Az ünnep alkalmából közéleti személyeket kérdeztem arról, hogy élik meg az idei rendhagyó karácsonyi ünnepet, s mit üzennek az olvasóknak.
Pál Erik, fiatal, hívő családapa, a közelmúltban alakult Nánai Szent Vendel Közösség alelnöke
A karácsonyi ünnepkörnek egy keresztény ember életében óriási jelentősége van. Az adventi időszakban mindig nagyobb figyelmet szentelek az elcsendesedésre, az imádságra, az elmélkedésre, hogy az ünnep közeledtével valóban a lényegre tudjak figyelni. Minden évben szenteste az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházban ünnepeljük az éjféli szentmisét, amelyet esti zsolozsma előz meg. A járványügyi korlátozások már második éve nem teszik lehetővé, hogy az ünnep misztériumát méltóképpen éljük meg.
A szentségek nélküli ünnep számomra olyan, mint a szomjasnak nyújtott üres pohár.
Keresztény gondolkodással, bár nehézségekkel, úgy fogom fel, és ezt ajánlom mindenkinek, ahogy maga Jézus Krisztus kérte az atyát: „Atyám, ha nem kerülhet el ez a kehely anélkül, hogy ki ne igyam, legyen akaratod szerint”. (Mt.26,42), vagy ahogy a Miatyánk imádság Istenhez szóló harmadik kérése is magába foglalja: „legyen meg a te akaratod.”
Farkas Iván, Muzsla község polgármestere
Egy igényes, és nehéz év van mögöttünk. Az év utolsó heteiben, s az ünnephez közeledve, számvetést teszünk az elmúlt évről, eredményekről, eseményekről, melyeket nagyban befolyásolt a járványügyi helyzet. Mindannyiunkat terhelt, kit egészségileg, akár lelkileg, vagy egyéb problémákkal kellett megküzdeniük az embereknek. Eljött a számvetés ideje is.
A karácsonyi ünnepeket töltsük békességben, szeretetben, családunk körében. Legyen ez a pihenés a feltöltődés időszaka. S a 2022-es év végre mindannyiunk kívánsága alapján legyen a társadalmi nyitás éve. Újra éljük meg a közösségi élet örömeit!
Mindenkinek áldott ünnepeket, és egy reményteli új esztendőt kívánok!
Boráros Imre, Kossuth-díjas színész, a Boráros Színház alapítója, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja
A szíved közepén kezdődik az élet. Ez a legszentebb hely a világon. Van egy gyertya a szívedben, amely arra vár, hogy meggyújtsad. Van egy űr a lelkedben, amely arra vár, hogy megtöltsed. Van egy hang a szívedben, amely nem használ szavakat. Hallgasd! Van egy híd közted és mindenki más között, ő benned a SZERETET. Ez a SZERETET töltse be az ünnepeket!
Nem könnyen éljük meg ezt a karácsonyt, ez a második karácsonyunk, amit nem tölthetünk együtt a Prágában élő fiunkkal és családjával, a két drága lányunokánkkal. Interneten, telefonon beszélünk, látjuk egymást, de a személyes kapcsolat, az ölelés elmarad, hiányzik. Abban bízunk, hogy a jövő évben minden jóra fordul. A SZERETETBEN nincs félelem, írja Szent János az ő első levelében. Az Úr létünk imbolygó bárkájában is velünk van. S ha Jézus velünk van, nem kell félnünk.
S végül két lelkiatyát megszólítva tettem fel a kérdést:
Lépes Lóránt, a Mária Rádió Mirjam műsorigazgatója
Ez év adventje és karácsonya, de sok járásban már a tavalyi karácsony is rendhagyó volt. Bár idén nincsenek teljesen betiltva a nyilvános szentmisék, de erősen korlátozva vannak és nem mindenki számára könnyen elérhető a szentségekhez való járulás. Csakis Krisztusban, akinek születését ünnepeljük karácsonykor, van az egyedüli reményünk. Ő az egyetlen biztos pont az életünkben, benne soha sem csalatkozhatunk. Ezért kizárólag Jézusra építsük életünket! Ily módon minimalizálni tudjuk a járvány okozta megszorítások ránk gyakorolt hatását.
Fóthy Zoltán párkányi körzeti esperes plébános gondolatai az olvasóhoz:
Minden egyházi ünnep – s köztük karácsony is – igényes tartalmat hordoz. Jó lenne az idei évben karácsony ünnepén félretenni a díszleteket, és megpillantani a lényeg lényegét! A karácsonyi üzenetben az a kijelentés a legfontosabb, hogy az „Ige testté lett” (Jn,1,14).Az az Ige, aki kezdetben Istennél volt (mint az örök Fiú), s aki által Isten teljesen ki akarta tenni magát a világnak.
Ezen az ünnepen tehát elénk ragyog a valóság lényege, amelyből mi, keresztények élünk, a valóság, amelyet hiszünk. Karácsony az Egyház hagyományában csakis arról szól (és nem másról), hogy Isten emberré lett, mi pedig részesedünk isteni természetében (vö. 2Pt1,4). Ő tesz minket képessé az igazi szeretetre, azzal, hogy az örök Szeretet vállalta a mi sorsunkat, és belép(ett) az életünkbe.
Karácsony így minden évben erőteljes meghívás a szeretetre. Ez adja az ünnep erkölcsi tartalmát, amiről oly sokan megfeledkeznek. Az igazi karácsony az lenne, ha semmi más sem maradna a karácsonyból, csak Jézus, és az ő szeretete bennünk. Az ünnep csendje képes minket bevezetni e szent valóság mélységeibe. Szívből kérem és kívánom ezt mindenkinek!
Áldott karácsonyt!
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
