Megerősítette Magyarország devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű államadósságának „BBB mínusz” szintű, befektetési ajánlású államadós-besorolását a Fitch Ratings.
A nemzetközi hitelminősítő pénteken késő este Londonban bejelentette azt is, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlanul felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátás van érvényben.
Az osztályzati megerősítéshez fűzött elemzésében a Fitch kiemelte: a magyar államadós-besorolás egyrészt azt tükrözi, hogy a magyar gazdaság strukturális jelzőszámai erőteljesek a cég által a „BBB” minősítési kategóriában nyilvántartott többi szuverén adós értékeivel összevetve, az osztályzat ugyanakkor figyelembe veszi a magasabb köz- és nettó külső adósságrátát, valamint a szakpolitikai döntéshozatal kiszámíthatatlanságából és a pro-ciklikus költségvetési politikából eredő kockázatokat is.
A Fitch Ratings hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a magyar besorolás pozitív kilátása a nettó külső adósságban, illetve az államadósságban tapasztalható javulási folyamatot jelzi.
A cég az elemzésben kiemeli azt is, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tartós többlete, a nettó működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások az utóbbi években hozzájárultak a magyar gazdaság külső pozíciójának javulásához.
A Fitch Ratings közölte, hogy az idei évre a magyar hazai össztermék (GDP) 2,3 százalékának megfelelő, a 2019-2020-as időszakra pedig átlagosan 1,9 százalékos GDP-arányos folyómérleg-többlettel számol. Ez ugyan valamelyest elmarad a tavaly mért többlettől, amely a GDP-érték 3,1 százaléka volt, mivel emelkednek az importfüggő beruházások, a magyar folyómérleg-egyenleg azonban így is kedvező a cég által a „BBB” sávban nyilvántartott szuverén adósok mínusz 1,9 százalékos GDP-arányos mediánértékével összehasonlítva.
A nettó külső adósság a tavalyi év végig a GDP-érték 18,6 százalékára emelkedett ugyan a 2016-ban mért 11,6 százalékról, de a Fitch Ratings várakozása szerint ez a mutató az idén 13,7 százalékra, a 2020-ig terjedő előrejelzési időszak végéig 5 százalékra csökken. Ez nagyjából megfelelne a cég listáján „BBB” besorolással szereplő államadósok mediánértékének – áll a Fitch pénteki londoni elemzésében.
A hitelminősítő hangsúlyozza azt is, hogy a közadósság-állomány szerkezete javul és kedvező: mindössze 20 százaléknyi a devizaadósság aránya, a nem rezidens befektetők kezén lévő állampapír-állomány folyamatosan lefelé tartó pályán van, és a 2011 végén mért 57 százalékról idén júniusig 32 százalék környékére csökkent.
Magyarország külső likviditási rátája is javul, a külső adósságállományon belül pedig mindössze 5 százalék a rövid lejáratú kötelezettségek hányada – hangsúlyozza a Fitch Ratings.
A cég előrejelzése szerint a GDP-arányos államháztartási hiány az idén 2,4 százalékra emelkedik a tavalyi 2 százalékról az expanzív költségvetési lépések – köztük a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentése – nyomán.
A Fitch Ratings prognózisa szerint az államháztartási hiány azonban jövőre 2 százalékra, 2020-ban 1,5 százalékra csökken a kiadások növekedésének várható lassulása révén.
A magyar államadósság-ráta csaknem a kétszerese a Fitch által a „BBB” sávba besorolt többi szuverén adós mediánértékének, de a cég hangsúlyozza, hogy ez a mérőszám is lefelé tart, és a hitelminősítő előrejelzése szerint a tavaly mért 73,6 százalékról az idén 71,7 százalékra, jövőre 70,2 százalékra, 2020-ban 68,7 százalékra csökken.
A csökkenést a Fitch várakozása szerint az elsődleges államháztartási egyenleg folyamatos többlete segíti.
A hitelminősítő a magyar gazdaságban az idén 4 százalékos, jövőre 3,5 százalékos, 2020-ban 3,2 százalékos növekedést vár.
A Fitch Ratings pénteki döntésének bejelentése előtt londoni pénzügyi elemzők nem tartották kizártnak, hogy a cég javítja a magyar államadós-besorolásokat.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői a feltörekvő piacokra összeállított, e hétre szóló előrejelzésükben azt valószínűsítették, hogy a Fitch egy fokozattal „BBB”-re emeli a magyar osztályzatot.
A ház azzal a véleményével indokolta e várakozását, hogy a magyar gazdaság erőteljes makroszintű alapmutatói miatt ugyancsak erőteljes a magyar szuverén osztályzatra ható felminősítési nyomás.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint Magyarország felminősítése „már csak időzítés kérdése” a hitelminősítők részéről.
A három piacvezető nemzetközi hitelminősítő az idén összesen hat – egyenként két-két – időpontot tűzött ki a magyar államadós-besorolások vizsgálatára, de az eddigi öt időpontban egyikük sem jelentett be módosításokat.
Legutóbb, augusztus 17-én a Standard & Poor’s szintén megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását, ugyancsak változatlan pozitív kilátással.
Az idén még egy hitelminősítő vizsgálja Magyarországot: november 23-án a Moody’s Investors Service veszi napirendre az általa alkalmazott módszertanban „Baa3” besorolással jelölt – a másik két cég minősítésével egyébként azonos – magyar államadós-osztályzatot.
A Moody’s – egyedüliként a három globális hitelminősítő közül – nem pozitív, hanem stabil kilátást tart érvényben a magyar osztályzatra.
A három nagy nemzetközi hitelminősítő mindegyike azonban már 2016 óta a befektetésre ajánlott sávban tartja nyilván Magyarországot.
Óvatosságra utal a Fitch Ratings döntése
Óvatosságra utal az elemzők többsége szerint, hogy a Fitch Ratings – hasonlóan a Standard & Poor’s hitelminősítő két héttel korábbi döntéséhez – változatlanul hagyta Magyarország besorolását pénteken.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a Fitch óvatossága azzal is magyarázható, hogy az utóbbi hetekben a nemzetközi piacokon kedvezőtlenebbé vált a hangulat. Ez pedig a feltörekvő piacok, köztük Magyarország számára is kockázatot jelent.
A hitelminősítő szakértői egyelőre kivárnak a felminősítéssel, annak ellenére, hogy több kedvező tényező jellemzi a magyar gazdaságot. Ilyen például, hogy dinamikusan, több mint 4 százalékkal nő a magyar GDP, a GDP-arányos államháztartási hiány stabilan 3 százalék alatt van – mondta.
Németh Dávid rámutatott: a felminősítés ellen hathatott, hogy az államadósság a csökkenés ellenére még mindig magas és a folyó mérlegben lévő többlet csökkenhet a következő időszakban. Szintén problémának tarthatják, hogy a 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedés elsősorban az uniós forrásoknak köszönhető, mert a magyar gazdaság potenciális növekedési szintje körülbelül 2,5 százalék. A hitelminősítés szempontjából szintén kedvezőtlen, hogy bár Magyarország külső eladósodottsága csökken, a hasonló vagy eggyel jobb osztályzattal rendelkező országokénál magasabb szinten van.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta: teljesen indokolatlan, hogy elmaradt a felminősítés, a hitelminősítő intézetek akár több fokozattal is le vannak maradva a hazai gazdasági folyamatoktól, valamint a piaci árazásoktól.
A felminősítés elmaradását különösen indokolatlanná teszik, hogy a hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, a hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a korábbi években tapasztalt 160 százalékról. A bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló – tette hozzá.
Jelezte: a hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntarthatóan, dinamikusan növekszik, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, jövőre a gazdaság talán a történelemben először nettó külső hitelezővé válhat. Az államadósság ráta egyelőre csak lassú ütemben csökken, de a következő években az EU források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta a GDP 70 százaléka alá mérséklődhet. A GDP növekedése messze felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait. Mindezek hatására jövőre már elkerülhetetlennek látszik a felminősítés – mutatott rá Suppan Gergely.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint amennyiben a növekedési és egyensúlyi folyamatok megnyugtató pályán mozognak a következő negyedévekben, akkor lehet számítani Magyarország adósság-besorolásának javítására.
Elmondta: a magyar gazdaság már most is kedvező makrogazdasági pályán mozog, pénzügyi sérülékenysége számottevő mértékben mérséklődött az elmúlt időszakban. A bankszektor maga mögött hagyta korábbi problémáit és képessé vált arra, hogy támogatni tudja a gazdasági növekedést aktív hitelezéssel.
Az egyensúlyi mutatók enyhe romlása egyelőre nem okoz problémát, de érdemes kiemelt figyelemmel követni azokat. Az államadósság GDP arányos mutatója lassú csökkenő pályán van, bár továbbra is magas a hasonló fejlettségű országokhoz képest. A nyári hónapokban a feltörekvő piaci eladási hullám a régiós társaknál jobban érintette a hazai pénzügyi eszközök (a forint, az állampapírok) árfolyamát – mutatott rá Török Zoltán.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
