A legkevésbé sem vicces, hogy Budapest első embere ilyen képmutató ember
Nagyot megy a héten Karácsony Gergely. Akkorát, hogy lassan a végét sem látni a pontnak, ahova meg fog végül érkezni. Bizonytalan. Vele kapcsolatban minden az. A főpolgármester ugyanis eddig minden botrányt megúszott.
A hiperpasszív városvezető csak a mögöttünk hagyott héten olyan aknákra lepett rá, amelyek közül már egy kisebb is politikusok pályáját szokta derékba törni, de Gergő csak kedvesen hunyorítva, mint aki a légynek sem tud ártani, zavartalanul mosolyog bölcsész-szociológus szemüvege mögül.
Instagram-oldalán a PR-csapata által költött kérdéseket olvas fel, amelyek közül a legkomolyabb, hogy a drága jó főpolgármester úrnak melyik a kedvenc kerülete vagy melyik a kedvenc helye. Ő pedig barátságosan, édesen válaszolgat is a kérdésekre.
Mondjuk Budapestinfót azért valamiért nem akaródzik neki tartani. Ott ugyanis valódi kérdésekkel is találkozna. Tarlósnak ez nem okozott gondot, olyan elegánsan, a csak rá jellemző csípős, sokszor a politikai korrektségre fittyet hányó humorral szerelte le a balliberális, ellenzéki propagandalapok kiküldött „újságíróit”, hogy öröm volt nézni.
Karácsony ilyen, számára öngyilkos küldetésekre azonban nem vállalkozik. Nem egy spontán srác, interjúhelyzetben az esetek többségében kudarcot vall, emlékezzünk csak vissza, hogyan mosta fel vele a padlót Földi Kovács Andrea. Akkor találta azt mondani Karácsony, hogy zsidókat listázni szerinte nem nácizmus. Szerintünk az, de sebaj. Közben pedig vadul izzadt, a haja szemébe hullt, és olyan piros lett az orcája, mint egy különösen rossz kisgyereknek, aki rossz fát tett a tűzre, lebukott, és pontosan tudja, hogy a cselekedete milyen komoly következményekkel fog járni.
A karrierjének viszont nem lett vége, ami minden bizonnyal az átlagnál barátságosabb vonásainak köszönhető; az ilyen adottságokkal rendelkező politikusok roppant szerencsések; ilyen volt a mára kissé megbolondult Demszky vagy Kanada miniszterelnöke, Trudeau. A választók az ártatlan pofit és a kisfiús mosolyt látják, és hajlamosak megbocsátani minden hibát, aljasságot és hazugságot.
Én például bátran ki merem jelenteni, hogy Karácsony Gergely egy végtelenül alattomos, hazug és gonosz ember, de aki nem foglalkozik a nap majd 24 órájában politikával, mint szerény személyem, az valószínűleg elsápadna ezen kijelentésem hallatán, talán még ki is kérné magának a jelzőimet. Pedig nem a levegőbe beszélek. Csak a velejéig romlott, gonosz emberek képesek ilyen gátlástalanul hazudni, ahogyan Karácsony teszi.
Nézzük a közelmúlt eseményeit.
Budapest főpolgármestere pénteken még együtt menetelt pár száz budai elit gimissel egy politika- és politikusmentesnek meghirdetett tüntetésen, vidáman mosolyogva hallgatta, ahogy a demonstrálók mocskos fideszeztek, és arról üvöltöztek, hogy szerintük a belügyminiszter édesanyja prostituált, később egy O1g feliratú pulóvert viselő radikális baloldalival fotózkodott. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy egy olyan menetben haladt, amelyik megpróbálta lezárni a Margit hidat.
A maroknyi tüntető ezt a feladatot ugyan nem tudta megoldani, de a cél ez volt.
A főpolgármester tehát jelenlétével támogatta saját városa egyik hídjának a lezárását. Ez azért tényleg példa nélküli. Ja, majd elfelejtettem! A lezárt Lánchíd sincs lezárva, ha baloldali tüntetők akarnak vonulni rajta. Érdekes.
Ahogyan az is, amit az autómentes napon művelt. Karácsony Gergely ugyanis két napig fotózkodott a BKK járatain, mintegy a közösségi közlekedés előnyeit reklámozva, sorra készültek a gondosan beállított PR-fényképek a villamosozó, roppant progresszív és zöld főpolgármesterről, aki amúgy már a választási kampányát is arra építette, hogy hasonlóan nyugati kollégáihoz, biciklivel fog munkába járni.
A valóságban, a szürke hétköznapokon azonban szó sincs ilyesmiről.
Karácsony Gergely nemhogy nem jár biciklivel, éppen ellenkezőleg: szolgálati autóval közlekedik. Amelyet sofőr vezet. Hiszen Gergőnk négy alkalommal is megbukott a vizsgán. Nincs jogsija. A sofőr pedig sokszor hajlamos fittyet hányni a közlekedési szabályokra, hol buszsávban előzi a kocsisort, hol pedig mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen áll meg. De az sem ritka, hogy járdára vagy egy biciklisávon parkol le.
Ez történt az autómentes napon is. A Bors szemfüles stábja buktatta le a transzzöld főpolgármestert, aki ugyan tömegközlekedő, bicikliző, a környezetéért aggódó polgárnak identifikálja magát, de közben autóval érkezett meg az összes helyszínre. És fokozni is tudta a fokozhatatlant, amikor ugyanis a lap munkatársa megkérdezte tőle, hogy valóban gépkocsival érkezett-e a gépkocsimentes rendezvényre,
Karácsony újra hazudott egy nagyot; idegesen nevetgélve azt válaszolta, hogy egy másik programra kell mennie. Azonban a következő állomás nem egy másik program volt, hanem pasaréti otthona. A sofőr ott sem érezte úgy, hogy be kellene tartania mindenféle csip-csup szabályokat, egy barátságos megállni tilos tábla után parkolt le. Gergőnk pedig kiugrott a hátsó ülésről, mint az urak, és ruganyos léptekkel elindult az otthonába, mintegy kipihenni a hétvége fáradalmait.
A lebukás után alig másfél napig sunyított, majd valószínűleg a (válság)stábja tanácsára azt hazudta, hogy azért nem biciklivel közelítette meg az autómentes nap helyszíneit, mert fájt a térde. Jelentem, most már nekem is, mert azóta csapkodom a röhögéstől.
Na jó, nem voltam őszinte. A legkevésbé sem tartom viccesnek, hogy Budapest első embere ilyen képmutató és hazug ember. Rémisztőnek gondolom. És bevallom őszintén, iszonyú dühös vagyok, amikor azt látom, ez a gátlástalanul hazug minden héten lebukik, majd ártatlan képpel, mosolyogva, hunyorítva nekiáll Kajdi Csaba influenszerrel villamosozgatni. Látom a képmutató, hazug Karácsonyt, aki épp a tömegközlekedés előnyeit ecseteli egy villamoson, és közben tudom, hogy kizárólag néhány kép meg egy fizetett reklám-álinterjú miatt szokott villamosra szállni. És hogy az egész még dühítőbb legyen, képes arról szónokolni, hogy mi menjünk gyalog, biciklivel, illetve használjuk a közösségi közlekedést.
Ő persze addig édesdeden szunyókál a szolgálati autója hátsó ülésén. Mert neki ez jár. Ha pedig lebukik, szemrebbenés nélkül hazudik térdfájást, gerincsérvet, esetleg a rossz időre vagy a nagy melegre fogja, hogy éppen miért nem kerékpárral megy a munkahelyére. Persze a fenti kifogások nem mentik fel azalól, hogy akár busszal, villamossal vagy metróval is megközelíthette volna a rendezvényt. Fájós térddel is lehet ugyanis metrózni.
(Én már csak tudom.)
Hogy Karácsony meddig fogja még megúszni a botrányait, hogy a fővárosi liberálisok meddig lesznek még megbocsátók a térdfájást, gerincsérvet vagy középfokú nyelvtudást kamuzó főpolgármesterrel, nem tudom. De nagyon remélem, előbb-utóbb mindenkinek felnyílik a szeme. Ennek az embernek mennie kell!
Apáti Bence – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
