A legnagyobb cégekkel szemben ma már elvárás, hogy foglalkozzanak a fenntarthatósággal, és ha máshogy nem megy, úgynevezett karbonkompenzációval lehetőleg nullára hozzák ki a tevékenységük által kibocsátott szén-dioxidot. Ezt az igényt látva számtalan vállalkozás, szervezet jött létre és vállakozik arra, hogy kellő pénzért elintézzék az adott multinacionális cég számára, hogy nettó zéró kibocsátású legyen. Egy elemzés most azt állítja, hogy a világ egyik legnagyobb ilyen szolgáltatója által az esőerdőkre vonatkozó széndioxid-kompenzációk több mint 90%-a valótlan számokon alapszik – írta meg a Guardian.
A karbonsemlegesség, a nettó zéró kibocsátás mára alapelvárás a világ legnagyobb cégei felé. Az, hogy a széndioxid-kibocsátásukat valóban jelentősen csökkentsék a vállalatok pénz és időigényes beruházás. Lényegesen gyorsabb “eredményt” tudnak felmutatni azzal, ha úgynevezett karbonkrediteket vásárolnak, azaz anyagilag támogatnak olyan környezetvédelmi programokat, amelyek ellentételezhetik az általuk termelt szén-dioxidot. A karbonkompenzációt, mint megoldási lehetőséget az elmúlt évek során sokan vádolták zöldre festéssel, és kritizálták, köztük számos klímakutató és környezetvédő szervezet, de nemrég a Wizz Air vezérigazgatója is.
A világ egyik legnagyobb karbonkompenzációs krediteket adó szervezete, a világ vezető szén-dioxid-kibocsátási szabványát kezelő Verra karbon-minősítő esőerdő-programjainak hatékonyságát vizsgálta nemrégiben a brit Guardian, a Die Zeit német hetilap és a SourceMaterial nonprofit oknyomozó újságíró szervezet.
Az amerikai székhelyű Verra kliensei között a világ legnagyobb cégei szerepelnek, a Disney, a Gucci, a Salesforce, a BHP, a Shell, az easyJet, a Leon és a Pearl Jam zenekar azon tucatnyi vállalat és szervezet között volt, amelyek a Verra által jóváhagyott esőerdő-kompenzációs termékeket vásároltak. A gyorsan növekvő, 2 milliárd dolláros (1,6 milliárd font) önkéntes kompenzációs piacon a Verrára vonatkozó kutatás a projektek jelentős részének elemzése alapján azt állapította meg, hogy
a vállalat által leggyakrabban használt esőerdő-kompenzációs kreditjeik több mint 90%-a valószínűleg “fantom kredit”, és nem jelent valódi szén-dioxid-csökkentést,
olvasható a brit Guardian oldalán.
“Auditorként dolgoztam ezeken a projekteken a brazil Amazonas vidékén, és amikor elkezdtem ezt az elemzést, tudni akartam, hogy megbízhatunk-e az erdőirtásra vonatkozó előrejelzéseikben. Az elemzésből származó bizonyítékok – nem csak a szintetikus ellenőrzések – azt sugallják, hogy nem. Ennek a rendszernek az esőerdők védelme érdekében működnie kell. Ehhez el kell ismernünk a jelenlegi rendszerrel kapcsolatos problémák nagyságrendjét” – mondta az eredmények kapcsán Thales West, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.
A megállapítások – amelyeket a Verra határozottan vitat – valószínűleg komoly kérdéseket vetnek fel azon vállalatok számára, amelyek nettó zéró kibocsátási stratégiájuk részeként az ellentételezésektől függenek.
A Verra számos vezető környezetvédelmi szabványt működtet az éghajlat-változási intézkedések és a fenntartható fejlődés terén, köztük a több mint 1 milliárd karbon-kreditet kibocsátó, ellenőrzött szén-dioxid-kibocsátási szabványt (Verifies Carbon Standard – VCS). A minősítőtől kapott minden egyes kredittel a cégek 1 tonna CO2-egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátását tudják “leírni”, hivatalos kifejezéssel ellentételezni. A Verra az általa jóváhagyott kreditek 40%-át az esőerdők védelmére irányuló programja teszi ki.
Tényleg klímasemlegesek a Rossmann sajátmárkás termékei?
A kreditek értékeléséhez nemrég egy újságírócsoport három olyan tudományos tanulmány eredményeit elemezte, amelyek műholdas felvételek segítségével ellenőrizték számos esőerdő-kompenzációs projekt, az úgynevezett Redd+ rendszerek eredményeit.
A vizsgálat megállapításai:
Két tanulmány szerint a Verra esőerdő-projektjei közül csak néhányban látható bizonyíték az erdőirtás csökkentésére, és további elemzések azt mutatták, hogy a kreditek 94%-ának nem volt éghajlati haszna.A Cambridge-i Egyetem 2022-es tanulmányának elemzése szerint a Verra-projektek esetében az erdőket fenyegető veszélyt előzetesen átlagosan 400%-kal túlbecsülték.Az emberi jogi kérdések legalább egy kompenzációs projekt esetében komoly aggodalomra adnak okot. A Guardian meglátogatta az egyik perui zászlóshajó projektet, és a lakosok olyan videókat mutattak nekik, amelyeken az látható, hogy a parkőrök és a rendőrök láncfűrésszel és kötéllel döntik le az otthonaikat. Kényszerkilakoltatásokról és a parkhatóságokkal való feszültségekről számoltak be.
A Verra szerint a tanulmányok következtetései helytelenek, és megkérdőjelezi azok módszertanát. Ugyanakkor rámutatnak, hogy 2009 óta végzett munkájuk lehetővé tette, hogy dollármilliárdokat irányítsanak abba a létfontosságú munkába, amit az erdők megőrzése jelent.
Kiábrándító és ijesztő
Az ezeket a projekteket létrehozó és működtető szervezetek a Verra szabályai alapján saját előrejelzéseket készítenek arról, hogy mennyi erdőirtást fognak megakadályozni. Az előrejelzéseket a Verra által jóváhagyott harmadik fél értékeli, és ha elfogadják, akkor ezeket kreditek előállításához használják fel, amelyeket a cégek megvásárolhatnak és felhasználhatnak saját szén-dioxid-kibocsátásuk ellentételezésére.
Ha például egy szervezet becslése szerint a projektje 100 hektár (247 hold) erdőirtást állít meg, akkor a Verra által jóváhagyott képlet segítségével ezt 40 000 CO2e (szén-dioxid-egyenérték) megtakarított szén-dioxid-kibocsátásra tudja átváltani egy sűrű trópusi erdőben, ha nem történik erdőirtás, bár a képlet az élőhelytől és más tényezőktől függően változik. Ezeket a megtakarított kibocsátásokat a vállalat megvásárolhatja, és beszámíthatja saját szén-dioxid-csökkentési célkitűzései érdekében.
Kutatók két különböző csoportja – az egyik nemzetközi, a másik az Egyesült Királyságbeli Cambridge-ben – az összesen 87, Verra által jóváhagyott aktív projekt mintegy kétharmadát vizsgálta meg. (A kutatók számos projektet kihagytak, mivel úgy érezték, hogy nem állt rendelkezésre elegendő információ a méltányos értékelésükhöz.)
A nemzetközi kutatócsoport két tanulmánya szerint a Verra által jóváhagyott 29 projektből, ahol további elemzésre volt lehetőség, mindössze 8 mutatott bizonyítékot az erdőirtás jelentős csökkentésére.
Az újságírók további elemzéseket tudtak végezni ezeken a projekteken, összehasonlítva az ellentételezési projektek által készített becsléseket a tudósok által kapott eredményekkel. Az elemzés azt mutatta, hogy a projektek által előállított kreditek 94%-át nem kellett volna jóváhagyni.
A vizsgálat szerint 21 projektből származó jóváírások nem hoztak éghajlati hasznot, 7 projekt 98% és 52% közötti hatással kevesebbet hozott, mint amennyit a Verra rendszere alapján állítottak, egy projekt pedig 80%-kal nagyobb hatást ért el.
A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportjának 40 Verra-projektről készített tanulmánya emellett megállapította, hogy bár a projektek közül számos megállított némi erdőirtást, a területek rendkívül kicsik voltak.
Mindössze 4 projekt volt felelős a teljes megvédett erdőmennyiség háromnegyedéért.
Az újságírók még közelebbről megvizsgálták ezeket az eredményeket, és azt találták, hogy 32 olyan projekt esetében, ahol a Verra állításait össze lehetett hasonlítani a tanulmány megállapításaival, az erdőpusztulás mértékét előzetesen mintegy 400%-kal túlbecsülték. Igaz ugyanakkor, hogy 3 madagaszkári projekt kiváló eredményt ért el, és jelentős hatással van az adatokra. Ha ezeket a projekteket nem vesszük figyelembe, az átlagos túlbecsülés körülbelül 950% lenne.
A tanulmányok különböző módszereket és időszakokat vettek górcső alá, a projektek különböző tartományait vizsgálták, és a kutatók szerint egyetlen modellezési megközelítés sem tökéletes, elismerve az egyes tanulmányok korlátait. Az adatok azonban széleskörűen egybevágtak a projektek hatékonyságának hiányát illetően a Verra által jóváhagyott előrejelzésekhez képest – olvasható a Guardian cikkében.
A Verra álláspontja
A Verra határozottan vitatja a tanulmányok következtetéseit, és azt állíja, hogy a tudósok által használt módszerek nem képesek megragadni a tényleges hatást a helyszínen, ami megmagyarázza az általa jóváhagyott kreditek és a tudósok által becsült kibocsátáscsökkentés közötti különbséget.
Robin Rix, a Verra jogi, szakpolitikai és piaci igazgatója a Guardiannek azt nyilatkozta: “Teljesen helytelen azt állítani, hogy a Verra által hitelesített REDD+ kreditek 90%-a értéktelen. A cikk ezt a hamis állítást két különböző csoport három jelentésének extrapolációjára alapozza, amelyek saját módszertanuk alapján értékeltek néhány projektet.”
“A Verra több mint 1500 szén-dioxid-projektet tanúsított, amelyeket független auditorok több tízezer alkalommal értékeltek. Ezek a projektek több milliárd dollárt juttattak a globális dél vidéki területeinek, támogatva az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni fellépést. Ez a finanszírozási szint az erős szabványoknak és módszertanoknak köszönhető, amelyeket a kormányokkal, tudósokkal és helyi közösségekkel együttműködve világszerte tovább fogunk erősíteni” – áll a Verra reakciójában.
Julia Jones társszerző, a Bangor Egyetem professzora szerint a világ válaszúthoz érkezett a trópusi erdők védelmét illetően, és sürgősen korrigálni kell a kibocsátáscsökkentés mérési rendszerét, ha a karbonpiacok méreteit növelni akarja. “Ez tényleg nem atomfizika” – mondta. “A trópusi erdők jövője szempontjából abszolút kritikus ponton vagyunk. Ha nem tanulunk az elmúlt évtized kudarcaiból, akkor nagyon nagy a kockázata annak, hogy a befektetők, magánszemélyek és mások eltávolodnak a trópusi erdőirtás elkerülésére irányuló fizetési hajlandóságtól, és ez katasztrófa lenne.”
Széndioxid-kiegyenlítés lépésről-lépésre
1. Kompenzációs projekt létrehozása
Létrejön egy projekt a globális felmelegedés mérséklésére. Több közülük olyan “elkerült kibocsátás” projekt, amely megakadályozza az erdőirtásból vagy fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházhatású gázok kibocsátását, de nem távolítja el a szén-dioxidot a légkörből.
2. A kreditek kiszámítása
A szén-dioxid-krediteket tucatnyi módszerrel számítják ki. Az elkerült erdőirtási projektekben megbecsülik, mi történne a projekt nélkül. A projektek a bekövetkezett és a lehetséges állapot közötti különbséget kreditként számolják.
3. A vállalat nettó zéró stratégiát alakít ki
A cégek kiszámítják, hogy saját tevékenységükből adódóan évente mekkora kibocsátást termelnek. A kibocsátáscsökkentésre irányuló erőfeszítések mellett egyes vállalatok a nettó zéró stratégia megvalósítása érdekében úgy döntenek, hogy szén-dioxid-kompenzációt vásárolnak.
4. A vállalat szén-dioxid kibocsátási krediteket szerez
A cégek egy erre szakosodott brókeren keresztül szereznek szén-dioxid-krediteket, mások közvetlenül egy projekthez fordulnak. A legtöbb kibocsátási egységet a Verra és a Gold Standard hagyja jóvá. Ezeket a krediteket a kibocsátások ellensúlyozására használják, így nagymértékű nettó csökkentést állíthatnak magukról.
5. A vállalat klímasemlegesnek mondja magát
Miután egy cég kiszámította az ellentételezni kívánt szén-dioxid mennyiségét, megvásárolja az ezzel egyenértékű mennyiségű kreditet. Ezután sokan állítják, hogy a vállalat vagy az általuk értékesített termék szén-dioxid-semlegessé vált.
Barbara Haya, a Berkeley Carbon Trading Project igazgatója 20 éve kutatja a karbonkrediteket, remélve, hogy megtalálja a rendszer működésének optimális módját. Elmondta: “Az elemzés következményei óriásiak.
A vállalatok krediteket használnak arra, hogy az állítsák, csökkentik a kibocsátást, holott a legtöbb ilyen kredit egyáltalán nem jelent kibocsátáscsökkentést.
“Az esőerdő-védelmi kreditek jelenleg a legelterjedtebb típusok a piacon. És ez a piac robbanásszerűen növekszik,
ezért ezek az eredmények nagyon fontosak. De ezek a problémák nem csak erre a kredittípusra korlátozódnak, szinte minden kredittípusnál fennállnak.
“A piac javításának egyik stratégiája az, hogy megmutatjuk, mik a problémák, és valóban arra kényszerítjük a nyilvántartó hivatalokat, hogy szigorítsák a szabályaikat, hogy a piac megbízható legyen. De erről kezdek lemondani. 20 évvel ezelőtt kezdtem el tanulmányozni a szén-dioxid-kompenzációkat, a jegyzőkönyvekkel és programokkal kapcsolatos problémákat tanulmányozva. Itt vagyok, 20 évvel később, és ugyanezt a beszélgetést folytatom. Alternatív eljárásra van szükségünk. Az ellentételezési piac tönkrement.”
Mi az a greenwashing, a zöldre festés, és mi a baj vele?
Tudatos Vásárlók top 3 szempont vásárláskor:A „zöld fogyasztás” nem lesz elég a környezeti krízis enyhítésére, a Tudatos Vásárlók Egyesületénél hangsúlyozottan a fogyasztáscsökkentésben látjuk a kiutat.Vásárlóként fontos, hogy felismerjük, ha nem valódi megoldással, csupán greenwashinggal etetnek bennünket. Honnan tudod felismerni, mi zöldre festés és mi nem az?A csomagolási hulladék problémájára önmagában nem elég, ha a csomagolás újrahasznosítható. a szelektív hulladékgyűjtés ugyanis nem elég eredményes Magyarországon. Rendszerszintű megoldásokra van szükség: a zárt újrahasznosítási rendszerek és a hatékony betétdíjas visszaváltórendszerek kialakítása jelenthet választ.
Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-22-19-C jelű pályázata támogatásával készült. A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles
Ez a poszt Kamunak tűnik a zéró-kibocsátás a legnagyobb cégeknél először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
