önkormányzat fontos hírei mellett tájékozódhatunk belőle a megvalósult és elkövetkező rendezvényekről, van mód a hirdetésekre, a megemlékezésekre és a keresztrejtvényt is szeretik az emberek.
– A helyi lapok speciális helyet foglalnak el a média világában – hasznosak, közösségteremtő erővel bírnak. Az én időm alatt jutott el a lap onnan, hogy „ja, én arra pucolom a krumplit” oda, hogy növelni tudtuk az oldalszámot, számos olvasói levél érkezett, amelyek generálták a további tartalmakat, és lett online verziója is. Abban látom a legnagyobb nehézséget, hogy a vezetőség sokszor úgy gondolja, ha ők adják a pénzt, a tartalom is az ő kedvük szerint alakul. Erős nyomás alá helyezik a szerkesztőket, akiket kényük-kedvük szerint rúghatnak ki, akiknek viszont törekedniük kell a kiegyensúlyozottságra – fogalmazott a volt főszerkesztő.
Párkányban egy magáncéget bíztak meg a helyi televízió működtetésével. Ők igyekeznek minden városi rendezvényről, képviselő-testületi ülésről hírt adni. Videóik később felkerülnek a YouTube csatornára, ahol bárki visszanézheti.
Szőgyén
Mivel jómagam három évig voltam a Szőgyéni Hírmondó és 12 évig a szőgyéni Nagy Dobra szerkesztője, elmondhatom, helyi lapot szerkeszteni a legnehezebb. Itt minden szónak, fordulatnak súlya van, csak kellő érzékkel lehet hiteles, de egyben érdekes lapot kiadni a kezünkből.
Szőgyénben a lapot 2001 februárjában alapították Szőgyéni Hírmondó néven. Itt is előjött a már jól ismert konfliktus a polgármester és a szerkesztők között, vagyis a polgármester kifogásolt néhány tartalmat és felmondtak a szerkesztőknek. Aztán új polgármestere lett a falunak, és vele együtt 2007 februárjától új lapja is, Nagy Dobra címmel.
– A 12 oldalon megjelenő lap tájékoztató jellegű, a negatívumokra kevésbé fókuszál. Az önkormányzati történések mellett hírt ad a faluban működő szervezetek, iskolák munkájáról, lakosokkal készült interjúk is olvashatók benne, valamint rendőrségi hírek, sport, különféle statisztikák, köszöntők, megemlékezések és a következő hónap programjai. Újabban megjelenési felületet biztosítunk a helyi amatőr íróknak is. Juttatunk a lapból a Szőgyénből elszármazottaknak és az otthonokba került időseknek is. Bár jól működik és állandóan frissül a község közösségi oldala, az idősebb generációnak még mindig a nyomtatott sajtó adja a legtöbbet – fejtette ki Smidt Veronika.
Szőgyénben televízió is működik egy állandó szerkesztővel, aki a helyi adást szerkeszti. Kéthetente jelentkeznek új műsorral a kábeltelevíziós csatornán.
Muzsla
A községben a rendszerváltás utáni 24 évben nem volt helyi újság.
– 2015-ben, amikor polgármester lettem, a lakosság igényeire reagálva indítottuk a lapot. A tájékoztatás terén az építkezést a nulláról kellett kezdeni. Az olvasmányos, 24–28 oldalon megjelenő lapot Szilva Mónika szerkeszti. Megjelenését két éven keresztül támogatta a Bethlen Gábor Alap. Sajnos már nincs ilyen kiírásuk, és Nyitra megyének sincs támogatási kerete lapkiadásra, pedig szükség lenne rá, hogy ezek a helyi kiadványok meg tudjanak maradni – mondta Farkas Iván, Muzsla polgármestere.
A televízió is jól működik a faluban. A kábeltévét üzemeltető cég nemrég digitalizálta a hálózatot, azóta gyönyörű a kép. A muzslai falutévé minden vasárnap új programmal várja a nézőket, melyben feldolgozzák a hét történéseit. Emellett, egyedüliként a régióban, élőben közvetítik a testületi üléseket, ami szinte százszázalékos nézettségű. A község közösségi oldala is nagyon látogatott.
Ahol nem volt lap, ott nem is lesz. Sőt!
Mivel a kormány újabb és újabb terheket rak az önkormányzatok vállára, visszatart pénzeket, a kisebb falvaknak esélye sincs lapkiadásra. Sőt! Már az évtizedek óta működő újságok ritkítását is fontolgatják. Amelyik polgármester szívén viseli a lakosok tájékoztatását, ott jól működik a község honlapja, illetve a közösségi oldal is. Fontos is ez, hiszen minél alaposabb a tájékoztatás, minél jobban belelátnak az érintettek az önkormányzatok működésébe, annál személyesebben állnak a tervekhez, s ötleteikkel, meglátásaikkal segíthetik a vezetők munkáját.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
