Megnéztük a videókat, elborzadoztunk a látottakon, könnyes szemekkel gondoltunk a szegény katalánok nemes küzdelmére függetlenségük elnyeréséért. Azt is megtudhattuk, hogy a nagy káosz-mester, egy bizonyos amerikai tőzsdecápa, akit felemlíteni definitív nem antiszemitizmus, szintén némi – neki – aprópénzt, tehát pár tízezer dollárt dobott oda a különböző szakadár szervezeteknek. De vajon ismerjük a téma igazi hátterét? Végigpásztázva a magyar médiát, attól tartok, hogy még mindig csak az érem egyik oldalát látjuk és a különböző platformok politikai szemléletétöl függően interpretált cikkeiből egy dolog maradt ki: a lényeg.
Ki beszélt a hétvégén a barcelonai és cambrils-i merényletekről? Emlékszik még valaki a merényletet megelőző, még több migránst követelő, illetve a merénylet utáni, a migránsokat és terroristákat kvázi felmentő barcelonai tüntetésekre? Vajon mennyiünk szemébe égett bele a „Turisták haza, Isten hozta a migránsokat!” graffitik tömege Spanyolország leglátogatottabb üdülőhelyein (Katalónia, Mallorca), amelyek évtizedek óta a fizető beutazók pénzéből gazdagodnak?
Tény, hogy Katalónia régen el akar szakadni Spanyolországtól. Tény, hogy a Franco-rezsim alatt a katalán nyelvet és a szeparatisták szervezeteit betiltották. Az is tény azonban, hogy a spanyol polgárháború idején a kommunistákat, akik között szép számmal voltak katalán függetlenségi harcosok, Sztálin támogatta. Katalónia mindig is szélsőbal, sőt anarchista befolyás alatt állt és az elszakadást forszírozó közismert személyiségek alapvetően ebből a körből kerülnek, kerültek ki. Akkor is, ha ma már milliárdosok, mint például Jaume Roures, egy tévétársaság tulajdonosa, akit katalán Sorosnak is neveznek és aki fizetős tv-rendszer sportközvetítéseinek tulajdonosaként otthont ad a katari Al-Dzsazira (Al-Jazeera) arab tv-állomásnak is.
Történelmileg visszatekintve az arab hódítás az ibériai félszigeten kr. e. 711-től 1492-ig tartott, Al-Andalus néven, amit a mai iszlámpátyolgatók az európai (!) kultúra fénypontjának (sic) tekintenek. Az elvakultak párhuzamos univerzumába természetesen nem fér bele az ebben az időben Európából Arábiába elhurcolt rabszolgák tömege, de ezt a tényt tájékozottabb olvasók ismerik. Ha a vallási köntösbe burkolt politikai ideológia, az iszlám egyszer egy területet valamikor meghódított és magáénak tudott, arról SOHA nem fog lemondani. Így tekinti mind a mai napig az egykori Al-Andalus területet saját országának, amely egyébként Franciaország déli részét, valamint Andorrát is magában foglalja.
A katalán szeparatisták, akik a Franco diktatúra után hatalomra jutottak, nem csak a spanyol nyelv használatát akarták kiszorítani saját területükről, hanem aggódva figyelték a hispáno (spanyol nyelvű) dél-amerikai vendégmunkások jelenlétét is. Itt született meg az az ötlet kb. 30 évvel ezelőtt, hogy helyettük észak afrikai arabok (Algéria, Marokkó, Tunézia), valamint pakisztáni, sőt bangladesi muszlimok importját részesítsék előnyben a spanyol ajkúakkal szemben. Azt remélték, hogy az új jövevények nem spanyolul, hanem katalánul fognak tanulni. Harminc év alatt félmillió, többnyire illegális muszlim bevándorló letelepedését forszírozták, miközben a függetlenségi mozgalom tagjai közül kb. tízezren konvertáltak erre a hitre. A drasztikusan növekvő muszlim közösség kiváló kapcsolatban áll a katalán szeparatista mozgalommal Convergència i Unió (CiU), s úgy tűnik, közös, de eddig még nyíltan nem deklarált céljuk Katalónia függetlenségét egyúttal az iszlám Kalifátus megteremtésével összekapcsolni.
A háttérben Quatar (Katar) áll. Az a sejkség, amely mind Európa iszlamizációját, mind annak felvásárlását, valamint a nemzetközi terrorszervezeteket finanszírozza. Az már csak teljesen véletlen, hogy egy futball világbajnokságot fognak náluk szervezni és hogy-hogy nem, a híres és lassan megfizethetetlenül drága fociedző, Pep Guardiola, valamint a már említett Jaume Roures, illetve Xavi Hernandéz, a Barcelona (Barça) focistája már csak „a 3 katari fiú” néven szerepel a CatalunyaPress szeptember 4-i, korrupciójukat, dupla-moráljukat leleplező cikkében. 2014-ben derült ki, hogy az egykori hatalmas barcelonai bikaviadali arénát (10 ezer m²) tulajdonosa a katari emírnek, Tamim bin Hamad al Thani-nak adja el 2,2 milliárd euróért és itt fog felépülni a világ 3. legnagyobb mecsete (La Megamezquita), Mekka és Medina után, az eddigi – csak Barcelonában működő – 209 mecset, 200 imaház és 19 korániskola mellé.
A másik kimagasló alakja a katalán szeparatista mozgalomnak egy Jordi Pujol nevű úriember, aki évtizedekig ikonikus alakja volt a katalán elszakadásnak és egyúttal a helyi kormánynak is. Ellene és 7 gyereke ellen egy korrupciós és pénzmosási eljárás folyik milliárdos nagyságrendben. Az ő személyéhez fűződik Katalónia kvázi feltöltése arab és pakisztáni bevándorlókkal, aminek eredménye, hogy pl. Girona tartományban újszülötteknél már 2012-ben minden második előnév Mohammed volt. A szalafizmus, az iszlám egyik legszigorúbb változata, ellenőrizhetetlenül terjedt el Katalóniában és a Tarragonában lévő központ mellett képviseletei megtalálhatóak Badalona, Calafell, Cunit, El Vendrel, Gerona, Lleida, Mataró, Reus, Roda de Bara, Rubí, Santa Coloma de Gramenet, Sant Boi, Torredembarra, Valls, Vic és Vilanova városokban is.
Nem menthető fel a spanyol rendőrség szavazók elleni brutális fellépése, de azt sem lehet elfelejteni, hogy a spanyol kormány a terrorra való hivatkozással elrendelte a városok sétáló utcáinak védelmét, amire Barcelona fittyet hányt. A következményeit ismerjük… Az sem lehet véletlen, hogy más nyugat-európai nagyvárosokból kb. 7000 fekete-maszkos utcai zavarkeltő Antifa, a fekete blokk tagjai jelentek meg hétvégére a katalán fővárosban. Így talán teljesebb a kép a katalán káoszról.
The post Katalán káosz appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
