Kár volt lejönni – szúnyoginvázió Siófokon

Kár volt lejönni – szúnyoginvázió Siófokon

Milliós tömegben lepik el az árvaszúnyogok Siófok Petőfi sétányát és a város szinte teljes területét, ellehetetlenítve a teraszos vacsorákat és a szabadtéri programokat. Bár a rovar nem csíp, és irtani sem szabad, a helyi vendéglátósok és szállásadók a kétségbeesés szélén állnak a jelenség miatt.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet már kora tavasszal figyelmeztetett a várható tömeges rajzásra, ám a jelenség mértéke így is sokkoló. Az esténként megjelenő rovarfelhők miatt lehetetlen enni, inni vagy beszélgetni a teraszokon, a szállóvendégek pedig sötétben üldögélnek, hogy elkerüljék a lámpákra sereglő rovarokat.

Egy siófoki apartmantulajdonos, Éder Rózsa szerint reggelente lapátnyi tetemet takarítanak, és „ez már abszurd”, hiába védett a faj – írja a sonline.hu.

A vállalkozók számára komoly bevételkiesést jelent a helyzet. Egy fagyizó bezárásról írt, más vendéglősök arról panaszkodnak, hogy már két hónapja „bukják” a vacsoráikat, mert a szúnyogok miatt „nem látni a kaját”.

A szúnyogokra a város polgármestere is reagált.

Hírdetés

Lengyel Róbert hosszan ír a jelenségról, de a végén egy mondatban összefoglalja a helyzetet: a jelenlegi jogszabályokra figyelemmel tilos is a gyérítése/irtása.

Miért nem lehet irtani az árvaszúnyogot

Sáringer-Kenyeres Tamás, a Balatoni Szövetség szúnyoggyérítést monitorozó szakértői csoportjának vezetője elmondta: az árvaszúnyogot tilos és technikailag lehetetlen irtani. Mivel nem csípőszúnyogról van szó, a csípőszúnyogok ellen használt vegyszeres irtószerek sem vethetők be ellene. Ráadásul a Balaton, mint élővíz védelme érdekében a kémiai irtást végző autók nem is közelíthetik meg a partot 45 méternél közelebb, így épp a leginkább érintett területek maradnak ki.

Az árvaszúnyogok ugyanakkor kulcsfontosságú szerepet játszanak a Balaton ökológiai rendszerében:

  • Tápláléklánc alapjai: Lárváik tisztítják az iszapot, és számos halfaj, vízi madár, fecske és denevér táplálékául szolgálnak. Jelentős számuk létfontosságú a fiatal halállomány megerősödéséhez.
  • Tápanyagszabályozók: A kifejlett példányok kikeléskor jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént vonnak ki a vízből, segítve ezzel az eutrofizáció (algásodás) csökkentését.
  • Ökológiai indikátorok: Tömeges jelenlétük jelezheti a tó belső tápanyagterhelésének növekedését, ami hosszabb távon vízminőségi problémákhoz vezethet. Nem a baj okozói, hanem jelzői.
  • A szakemberek szerint a legcélravezetőbb védekezés a fényforrások megfelelő elhelyezése: érdemes egy erős, hideg, fehér fényforrást távolabb elhelyezni, ami odavonzza a szúnyogokat, míg a tartózkodási helyünkön lágyabb, meleg, sárgás fényt használni, amit kevésbé kedvelnek.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »