Újabb négy évig Kelemen Hunor vezeti az RMDSZ-t, miután a szervezet 16. tisztújító kongresszusa bizalmat szavazott neki szombaton Temesváron. A 2023-2030-as időszak fő feladatait tartalmazó új pártprogramot és a romániai magyar romák integrációját támogató nyilatkozatot is elfogadtak a kongresszuson. Felszólalt Markó Attila korábbi kisebbségi államtitkár, a restitúciós bizottság volt tagja is, akit csütörtökön az utolsó perben is felmentettek az ellene felhozott vádak alól.
Elsöprő többség
A 660 érvényes szavazatból 653 „igen”, 7 pedig „nem” szavazat volt, 665-en vettek részt a voksoláson, miközben 835 küldöttnek igazolták a mandátumát – közölte a szavazóbizottság. Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a kongresszusnak „a bizalomért és a feladatért”. Elmondta, hogy ezután nem marad más, mint folytatni a sok éve elkezdett munkát. „A mi szövetségünk eszköz a romániai magyarok kezében. Bízom benne, hogy együtt sikeressé tudjuk tenni a romániai, erdélyi magyar közösséget” – fogalmazott Kelemen Hunor köszönőbeszédében.
A megválasztása utáni sajtótájékoztatón közölte: a következő évtizedben jó irányba fog változni a romániai valóság, és ő tapasztalt politikusként részt akar venni ebben a munkában, ezért vállalt újabb mandátumot 12 év elnökség után. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság érdeke soha nem ellentétes a román többség érdekével, és ezt fontos felismerni. A következő időszak nem lesz könnyű, de az RMDSZ-es csapat tudja, hogy mit kell tenni, mi az irány, és ha követni tudja ezt utat, a következő időszakban is sikereket tud elérni.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ nem támogatja az önkormányzati és a parlamenti választások összevonását, és véleménye szerint ez alkotmányossági szempontból nem is lehetséges. A regionalizmusra vonatkozó kérdésre kifejtette: ez szerinte „áltéma”, a közigazgatási átszervezésről lehet ugyan beszélni, de meglátása szerint nem egy évvel a választások előtt. A kormányfőváltásról elmondta: az RMDSZ nem ad kormányfőt, így a szövetséget nem érinti a bukaresti kormánykoalíció két nagy pártja közötti megállapodás.
Közös eredmények
A szavazást megelőzően politikai beszámolójában Kelemen Hunor azt mondta: az RMDSZ első helyre a magyar érdekeket teszi, a közösségért kormányoz, az eredmények pedig közösek. Az RMDSZ elnöke számba vette az elmúlt négy év sikereit és kudarcait, kitért a legutóbbi önkormányzati és parlamenti választások eredményére, a kormányzás hozadékaira, az ukrajnai háború okozta nehéz helyzetre. A közösségért kormányzunk – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy kormányra lépésekor és azóta is ez az elv vezéreli a szövetséget. Sikeresnek érzi a kormányzati munkát, és a felmérések szerint ezt a romániai magyarok kétharmada is így gondolja. A legutóbbi önkormányzati választások legnagyobb eredményének az elnyert négy megyei elnöki és kétszáz polgármesteri tisztségen belül kiemelte a marosvásárhelyi polgármesteri posztot, mert ott húsz év után most van ismét magyar polgármester. Úgy vélte, „az örömnél csak a felelősség nagyobb”, bizonyítani kell, hogy jó kezekben van a város. Az akadályoztatás folyamatos – mondta –, példaként a katolikus iskola ügyét említve, amelyet a Maros megyei tanfelügyelőség a napokban gátolt meg abban, hogy a Bolyai-gimnázium alegységeként működjék. Amikor egy közhivatalnok önkényesen megakadályozhatja egy közösség jogszerű igényét egy iskola megalapítására, „jogosan kérdezzük, hogy hányadán állunk Romániában a jogállamisággal” – fogalmazott Kelemen Hunor. A választási kudarcokról szólva elmondta, hogy elsősorban a szórványban voltak komoly veszteségek, Brassótól Máramarosig, de megvizsgálták az okokat, és ahol szükséges volt, elvégezték a szükséges korrekciókat.
A 2020-as év legnagyobb kihívásának a koronavírus-járványt nevezte, amelyre felkészületlenül kellett jó választ adni, ennek ellenére sikerült megszervezni a segítségnyújtást. Kiderült: a közösségből nem veszett ki a mások iránti felelősségérzet, a járvány nem csak veszteségeket okozott, meg is erősítette az erdélyi magyar közösséget.
Az ukrajnai háborúról szólva elmondta: a háború morális kérdés, ő pedig békepárti, hiszen a béke az életet, a szabadságot jelenti. Emlékeztetett: az erdélyi magyarok egyetlen háborúból sem nyertek semmit, mindegyikben veszítettek. Hangot adott abbéli reményének, hogy minél hamarabb béke lesz. Addig is enyhíteni kell a háború rossz gazdasági hatásait, az energiaválságot – mondta, felsorolva az RMDSZ bukaresti kezdeményezéseit e téren, egyebek között az energiapiac hatósági árszabályozását, a nyugdíjemelést és a családok támogatását. „Az egyik kezünkkel tüzet oltunk, a másikkal építkezünk” – jelentette ki Kelemen Hunor. A jelkép- és anyanyelvhasználat kapcsán indított számtalan perről szólva elmondta: egyértelművé kell tenni a különbözőképpen értelmezhető törvénycikkeket, hogy „egyetlen bíróság se érvényesíthesse a saját elképzeléseit a törvény helyett”. A mulasztások között azt említette, hogy a kétharmados kormánytöbbség nem élt az alkotmánymódosítás lehetőségével. Bár a kisebbségi törvény a kormányprogramnak is része –, a háborús helyzet nem kedvez a kisebbségi kérdéseknek. Az RMDSZ nem mond le róla, de nem akar egy előre borítékolható kudarcot, amire korábban már volt példa – mondta.
A nemzetpolitikáról szólva hangsúlyozta: az RMDSZ első helyre a magyar érdekeket teszi, ez 33 éve alaptézis. „Bennünket ez egységessé, erőssé, rendíthetetlenné forrasztott. Ez a közös érték erősebb, mint a bennünket elválasztó különbségek bármelyike” – monda a két kisebb erdélyi magyar párttal való együttműködésre is kitérve. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ a Fidesszel és a KDNP-vel erős partneri, egymás érdekeit figyelembe vevő és tiszteletben tartó stratégiai együttműködést alakított ki, amire korábban is volt próbálkozás, de nem volt példa. „Amikor kellett, egymás segítségére siettünk – és volt erre jó néhány példa az elmúlt négy esztendőben is –, egymást mindig meghallgattuk. Ez a mi nagy közös sikerünk, eredményünk” – fűzte hozzá Kelemen Hunor. A szövetségi elnök zárásként megköszönte munkatársainak a támogatásukat, munkájukat, hangsúlyozva: közösen voltak sikeresek, és az eredmények is közösek.
Újra itthon Markó Attila
Az RMDSZ-kongresszus szombati zárónapján jelen volt Markó Attila korábbi kisebbségi államtitkár, a restitúciós bizottság volt tagja is, akit csütörtökön az utolsó perben is felmentettek az ellene felhozott vádak alól. „Jó újra itthon lenni!” – mondta, mivel nyolc és fél év távollét, magyarországi tartózkodás után első útja Temesvárra vezetett, a küldöttek vastapssal fogadták.
Vastapssal fogadták Markó Attilát
Köszönetet mondott feleségének, barátainak és a magyar kormánynak az elmúlt években nyújtott támogatásért. „Úgy álltak ki mellettem, hogy tudták, nem vagyok hibás” – mondta, és arra intette a jelenlévőket, hogy mindig álljanak ki az igazság mellett.
Új dokumentumok, fókuszban a cigányság
A 2023-2030-as időszak fő feladatait tartalmazó új pártprogramot és a romániai magyar romák integrációját támogató nyilatkozatot is elfogadtak a kongresszuson. A felzárkózás évtizede című politikai program kiegészíti a már meglévőt – mondta felvezetőjében Székely István ügyvezető alelnök. Az egyes fejezeteit a szövetség több vezető politikusa ismertette.
A program preambuluma a nemzetpolitikai alapvetéseket tartalmazza, rámutatva arra, hogy a 2022-es romániai népszámlálás visszaigazolta: „az erdélyi magyar társadalom továbbra is számbelileg jelentős, kohéziójában erős közösség”. De a referendum rámutatott olyan területekre is, ahol feladat van, és ezek „kiemelt figyelmet” érdemelnek. Ezért újragondolják „az erdélyi magyar társadalom határait, prioritásait”. Kiemelt feladatként fogják kezelni a kapcsolattartást a közösség külföldön élő tagjaival, és olyan jövőt építenek, amelyben számítanak a tudásukra, tapasztalatukra. A dokumentum szerint „az erdélyi magyar társadalom befogadó”, mindenkinek otthona, aki valamilyen formában kötődik a közösséghez, így a többes identitásúaké, illetve azoké is, akik „már csak származástudat szempontjából kötődnek a magyarsághoz”. A negatív demográfiai folyamatok ellensúlyozására célként tűzik ki a fiatalok gyerekvállalásának támogatását, a családok helyzetének javítását, és a program kiemeli a társadalmi szolidaritás fontosságát. Kitér a magyar állampolgársággal rendelkezőkre, az ukrajnai háború kérdésére, hangsúlyozva, hogy „az erőszak semmilyen formája nem lehet része nemzetközi viták megoldásának”. „Támogatjuk a nemzetközi szervezeteknek és az Európai Uniónak a béke érdekében tett lépéseit” – olvasható a dokumentumban.
Cél még az értékek megőrzése, a társadalmi-gazdasági modernizáció, „az önálló, teljes értékű magyar társadalom megteremtése és fenntartása”. A társadalomszervezésben, a közösségépítésben szükség van az értelmiség, a civil és a szakmai társadalom, az egyházak tudására. Külön célként említi a program a kisebbségi jogok bővítését és gyakorlatba ültetését, a kisebbségi törvény elfogadtatását, a nemzeti szimbólumok kérdésének rendezését, a meglévő jogok érvényesítését. Fontos a magyar kormánnyal való együttműködés „a nemzeti identitás megőrzése és a szülőföldön való boldogulás gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében”, valamint az Európai Unió intézményeivel is erősíteni kell a partnerséget.
A dokumentum tíz fejezetben tárgyalja a következő időszak tennivalóit: oktatás, családpolitika és szociális kérdések, ifjúság és sport, külpolitika, gazdaságfejlesztés és turizmus, mezőgazdaság, egészségügy, önkormányzatok és településfejlesztés, környezetvédelem, kultúra.
A kongresszus elfogadta az Állásfoglalás a magyar romák egyenlő társadalmi részvételéről című nyilatkozatot, amelyet Makkai Péter munkaügyi államtitkár ismertetett. Makkai emlékeztetett Marosvásárhely fekete márciusára, amikor a magyarok segítségére siető romák azt mondták: „Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok!”. Most a magyaroknak kell mondaniuk: ne féljetek cigányok, megjöttek a magyarok! – jelentette ki. A dokumentum szorgalmazza az erdélyi magyar romák integrációját, leszögezve: a százezer fős, magyar nyelvű roma közösség sok szálon kötődik az erdélyi magyarság intézményrendszeréhez. „Ezekből kiindulva az RMDSZ 16. kongresszusa kinyilvánítja a magyar romákkal való teljes szolidaritást és azt, hogy őket a magyar közösség egyenrangú tagjainak tekinti” – hangsúlyozza a nyilatkozat, amely szerint alávetettségük megszüntetése „a romákkal szembeni jogos történelmi igazságtétel”. A kongresszus megbízott egy munkacsoportot, hogy részletes cselekvési tervet dolgozzon ki, amely elősegíti „a magyar nyelvű romák egyenlő társadalmi részvételét”, és amely a roma közösségek képviselőivel, a helyi és a megyei önkormányzatokkal, egyházakkal, civilszervezetekkel is egyeztet a kérdésben. A munkába az ezekben tanuló nagyszámú roma gyerek miatt a magyar iskolákat is bevonják.
Az RMDSZ a nagy számban romák lakta településeken és megyékben saját listáin befutó helyeket biztosít a romák számára számarányuknak megfelelően – áll a dokumentumban. A szövetség egy magyar roma értéktár létrehozását és egy érzékenyítési kampányt is szükségesnek tart a romákkal szembeni diszkrimináció felszámolása végett.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
