A magyar haderő fejlesztésének legfontosabb célja, hogy a magyar kormány teljesítse a NATO elvárásait és emellett a térség geopolitikai folyamatai, különösen az oroszok ukrajnai beavatkozása nyomán védelmet biztosítson a magyar államnak és a NATO-tagok számára – vélekedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa.
Egyetlen ország sem engedheti meg magának, amely modern megközelítésben fejleszti a saját fegyveres erőit és gondolkodik a saját védelméről, hogy hosszú távon kiszolgáltatott, függő helyzetben legyen más szereplőktől – szögezte le Csiki Varga Tamás az InfoRádiónak nyilatkozva. Vagyis a magyar haderő fejlesztés valójában azt kívánja megerősíteni, hogy amennyiben mástól szerzünk be haditechnikai eszközöket, annak fenntartására és működetetésére meglegyen a kapacitások, valamint a logisztikai háttér a javítás szempontjából. Ami adott esetben a kifejezett gyártás és továbbfejlesztés esetében is megfigyelhető, megvalósítva azt, hogy minél kisebb mértékben függjön az ország külső szeplőktől.
A haderő működéséhez, a haditechnikai eszközök fejlesztéséhez kapcsolódó egyik leglátványosabb – hálózatot alkotó kutatás-fejlesztési – terület a harcjárműfejlesztés. Ennek egyik erős pillérét fogja képezni Zalaegerszeg, ahol a Linz eszközöket fogják gyártani, majd vélhetően továbbfejleszteni. De részét fogja képezni Győrben a Rába Zrt., illetve kapcsolódni fog hozzá Kaposváron a BM Heros társaság is. Vagyis a felsoroltak kifejezetten a katonai járműfejlesztésre, -gyártásra, annak is a páncélozott elemeire fókuszálnak – magyarázta a szakértő, hozzátéve: öt hasonló terület adott, ami a légi járművekre vagy a légvédelmi képességekre, adott esetben lőszerek, lő- és kézifegyverek előállítására vagy a hírszerzésre, a kibervédelemre, telekommunikációra összpontosít.
A magyar haderőfejlesztést, tehát a nemzeti önerő megteremtését termesztetésen a NATO-n belüli elvárások is hajtják
– értett egyet Csiki Varga Tamás –, annak ellenére, hogy az észak-atlanti társulás alapvetően kollektív védelemre hivatott, tehát amennyiben támadás ér egy tagállamot, a többiek igyekeznek megsegíteni. Erre azonban senki nem képes, ha a saját hadere nem fejlett. Tehát a magyar célok illeszkednek a NATO elvárásaihoz, miközben a saját biztonságunkat is szolgálja.
Ugyanakkor, amikor döntés született arról, hogy nem lehet már tovább halogatni a kérdést, az szélesebb értelemben geopolitikai stratégiai folyamatoknak volt a hatása.
Nemcsak Magyarország, hanem a szövetségesei biztonságpercepcióját is Oroszország 2014-es krími és kelet-ukrajnai agresszív lépései határozták meg döntően
– emlékeztetett a szakértő. Maga az a tanulság, hogy Oroszország kész és képes is katonai erőt alkalmazni akár Európa, akár a NATO-tagállamok szomszédságában, amire mindenképp reagálni kellet a védelmi és elrettentő képességek megerősítésével.
A haderőmodernizáció első köre Magyarország esetében a készen vett terméket jelenit: 2020-ban például már folyamatosan érkeztek helikopterek, valamint a Lepoard 2-es harckocsik A4-es verziójára a kiképzés is elkezdődött. Csiki Varga Tamás azt is megjegyezte, amennyiben a hazai hadipari gyártás már a magyar igényeket kielégítik, akkor lehet szó az esetleges világpiaci exportról.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
