Amikor a felvidéki szürkeállomány afelett töpreng, hogyan lehetne a Beneš-dekrétumok, a lakosságcsere, a kitelepítések, netán a csehszlovák hadsereg által elkövetett tömeggyilkosságok miatt kárpótolni az itteni magyarokat, érdemes a fejlett Nyugat felé fordulnunk. Ott már mindenre megtalálták a megoldást.
Nehéz egyértelmű, mindenki számára elfogadható, érvényes választ találni arra a kérdésre, hogy napjainkban egy ország milyen mértékben tehető felelőssé az évtizedekkel, netán évszázadokkal korábban, más politikai rendszerben, más vezetés által elkövetett történelmi ballépésekért.
Nyilván, ha egy állam esetében a jogfolytonosságot az élet egyéb területein elismerjük, ez alól az egyes népcsoportokat ért történelmi sérelmek sem lehetnek kivételek. De nehéz salamoni megoldást találni, hisz ma józan ésszel senkinek sem jutna eszébe rabszolgát tartani, míg a XIX. században ez teljesen általános volt az Egyesült Államokban (is).
Ez arról szól, hogy elkezdjük a közösségeink gyógyításának folyamatát. Még mindig vannak generációs traumák, amelyeket az emberek megtapasztalnak. Ez csak egy lépés előre”
– mondta Michaelle Solages, a New York tagállami „parlament” demokrata képviselője. A testület heves vita után fogadta el a javaslatot, melyet az állam szenátusa is elfogadott, és továbbküldött Kathy Hochul kormányzónak.
Kaliforniában a munkacsoport hivatalos bocsánatkérést javasolt az államtól a rasszizmus és a diszkriminatív politikák öröksége miatt, valamint egy ügynökség létrehozását, amely széles körű szolgáltatásokat nyújtana az állam fekete közösségének. Ugyanakkor anyagi kártérítést nem javasoltak.
A New York-i törvényhozás egy bizottságot hozna létre, amely megvizsgálná, hogy a szövetségi és az állam kormánya milyen mértékben támogatja a rabszolgaság intézményét. Ezenkívül kezelné azokat a tartós gazdasági, politikai és oktatási egyenlőtlenségeket, amelyeket a feketék ma tapasztalnak az államban.
New Yorkba az 1620-as évek környékén érkeztek meg az első rabszolgasorba vetett afrikaiak az akkor holland településnek számító Manhattan-sziget déli csücskébe, és segítettek kiépíteni New York város infrastruktúráját. Míg az állam törvényhozása 1817-ben törvényt fogadott el, amely szabadságot adott a rabszolgaságba esett afrikaiaknak New Yorkban, ezt csak 10 évvel később hajtották végre.
Más állam törvényhozása, is fontolóra vette a jóvátételt, többek között New Jersey és Vermont, de még egyik sem fogadott el jogszabályt. Az illinoisi Evanston, Chicago egyik külvárosa volt az első város, amely 2021-ben 10 millió dolláros lakásprojekt keretében jóvátételt biztosított a fekete lakosok számára.
Az államok jóvátételének egyes kritikusai azt mondják, hogy bár az ötlet jó szándékú, félrevezethető. William Darity, a Duke Egyetem közpolitikai és afrikai és afroamerikai tanulmányok professzora azt mondta, hogy még jóvátételnek nevezni is őket „elképesztő”, mivel gyakorlatilag lehetetlen, hogy az államok teljesítsék a potenciálisan tetemes kifizetéseket.
A professzor szerint mindezt szövetségi szinten kellene oldani, az erre irányuló javaslat azonban „elakadt” a kongresszusban.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
