Karácsony Gergely bármikor hozzáférhet 180 milliárd forintnyi forráshoz, amiből felújíthatná a Lánchidat, és a főváros eladósodásától sem igen kell tartania – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bagdy Gábor, aki 2010 és 2019 között Budapest pénzügyi főpolgármester-helyettese volt. A szakember szerint a főváros jelenlegi vezetésének nincs világos koncepciója, és nem lehet megmondani, melyek azok a fontos célok, amelyekre mindenképpen költenének. Bagdy Gábor azt is hangsúlyozta, félő, hogy Budapest a sok tétlenkedés miatt letér arról a fejlődési útról, amire az elmúlt ciklusban állt rá.
– Hogyan értékelné Karácsony Gergely eddigi munkáját?
– A főváros különleges helyzetben van, mivel az országos szintű gazdaságpolitika és a többi nagyváros és a kerületek között helyezkedik el nagyságrendileg, de egyik kategóriába sem illeszkedik igazán. Ezért elképzelhetetlen, hogy valaki egyik pillanatról a másikra tudja, hogyan kell vezetni ezt a várost. Érkezzen az új vezető a városi szintről vagy az országos politikából, először meg kell tanulnia Budapest különlegességeit. Ez annak idején nekünk is időbe tellett, ezért én bizonyos mértékig megértő vagyok a mostani városvezetéssel, bár azt nem tudom, miért nem kellő szerénységgel fogalmaznak inkább, és miért tesznek határozottan olyan kijelentéseket, amik tájékozatlanságról vallanak.
– A főpolgármester szerint kevés a pénz, a kormány elvonja a forrásokat. Mit válaszolna erre?
– Amikor a mostani városvezetés panaszkodását hallgatom, kicsit mosolyognom kell, mert amikor mi átvettük Budapestet, 240 milliárd forintos adósságállománya volt a városnak, amelynek jelentős része a főváros költségvetésén belül jelentkezett, és emellett a BKV-nál volt egy több mint hatvanmilliárd forintos működési hiány is. A mostani helyzet lényegesen kedvezőbb: idén év elején 113 milliárd forintos adóssággal adtuk át Budapestet, amiből 36 milliárd forint nem elköltött pénz, hanem a múlt év végén az Európai Beruházási Banktól (EIB) lehívott hitel. Ez a pénz most a városvezetés rendelkezésére áll, tavaly év végén pedig több mint 180 milliárd forintja volt a fővárosnak. Ezt egyébként vonakodva, de az új városvezetés is elismeri. Karácsony Gergely legutóbb például úgy fogalmazott, hogy „viszonylag szép összeget” hagytunk a kasszában, igaz, állításával ellentétben ez jelentősen meghaladja az adósságot.
– Hogyan sikerült fölhalmozni ezt a vagyont?
– Elsősorban prudens (körültekintő) gazdálkodási politikára volt szükség, amelyben meg kellett határozni egy preferencia-sorrendet a pénz elköltésekor. Most nem lehet érzékelni, hogy a városvezetésnek lenne ilyen terve. A főváros helyzete mindig különleges a kormánnyal való viszonyát tekintve, és nekünk nagy segítség volt, hogy a kabinet elsőként a főváros, majd a BKV adósságát rendezte. Ugyanakkor ezt is csak azért tudtuk elérni, mert megfelelő viszonyt ápoltunk a kormánnyal, és kölcsönösen bíztunk egymásban. Akkor hajlandó segíteni az adósságkonszolidációban a kormányzat, ha azt érzi, hogy utána gondos gazdaságpolitikát folytat majd a városvezetés.
– Mit gondol a kormány és a főváros viszonyáról, mennyi bizalom maradt meg?
– A főváros nagy hibájának tartom, hogy nem élnek azzal hosszú évek munkájával megteremtett egyeztetési kerettel, amit a kölcsönös bizalom felépítése nyomán ki tudtunk építeni a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, így kialakítva a hivatalos egyeztetési menetet az állam és a főváros között. Karácsony Gergelyék most az ülések elhalasztását kérik, pedig azok egyértelműen előnyösek Budapest számára. A miniszterelnök is mondta: nincs sikeres Magyarország sikeres Budapest nélkül, és ez fordítva is igaz. Komoly egymásrautaltság van, és a fővárosi önkormányzat elsődleges felelőssége, hogy Budapesten élni jó legyen, de rengeteg olyan projekt van a fővárosban, amik nem csak a budapestieknek szólnak. Elég csak a vasúti beruházásokra vagy a Parlament felújítására gondolni. Ezek nemcsak Budapestnek, hanem Budapestnek mint a nemzet fővárosának szólnak.
A szakember nem érti, a városvezetés miért nem fogalmaz kellő szerénységgel Fotó: Katona Vanda
– A fő ütközési pont a Lánchíd ügye lett. Karácsony Gergely szerint nincs rá elég pénz. Igaz ez?
– Rejtély számomra, hogy a Lánchíd kapcsán miért beszélnek ennyi butaságot a főváros vezetői. Egyrészről elismerik a 180 milliárdos vagyon létezését, másrészt pedig azt állítják, hogy anyagi akadálya van a Lánchíd felújításának. A költségvetésben – a következő két évre – 24 milliárd forint szerepel erre a célra. Ebből hatmilliárdot adna az állam, így csak 18 milliárd költség maradna, amelyből idén két és fél milliárd EIB-hitel lenne. Érthetetlen, miért mondják azt, hogy nincsen pénz.
– A sokat emlegetett 180 milliárdos értékpapírvagyonhoz ténylegesen is hozzáfér a főváros?
– A főváros 180 milliárdos vagyonát olyan szerződésekkel fektettük értékpapírba, hogy bármikor felszabadítható legyen az összeg. A konstrukció szerint a város ingyen hozzáférhet ehhez a pénzhez. A befektetésnek viszont megvolt az az előnye, hogy a pénz kamatozik. Mi mindig igyekeztünk a meglévő készpénzállományt folyamatosan befektetni.
– Hogy látja, mennyi idő alatt lehetett volna megoldani a Lánchíd ügyét?
– Már Tarlós István kijelentette, hogy a beérkezett magas ajánlatokat nem fogadja el. Ez még tavaly ősszel, a választások előtt történt. Ehhez képest erről a hivatalos döntés is csak januárban született meg. Ez már két és fél hónap indok nélküli késlekedés. Ezután pedig még nagyobb bizonytalankodás indult. Karácsony Gergely hol autómentes Lánchídról beszélt, aztán májusban már azt hangsúlyozta, hogy el kell halasztani a beruházást, mert másra szívesebben költené a pénzt! Ebből a védhetetlen kijelentésből aztán gyorsan kifarolt, majd hirtelen azt hangsúlyozta, ha beleroskadunk is, meg kell csinálni a beruházást. Ez egyébként értelmetlen kijelentés, mert van elég pénz, nem kellene beleroskadni a Lánchíd felújításába. Annyit kellett volna tennie a főpolgármesternek, hogy a három projektelemet: a híd, az alagút és a villamosvonal felújítását szétválasztja, és önmagában a hídfelújításra kiírja a tendert. Ennek az időigénye legfeljebb egy hónap lehetett volna, hiszen voltak korábban ilyen tervek is, könnyen előkészíthették volna a pályázatot.
– A főpolgármester Budapest komoly adósságaira is szokott hivatkozni. Mekkora teherről van szó?
– Két nagy tétele van a hitelállománynak: az egyik a 3-as metró szerelvényeinek felújítására felvett hatvanmilliárd forintos kölcsön. Ez most minimális terhet jelent a fővárosnak, ugyanis egy halasztott törlesztésű hitelről van szó. A másik az EIB felé fennálló tartozás, ami rendkívül előnyös konstrukció, nemcsak a kedvező kamatozás miatt, hanem azért is, mert pár évig nem kell fizetnünk semmit, és utána is lassan kell megkezdeni a törlesztést. A jelentősebb adósságok tehát nem befolyásolják érdemben a főpolgármester mozgásterét. Tehát idén legfeljebb hatmilliárd forintnyi törlesztéssel kell számolnia Karácsony Gergelynek, ami mindössze a fővárosi költségvetés kevesebb mint két százaléka.
– A járvány okozta nehézségek azért csak jelentenek valamekkora mentséget a városvezetés számára.
– Minden költségvetésben, legyen szó egy cégről, a családokról vagy az önkormányzatokról, érezni a mostani válság hatásait. Nem kérdés, hogy ilyenkor áttervezésre van szükség, de ez nem a főváros egyedi problémája. Ez az állampolgárokat, az államot és minden települést érint. Az említett 180 milliárd forint ettől még elkölthető pénz, és én úgy látom, hogy a nem akarásnak nyögés a vége most Budapesten, mert a főváros vezetése képtelen dönteni bármiről. Ha úgy is számolnak, hogy kevesebb lesz a bevétel a tervezettnél, akkor is el kell dönteni, melyek a legfontosabb célok, amelyeket mindenképp meg akarnak valósítani, és ezekre biztosan jut majd pénz. Ha meg akarják oldani a Lánchíd problémáját, akkor ebben a helyzetben is megtehetik, de ehelyett a főváros mesterséges vitát gerjeszt a kormánnyal. Minden lehetőség adott lenne a felújításra, de Karácsony Gergely inkább csak magyarázatokat keres arra, hogy miért nem tesz semmit. Most azt mondja, hogy nem indítja el a Lánchíd-beruházást, holott még vannak források, ő viszont attól fél, hogy a jövőben kevesebb lesz a pénz, mint amit terveztünk. De ha ez a félelme beigazolódik, akkor jövőre sem fogja felújítani a hidat, hiszen akkor még kevesebb pénze lesz. Itt logikai ellentmondás van. Minél előbb meg kellene csinálni ezt a fontos beruházást, mert jelenleg rendelkezésre áll az összeg, a projekt pedig bizonyára egyre drágább lesz, minél többet várunk.
– A belváros mindenesetre látványosan kiürült. Bizonyára megterheli Budapestet a koronavírus-járvány okozta válság. Ön szerint mekkora lesz a bevételkiesés?
– A fővárosi önkormányzatnak komoly bevételkiesést az iparűzésiadó-bevételek elmaradása okozna, de ennek a nagy része nem a turizmushoz köthető bevételekből származik. Ez a probléma az egyes vállalkozóknak fog nagyon nagy terhet jelenteni. A szállodaipart és a vendéglátósokat fogja érinteni. A fővárost ez a kérdés annyira sem érinti, mint az állami költségvetést, ahol az szja- és az áfa-vonatkozású bevételek, amelyek a turizmusból származtak, csökkennek. Budapest életét, a belváros képét látványosabban befolyásolja ez a válság, mint a város költségvetését.
– Hogy látja, mennyiben változott a főváros költségvetése? Mire költ a mostani vezetés, amire önök nem fordítottak volna?
– Karácsony Gergelynek van egy egymilliárd forintos projektje, amivel reklámozza magát, mondván: erről az összegről majd a budapestiek dönthetik el, hogy mire fordítsa a főváros. Ezt nem tudom csak kampányfogásként értelmezni, hiszen miként döntheti el 1,7 millió ember, hogy ezt a fővárosi szinten egyébként alacsony összeget hogyan osszák el? Nekünk volt egy kialakított struktúránk a kerületekkel együttműködve, amelyek a helyi civil szervezetekkel közösen kitalált célokra pályázhattak. Most azt látom, hogy a költségvetésünket nagy vonalakban átvette a főváros, és van egy-két kommunikációs trükkjük, amit ehhez hozzátesznek. Ezenfelül viszont nagyjából semmi sem történik a fővárosban. Tarlós István a kilenc év alatt sok mindent helyre tett. Még a kormánnyal nem szimpatizálók is elismerik, hogy Budapest óriásit lépett előre az utóbbi évtizedben. Nem véletlen, hogy az Economist Intelligence Unit azt mérte, hogy Budapest az 54. helyről a 35-re lépett előre a világ nagyvárosai között. Az első ciklusban sikerült konszolidálnunk a várost, és a második ciklus alatt indult be a gyors fejlődés. Szomorú, hogy most megszakad ez a folyamat. A város egy ív mentén haladt előre, és most úgy tűnik, megtorpantunk. Ez most még nem látszik nagyon, hiszen az alapvető szolgáltatások működnek, így az állampolgárok nem érzékelik a döntések elmaradását. Később azonban egyre inkább lehet majd látni a tehetetlenség eredményét. Még egyszer mondom: egy bizonyos ideig érthető lenne mindez egy új városvezetés részéről, de most már túl sok idő telt el. Úgy folyik jelenleg tétlenség, hogy míg nekünk sok száz milliárdos teher alatt sikerült eredményeket elérnünk, addig a jelenlegi városvezetés még a Karácsony Gergely által is elismert 180 milliárddal a számlán sem tudta a már előkészített beruházásokat beindítani.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
