A koronavírus-járvány miatt elmaradt az orosz hadsereg új, 95 méteres főtemplomának májusra tervezett megnyitója, végül azonban júniusban sikerült felszentelni a moszkvai agglomerációban, a tankmúzeumáról híres Kubinka településen álló székesegyházat – írja a 444.hu.
Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu már korábban nyilatkozott arról, hogy szeretné, ha a templom minden eleme szimbolikus lenne, ezért is döntöttek úgy, hogy
a lépcsőket és a padló egy részét a II. világháborúban a náciktól zsákmányolt katonai felszerelésekből olvasztják.
A Sojgu által évekkel ezelőtt megálmodott templom a militarizmust és vallást vegyíti és az orosz hadsereg nagy ütközeteinek állít emléket. Habár a legtöbb mozaik a Nagy Honvédő Háborúról, vagyis a II. világháborúról szól,
a templom díszítőelemei fejet hajtanak olyan katonai akciók előtt is, mint például az 1956-os magyar forradalom leverése.
De nem ez az egyetlen vérfagyasztó momentum: a monumentális katedrálisban megjelenik még a 1968-as prágai tavasz vérbefojtása, az afganisztáni háború, a 2008-as grúziai (georgiai) konfliktus, valamint a Krím-félsziget 2014-es, Ukrajnától történő elcsatolása is.
A Krím elfoglalásáról szóló mozaikot számos heves kritika érte, emiatt azt le is cserélték, így az eredeti tervektől eltérően már Putyin és Sojgu helyett csak a „kis zöld emberkék”, vagyis az orosz különleges erők azonosító nélküli tagjai láthatóak, akiknek nagy szerepe volt a félsziget annektálásában.
A katedrális egyébként egyházi oldalról is kapott kritikákat, mivel tele van olyan szovjet szimbólumokkal, melyek az egyház és a papság elleni lejárató kampányok és koncepciós perek százait indította el.
Klin település püspöke és az orosz ortodox egyház, valamint a fegyveres erők közti együttműködést koordináló egyházi részleg vezetője szerint a templom fő üzenete, hogy
“az orosz fegyveres erők Istentől és a mennybéli szentektől kaptak és kapnak segítséget a harcaik során.”
Amikor azonban a Guardian riportere arról kérdezte az egyházi elöljárót, hogy eszerint az 56-os forradalom leverése, a csecsen háborúk vagy a Krím elfoglalása is Isteni segítséggel vívott, szent háború volt-e, a püspök nem adott választ. Szerinte ugyanis nem az egyes konfliktusok geopolitikai megítélésére kell koncentrálni, csak magára az isteni segítségre.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
