„Meg kell bizonyosodni róla, hogy az európai alapértékeket betartják, és meg kell akadályozni, hogy a történések oda fejlődjenek, hogy megsértésék ezeket az alapértékeket. Mert fennáll a nagy kockázata, hogy megsértik az alapértékeket, amelyeket az európai szerződésben lefektettek”
magyarázta a Hospodárske Noviny internetes kiadásának online tévécsatornáján Eduard Kukan EP-képviselő (a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt frakció tagja) a Magyarországgal szemben néhány héttel ezelőtt megszavazott, 7. cikkely szerinti eljárás kapcsán. Kukan, aki egykor Szlovákia külügyminisztere volt, láthatóan büszkén vállalta, hogy a Sargentini-jelentés mellett voksolt.
Miért pont most?
Az interjút készítő Marcela Šimková, a HNonline.sk főszerkesztője feltette a kérdést, hogy mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök már évek óta hatalmon van, a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása hátterében nem-e a közelgő európai parlamenti választások állnak.
Kukan elismerte, hogy „lehet”, de maga az eljárás elindítása hosszú folyamat volt. Emlékeztetőül, az Európai Néppárt jó része is megszavazta a Magyarország elleni eljárást. Sokan úgy vélik, a háttérben az áll, hogy a Néppárt össze akar fogni a baloldallal, hogy kormányozni tudjon az Európai Unióban a jövő tavasszal esedékes választások után, és ezért beáldozták Magyarországot, amely ellenzi a migráció ösztönzését.
Ezt erősíti meg az a tény, hogy látványos körülmények között az Európai Parlament szavazatott Magyarország esetében a 7. cikkelyről, míg Lengyelországnál az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást. Kukan az ezt firtató kérdésre kitérően válaszolt, majd hozzátette:
mondta Kukan, és nyilván Sargenini asszony szavának nagyobb hitelt adott, mint Orbán Viktor miniszterelnöknek. Šimková feltett azonban egy újabb fontos kérdést: ha most is zajlanak különböző részvizsgálatok a magyar jogállamiság kérdésében, miért kellett kiélezni a helyzetet, miért kellett kemény lépést kieszközölni?
Kukan szerint nem függ össze Magyarország migációs álláspontjával az EP döntése, de
Kukan azon az állásponton van, hogy közös megoldást kell keresni a migrációs kérdésre. Elismerte, hogy sokáig tartott, míg Európa megfelelően reagált a migránsválságra, de szerinte ma már jelentősen kevesebb illegális bevándorló érkezik a kontinensre, mint korábban.
Nem látogattak Magyarországra
A magyar kormány a Sargentini-jelentés kapcsán többször hangsúlyozta, hogy készítői anélkül mondtak véleményt, hogy Magyarországra látogattak volna. Kukan maga sem tudta megmondani, hogy mikor volt utoljára uniós delegáció Magyarországon, szerinte „biztosan tudott volna arról, ha az elmúlt időszakban objektív információk láttak volna napvilágot a helyzet javulásáról”.
Ahogy az interjúkészítő is mondta, többször felmerült a kérdés, hogy Spanyolország esetén miért nem volt olyan kemény az Európai Unió, mint Magyarországnál, hiszen a spanyol kormány békésen szavazó tömegekre küldte rá a rohamrendőröket a katalán népszavazás idején, akik gyakorlatilag válogatás nélkül ütötték a katalánokat. Kukan erre azzal reagált, hogy bár ők maguk is élesen kritizálták a történteket, a spanyol alkotmány nagyon egyértelműen fogalmaz az ilyen kérdésekben.
A rosszul és pontatlanul, homályos megfogalmazott európai értékeket illeti, az egykori szlovák külügyminiszter kijelentette, hogy az értékek megsértését a Velencei Bizottság állapítja meg, amelynek ajánlásai tulajdonképpen kötelező érvényűek. Csakhogy ez esetben is úgy folytatta, hogy
Eduard Kukan a II. Dzurinda kormány idején volt Szlovákia külügyminisztere az SDKÚ színeiben.
Körkép.sk
Nyitókép: eduardkukan.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
