Kamenický: Ha Matovič lehetett pénzügyminiszter, Huliak is lehet sportminiszter Nagy Roland2025. 03. 01., szo – 13:34 Pozsony |
Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nem lát problémát abban, hogy Rudolf Huliakot sportminiszterré nevezzék ki. Emellett elképzelhetőnek tartja, hogy az új régiófejlesztési miniszter a Hlas lázadó képviselői közül kerül ki.
Kamenický a közrádió Sobotné dialógy című vitaműsorában beszélt a kormányon belüli átalakításokról.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Robert Fico (Smer) miniszterelnök a héten átnyújtotta Peter Pellegrini köztársasági elnöknek az új miniszterek kinevezésére vonatkozó javaslatát. Mivel az SNS és a Hlas nem tudta elrendezni a koalíció belső feszültségeit, a kormányfő közbelépett, és abban állapodott meg partnereivel, hogy a Hlas lemond a régiófejlesztési tárcáról, az SNS pedig a sportminisztériumról.
Fico azt nem árulta el, hogy kiket javasolt az új minisztereknek, de az elnöki hivatal arról végül beszámolt, hogy a kormányfő Huliakot szeretné a sportminisztérium élén látni. A másik tárcavezető személye továbbra is titok, Pellegrini azt mondta, a következő napokban dönt a miniszterelnök javaslatáról.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő átadta Peter Pellegrini államfőnek a kormány átalakítására vonatkozó első javaslatát. Ehhez csatolta a kormány és a kormányprogram támogatásáról szóló nyilatkozatot, melyet négy frakció nélküli parlamenti képviselő is aláírt.
Fico bízik benne, hogy hamarosan a másik személycserére vonatkozó javaslatát is átadja. Egyetért az államfővel abban, hogy a megállapodásnak részét képezze az új házelnök megválasztása. Fico minderről a közösségi hálón számolt be.
Nyilvánvalónak tűnt, hogy a Rudolf Huliak körüli csoportosulásról lehet szó a javaslatban, de Fico nem konkretizálta, hogy a sport- és idegenforgalmi minisztériumot közvetlenül Rudolf Huliak fogja-e elfoglalni.
Az elnöki hivatal azonban már megerősítette, hogy a miniszterelnök Huliak kinevezését javasolta a sportminisztérium élére.
Lázadóból miniszter
Most már csak Pellegrininek kell jóváhagyni a javaslatot és Huliak átveheti a tárcát. Hogy erre pontosan mikor kerül sor, egyelőre nincs meghatározva. Az elnöki hivatal állítása szerint a következő napokban tájékoztatnak a folyamat menetéről.
Huliak – Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel karöltve – már tavaly októberben hátat fordított Andrej Danko pártjának. Az SNS-frakciót elhagyva a parlamenten kívüli Nemzeti Koalícióban folytatták tevékenységüket. Idén Roman Malatinec is csatlakozott hozzájuk a Hlas párton belüli nézeteltérések miatt.
A lázadók vezetője Dušan Keketit, az SNS jelöltjét válthatja most a sportminisztérium élén.
76 lett, maradhat?
A koalíciónak a jelenlegi leosztás szerint 76 támogatói szavazata lesz a parlamentben. A parlamentben Huliakot – miniszteri kinevezését követően Miroslav Radačovský, a Slovenský PATRIOT párt elnöke váltja majd, aki a parlamenti választásokon az SNS listáján indult.
Radačovský egyelőre nem jelezte, él-e a lehetőséggel. Mindössze annyit mondott, át kell gondolnia.
Ha nem megy végül a parlamentbe, akkor Ján Krišanda, a sportminisztérium államtitkára ülhetne be a törvényhozásba. Ha ő sem szeretne képviselő lenni, Zdenko Čambal az SNS tagja következne a sorban.
Mindez még mindig csak 76-os többséget eredményez a kormánynak.
Kinevezni vagy nem kinevezni?
Huliakból már egyszer majdnem környezetvédelmi miniszter lett, de akkor Zuzana Čaputová államfő utasította el a kinevezését.
Meglepő lenne, ha most Pellegrini akadékoskodna, annyit viszont hangoztatott, hogy szeretne a jelöltekkel egyeztetni elképzeléseikről. És itt jön a nagy kérdés:
vajon mit szeretne majd a Nemzeti Koalíció vezetője véghezvinni?
Annyi szerepelt a programjában, hogy támogatná a sportot, az idegenforgalomról meg egy szót se ejtett. Ebből tehát nehéz következtetni.
És a régiófejlesztés élén ki köt ki?
„Meggyőződésem, hogy csak rövid idő kérdése és egy második személyi javaslatot és egy második kormánytámogatási nyilatkozatot is benyújtok” – mondta a miniszterelnök. Úgy fest, még mindig próbál megegyezni a Ján Ferenčák, Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš alkotta trióval.
Fico már február 17-én konkrét javaslatokat akart letenni Pellegrini asztalára. Végül a múlt héten állapodott meg a kormánykoalíciót alkotó Smer, Hlas és SNS a koalíciós szerződés módosításáról. A módosítás értelmében a Smer irányítása alá kerül a beruházásokért, regionális fejlesztésért és informatizációért felelős minisztérium, valamint a turizmusért és sportért felelős tárca. Fico ezt az új elosztást arra kívánja felhasználni, hogy stabilizálja a kormánykoalíciót és visszaszerezze a parlamenti többséget.
Csak a káosz folytatódik az ellenzék szerint
A kormányfő ezzel elismerte, hogy a koalícióban továbbra is káosz uralkodik – jelentette ki Michal Šimečka, a PS elnöke. Rámutatott, hogy a kormányfő már február közepén arról beszélt, hogy 79 képviselő támogatását garantálja.
Ma február 27-e van, és végre bejelentette, hogy nagy nehezen 76-ot sikerült megszereznie. De facto elismeri, hogy a káosz folytatódik, és a legszűkebb többséggel rendelkezik, amelyről maga mondta, hogy lehetetlen vele kormányozni
– jelentette ki Šimečka. Meggyőződése, hogy az egyetlen valódi kiút a jelenlegi helyzetből az előrehozott választás.
Minisztériumot kaphatnak Migaľék?
Huliak miniszteri jelöltsége azért is vet fel kérdéseket, mert az SNS 2023 őszén egyszer már javasolta őt tárcavezetőnek, igaz, akkor a környezetvédelmi minisztérium élére, de Zuzana Čaputová akkori államfő nem volt hajlandó kinevezni őt.
Kamenický azonban úgy gondolja, ha Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője korábban lehetett pénzügyminiszter, akkor Rudolf Huliak is nyugodtan elfoglalhatja a sportminiszteri széket.
Marián Viskupič, az SaS képviselője és a pénzügyminiszter vitapartnere a műsorban azt mondta, Huliak jelölése egyértelműen arról árulkodik, hogy a koalíció bajban van, és ahelyett, hogy az emberek problémáival foglalkoznának, csakis a saját pozícióik érdeklik őket.
Az új régiófejlesztési miniszter személye kapcsán Kamenický nem árult el konkrétumot, de utalt arra, hogy a jelölt a Hlas lázadó képviselői, tehát Samuel Migaľ, Ján Ferenčák vagy Radomír Šalitroš közül kerülhet ki.
Lesz új házelnök?
A jelenlegi régiófejlesztési minisztert, Richard Rašit a Hlas a parlament elnökének szeretné kinevezni. A szlovák törvényhozásnak Peter Pellegrini köztársasági elnökké választása óta (tehát csaknem egy éve) nincsen rendesen megválasztott vezetője, az üléseket Peter Žiga (Hlas) ideiglenesen megbízott házelnök vezeti. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas vezetője azonban pénteken kijelentette, információi szerint jövő hét kedden egy rendkívüli parlamenti ülés keretében megválaszthatják az új házelnököt.
Kamenický szombaton szintén megerősítette, hogy jövő héten sor kerülhet egy soron kívüli parlamenti ülésre. A pénzügyminiszter úgy gondolja, jelen helyzetben az a legfontosabb, hogy a parlament működőképes legyen, és rendelkezzenek a szükséges többséggel, amelyet Robert Fico alkujának köszönhetően sikerült is bebiztosítani.
Viskupič leszögezte, az SaS nem támogatja Raši házelnöki jelölését.
Úgy gondolja, ha a koalíció csakis magával törődik, akkor a parlament elnökét is maguknak kell megválasztaniuk.
A többi ellenzéki párt szintén jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter pénteken bejelentette, akár már jövő kedden is megválaszthatják a parlament új elnökét. Az ellenzéki pártok többsége jelezte, amennyiben valóban lesz ülés, ők nem vesznek részt rajta. A koalíció ettől függetlenül is megválaszthatja az új házelnököt.
Šutaj Eštok pénteki sajtótájékoztatóján arról beszélt, mindent megtesz azért, hogy a házelnök megválasztására mielőbb sor kerülhessen. Hangsúlyozta, a Hlas továbbra is Richard Raši régiófejlesztési minisztert jelöli a posztra.
Rašinak egyébként hamarosan mindenképpen távoznia kell a pozíciójából, mivel az új koalíciós szerződés értelmében a tárca már a Smert illeti meg.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Egy e-mailban tájékoztatta a sajtót ma kora délután a kormányhivatal, hogy a Smer, a Hlas és az SNS megállapodott a koalíciós pártok egyezségéről. A Smer egy-egy minisztériumot kap pluszban a Hlastól és az SNS-től, de a 79-es parlamenti többség még nem biztosított. Šutaj Eštok a házelnök mielőbbi megválasztását követeli, Andrej Danko pedig nagyon sajnálja a sportminisztériumot.
A kormányhivatal tájékoztatása szerint ma délután megegyezett a három koalíciós párt, a Smer, a Hlas és az SNS a koalíciós válság lezárásáról. Mivel a Hlas és az SNS parlamenti frakcióinak létszáma csökkent, a három pártelnök kiegészítést írt alá a koalíciós szerződéshez, amely alapján a Smer két új minisztériumot kap, a régiófejlesztésit a Hlastól, a sportminisztériumot pedig az SNS-től veszik el.
Még nincs meg a 79-es többség
A tájékoztatásból az olvasható ki, hogy még nem biztosított a 79 képviselő támogatása a koalíció számára.
A Smer az így biztosított politikai befolyását a kormánykoalíció stabilizásálására és a kormánytöbbség újbóli biztosítására használja
– áll a levél utolsó mondatában. Ez azt jelenti, hogy még nem zárultak le a tárgyalások a rebellis képviselőkkel, vagyis Fico még nem tudhat maga mögött biztos parlamenti többséget.
A friss SNS-es Roman Michelko szerint egyelőre még csak 76 képviselője van a koalíciónak, ami azt jelenti, hogy csak Huliakkal és társaival egyeztek meg. A képviselő azt is hozzátette, hogy az SNS „nehéz és vérző szívvel” írta alá a koalíciós szerződés módosítását.
Fico csak ezután tesz ajánlatot a rebellis képviselőknek
Fico szerint a kormány működik, mint a svájci óra, akárcsak a koalíció, és üdvözölte a megállapodást, amelyet Matúš Šutaj Eštokkal és Andrej Dankóval kötött.
Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy kormányfőként a koalíciós szerződés szerint járjak el, amikor javaslatot teszek az együttműködésre azoknak a képviselőknek, akik elhagyták az SNS-t és a Hlast
– jelentette ki Fico. Ennek az együttműködésnek a részleteiről nem árult el semmit, csak annyit mondott, hogy a további lépésekről időben tájékoztatni fognak.
Šutaj Eštok a házelnök mielőbbi megválasztását követeli
A koalíciós szerződés módosítására Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke egy rövid videóban reagált. „Elutasítjuk az előrehozott választást, amely csak ajtót nyitna az antiszociális jobboldalnak. A legfontosabb számunkra a kormány stabilitása és a választóknak adott ígéretek betartása” – mondta a videóban Šutaj Eštok. Amellett, hogy a Hlas elnöke hosszan szidta az ellenzéket, nem árult el a megegyezésről új részletet. „A jelenlegi helyzet egyetlen lehetséges megoldása a a kormány többségi támogatásának biztosítása a parlamentben” – állítja a Hlas elnöke. Megerősítette, hogy a Hlas lemond egy minisztériumáról.
A kormány támogatására hajlandó képviselők közti konszenzus megteremtése érdekében a Hlas kész átadni a felelősséget a régiófejlesztési minisztériumért a Smernek
– csomagolta elfogadhatóbb köntösbe a Hlas veszteségét Šutaj Eštok. Szerinte ez egy olyan konstruktív javaslat, amely figyelembe veszi a részben módosult arányokat a parlamentben, és lehetőséget biztosít egy szélesebb politikai megegyezés megkötésére.
Figyelmezteti azonban a koalíciós partnereit, hogy nekik is vannak kötelezettségeik.
A helyzet stabilizálása, és a kormánytöbbség biztosítás után ezért elvárjuk a Hlas jelöltjének azonnali megválasztását a parlament elnöki posztjára
– szólt oda a másik két pártnak a Hlas elnöke.
Danko szíve vérzik a sportminisztériumért
Andrej Danko nagyon sajnálja az idegenforgalmi és sportminisztériumot, de megerősítette, hogy átadják azt a Smernek. „Igyekszünk feltételeket teremteni a miniszterelnök számára ahhoz, hogy tárgyalni tudjon azokkal a képviselőkkel, akik nem tartották tiszteletben a politikai pártokat, akik segítségével a parlamentbe jutottak – mondta Danko. –
Ez olyan, mintha a világbajnokságra kijutott szlovák csapat tagjai bejelentenék, hogy már nem Szlovákia, hanem Magyarország színeiben akarnak játszani.
Szerinte a sportminisztérium sok eredményt tud felmutatni, és megköszönte a minisztérium dolgozóinak az eddigi munkát. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy elérjék: a Smer-Hlas-SNS koalíció kibírja a ciklus végéig. „Aláírtam, hogy Robert Fico és a kormányunk továbbra is működni tudjon” – mondta a koalíciós szerződés kiegészítésről Danko.
Az új miniszterekről még nincs szó
A szűkszavú levél nem szól arról sem, hogy ki kerül a két minisztérium élére.
A korábbi hírek szerint az idegenforgalmi és sportminisztériumot az SNS frakciójából ősszel kivált Rudolf Huliak vezetheti, őt jelenleg három képviselő támogatja a parlamentben. A régiófejlesztési minisztérium várhatóan Ján Ferenčák (Hlas) és csoportja kapja majd, ők a Hlas rebellis képviselői.
Az is kérdés, hogy ezek a képviselők beülnek-e majd valamelyik kormánypárti frakcióba, ha igen, az várhatóan a Smer frakciója lesz, mivel ez a párt felügyeli ezeket a minisztériumokat.
Az idegenforgalmi minisztériumot jelenleg Dušan Keketi vezeti, ez az egyetlen olyan minisztérium, amelyre közvetlen ráhatással van az SNS. Sem a környezetvédelmi tárcát vezető Tomáš Taraba, sem pedig Martina Šimkovičová kulturális miniszter nem tagja a pártnak.
A PS szerint valódi megoldást csak az előrehozott választás jelentene
„A koalíciós szerződés módosításával a kormánykoalíció semmit sem oldott meg, még a parlamenti többséget sem. Szlovákia egyetlen valódi megoldása az előrehozott választás” – jelentette ki Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) elnöke.
Hónapokig tartó viták és káosz után Robert Fico elvett két minisztériumot a koalíciós partnerektől. De továbbra sem világos, hogyan akarja biztosítani a működőképes parlamentet stabil többséggel. A káosz folytatódik
– konstatálta a legerősebb ellenzéki párt vezetője.
Szerinte a koalíció továbbra is csak saját magával foglalkozik ahelyett, hogy az emberek problémáit oldaná meg, ráadásul „továbbra sem látta senki azt az ígért 79 képviselőt, akiket már hétfőn be kellett volna mutatniuk.”
Az ellenzéki pártok jelezték, nem kívánnak részt venni a házelnök megválasztásával kapcsolatos ülésen. A KDH úgy véli, ez a szavazás lesz a koalíció tesztje, hogy képesek-e működni.
„A párt pedig nem látja értelmét, hogy ehhez asszisztáljunk”
– áll a sajtóosztály állásfoglalásában.
Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom vezetője szintén kijelentette, a frakciójuk távol marad. Az egykori miniszterelnök bírálta, hogy a koalíció mintegy tíz hónapja nem képes megválasztani az ország egyik legfontosabb köztisztviselőjét.
A házelnöki poszt tavaly áprilisban, Peter Pellegrini köztársasági elnökké választása után üresedett meg, a Hlas és az SNS belső viszálya miatt azonban csak ideiglenesen megbízott házelnököt választottak Peter Žiga személyében.
Ondrej Dostál, az SaS képviselője szerint pártjuk frakciója szintén nem vesz részt a szavazáson, bár a végeredmény tekintetében ez nem számít.
„Akár nem vesz részt az ellenzék, akár nemmel szavaz, akár tartózkodik, akár elveszi a szavazólapokat és kiviszi őket, mindennek ugyanaz a hatása. A koalíciónak 76 képviselő kell, és jelenleg megvan a 76. Ha akarják, megválaszthatják a házelnököt”
– fogalmazott.
Zuzana Števulová, a Progresszív Szlovákia képviselője szintén úgy véli, most a koalíción a sor, hogy megmutassa, valóban elég erősek a parlament elnökének megválasztásához.
Kamenický elismerte, az idei évhez hasonlóan a jövő évre is terveznek egy úgynevezett konszolidációs csomagot. A pénzügyminiszter szerint további két milliárd eurót kellene megtakarítani az államkasszában. Hogy ezt milyen intézkedésekkel szeretné elérni, azt nem árulta el, mindössze annyit mondott, hogy a közeljövőben bemutatják a terveket.
Kapcsolódó cikkünk
Megszorításokban gazdag új évet köszöntöttünk, hiszen 2025. január 1-jén életbe lépett a kormány konszolidációs csomagja. Mivel az állam gyakorlatilag alig spórol a saját működési költségein, így az elszabadult deficit mérséklése érdekében hozott intézkedések árát elsősorban a lakosok fizetik meg.
A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett konszolidációs csomag 17 megszorító intézkedést tartalmaz, amelyek többsége gyakorlatilag már a mindennapi életünk része.
Új áfakulcsok
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni az államkincstár őrének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”. A döntés értelmében az általános forgalmi adó alapkulcsa 20-ról 23 százalékra emelkedett, így a termékek egy részéért 2025-ben valamivel többet fizetünk. Akad azonban néhány kivétel.
Jó hír, hogy az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek adóterheit az eddigi 10-ről 5 százalékra mérsékelték. Ugyancsak csökkentett áfakulcs vonatkozik a könyvekre, folyóiratokra és magazinokra, de az éttermek, a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is alacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szabott ki a kormány.
Csökkenő adóbónusz
A polgárokat érintő változások közül érdemes még megemlíteni, hogy jelentősen módosulnak a gyermekes szülők által nagy segítségként értékelt adóbónusz kifizetésének feltételei. Azok a szülők, akik 15 esztendőnél fiatalabb gyermeket nevelnek az eddigi 140 euró helyett ezentúl legfeljebb 100 euróra számíthatnak. A 15 évnél idősebbek esetében az eddigi 140 euró helyett legfeljebb 50 euró jár majd nekik. A felnőtt korú egyetemisták szülei pedig búcsút mondhatnak az 50 eurós hozzájárulásnak, a jövőben egy fillért sem kapnak.
Ami pedig a családi pótlékot illeti, ezen juttatás összege nem emelkedik, az érintettek idén is 60 euróra számíthatnak.
Kapcsolódó cikkünk
Megszorításokban gazdag új évnek nézünk elébe, hiszen januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja. Hogyan tegyünk rendet a pénzügyeinkben, hogy a lehetőségekhez mérten kevéssé érezzük meg a megszorítások hatásait? Baráth Kinga pénzügyi szakértőt Tilajcsík Dóra kérdezte.
A kormány konszolidációs csomagjának fő ismérve, hogy az állam gyakorlatilag alig spórol a saját működési költségein, a megszorítások árát így elsősorban az ország lakosai fizetik meg.
Mennyi pénzt vesz ki az emberek zsebéből a konszolidáció?Melyek azok az intézkedések, amelyeken keresztül a háztartások valóban megfizetik a megszorítások árát?Hogyan csattannak a lakosokon azok az intézkedések, amik elsősorban nem őket érintik?Milyen anyagi helyzetben vágnak neki a polgárok az előttük álló, megszorításokban gazdag új évnek?Hogyan tegyünk rendet a családi költségvetésben, mielőtt életbe lép a konszolidációs csomag?Hogy vághatjuk vissza a lehető legkönnyebben a kiadásainkat?Milyen módszerekkel érdemes megtakarítást építeni? Eltörölt szülői nyugdíj
A gyermekes háztartások mellett a nyugdíjasok is megérzik a spórolást. A Smer egyik zászlóshajójának nevezett intézkedés, a 13. nyugdíj továbbra is érvényben marad, Ficóéknak azonban elmondásuk szerint áldozatot kellett hozniuk a kifizetése érdekében. A kormány végül a szülői bónusz eltörlése mellett döntött. A szülői nyugdíjbónusz lényege az volt, hogy a produktív korban lévő, dolgozó gyermekek a Szociális Biztosítóba befizetett összeg egy részével támogathatták szüleiket. A juttatás megszüntetése után azzal próbálták nyugtatni a kedélyeket, hogy a támogatás nem vész el, csak átalakul. A gyermekek a jövőben adójuk 2 százalékával segíthetik a szüleiket. A bökkenő csupán az, hogy az idősek így elesnek a korábbi támogatás 90 százalékától, a kifizetésre pedig leghamarabb 2026-ban számíthatnak.
Különbségek a vállalkozók és a cégek között
A kormány próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. A kisvállalatok 10 százalék, az önfoglalkoztatók pedig 15 százalék jövedelemadót fizetnek majd idén. Ezzel szemben a nagyvállalatokat a régió legmagasabb társasági adójával sújtják.
Kapcsolódó cikkünk
Mutatjuk, mire számíthat.
Mivel az új év első napján általában módosul a egészségbiztosítónak fizetett díj összege, valamint a minimális és maximális adóalap is, így azon juttatások nagysága is változik, amiket ez alapján számol ki a Szociális Biztosító. Emelkedik például a táppénz, az anyasági, valamint apasági támogatás összege, de jobban járnak a várandós kismamák és azok is, akik valamelyik szerettüket ápolják.
A napi kivetési alap a 2024-ben érvényes maximumról, 85,7425 euróról 2025-ben legfeljebb 94,0274 euróra módosult. A biztosítási díj minimális kivetési alapja pedig 23,8334 euróra változik.
Mire számíthatunk munkaképtelenség esetén?
A dolgozók többsége nem szívesen megy betegszabadságra, hiszen ebben az esetben elesnek a munkabérük egy részétől. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az érintett a munkaképtelenség idején a napi kivetési alap bizonyos százalékát, az első három napban 25, a negyedik naptól 55 százalékát kapja csak kézhez. Bár továbbra sem éri majd meg sokat hiányozni a munkahelyünkről, 2025-ben már valamivel több támogatásra számíthatunk, ha ágynak esünk. Az egy évvel ezelőtt érvényes havi 47 euró idén 52-re lesz, ami annyit jelent, hogy egy 30 napos hónap végén maximum 1551 eurót kapunk a biztosítótól.
Mennyivel kapnak többet az anyukák?
Az anyasági támogatás nagyságát ugyancsak a napi kivetési alap segítségével határozzák meg. A munkavállalók esetében ez a bruttó bérük, amelyből társadalombiztosítási járulékot fizetnek, az önfoglalkoztatóknál pedig az az alap, amelyből kiszámolják az általuk fizetett járulék nagyságát. A juttatást a kivetési alap 75 százalékában határozták meg, és 34-43 hétig folyósítják.
Mivel a támogatás nagysága ebben az esetben is emelkedett, a gyermekéről gondoskodó anya naponta legfeljebb 70 euró kaphat, ami egy 31 napos hónap végére elérheti a 2 186,20 eurót is. Azonban ahhoz, hogy az édesanya hozzájuthasson ehhez a maximális összeghez, a korábbi havi keresetének legalább 2 860 euró körül kellene mozognia.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy az anyasági támogatást kizárólag azoknak folyósítják, akik a gyermek születése előtti két évben legalább 270 napig rendelkeztek társadalombiztosítással. Egy tavaly életbe lépett módosításnak köszönhetően azonban már a középiskolás és egyetemen tanuló anyák is igényelhetik a juttatást.
Az apák is jobban járnak
Egy 2022-es változtatás révén már az újdonsült apukák is lehetőséget kapnak, hogy két teljes hetet otthon töltsenek kicsi gyermekükkel. A 14 napos apasági szabadság idején az érintetteknek nem a munkaadójuk fizet bérpótlékot, hanem az anyukákhoz hasonlóan a Szociális Biztosítótól kapnak támogatást, amely nagyságát az anyaságihoz hasonlóan határozzák meg. Az idei emelésnek köszönhetően az apukák a két hét leteltével legfeljebb 987,30 euróra számíthatnak (a napi kivetési alap 75 százaléka x 14 nap).
Már a kismamák is több pénzből gazdálkodhatnak
A Matovič-kormány korábbi döntése értelmében a kismamák a várandósságuk 13. hetétől a szülésig terhességi támogatásban részesülhetnek, amit a napi kivetési alap 15 százalékában határoztak meg. A juttatás célja, hogy az állam némiképp kompenzálja a gyermekvárással járó többletköltségeket. A várandós hölgyek 2025-től napi 14 euróra jogosultak, így egy 31 napos hónap esetében akár 437,30 eurót is kaphatnak a Szociális Biztosítótól.
A 270 napos társadalombiztosítási kitétel ebben az esetben érvényes, de az igénylőnek az elmúlt 5 évben a Szociális Biztosítóval szemben sem lehet 5 eurónál nagyobb hátraléka.
A tanulmányaikat végző leendő anyukák ún. terhességi ösztöndíjat igényelhetnek, amely összege 200 euró. Ezt azonban nem a Szociális Biztosító, hanem az a közép- vagy főiskola folyósítja, ahol a váradós hölgy tanul.
Magasabb ápolási támogatás
A szerettükről gondoskodó személyek idén naponta legfeljebb 51 euróra számíthatnak. A juttatást a Szociális Biztosító fizeti maximum 14 napra, az összege pedig nem haladja meg a 724,10 eurót. Hosszabb távú betegség esetén akár 90 napig is igényelhető a támogatás, amely összege egy 31 napos hónap esetében legfeljebb 1603,20 euró lehet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány áldását adta a szociális ellátásról szóló törvény módosítására. A javaslat bemutatása után azonban többen is aggodalmuknak adtak hangot, mert úgy tűnt, fogyatékkal élők egész csoportjai eshetnek el a támogatástól. A munkaügyi miniszter most tiszta vizet öntött a pohárba, mire számíthatnak a jövőben az egészségkárosult polgárok.
Miért szemlélték aggodalommal a készülő módosítást az egészségkárosultak érdekvédelmi szervezetei;Hogyan oszlatta el a reformmal kapcsolatos ellenérzéseket a munkaügyi miniszter;Mik a módosítás legnagyobb előnyei;
Az elmúlt években számtalan kritika érte az államot a szociális juttatások elbírálási rendszerének működésképtelensége miatt. Az akadozó döntéshozatal következtében néhányan akár egy teljes évet is vártak rá, hogy megítéljék számukra az egyébként jogosan kérvényezett pénzügyi hozzájárulást, egészségügyi segédeszközöket. A tökéletlenségek kiküszöbölése érdekében a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) az előző kabinet által előkészített alapokra hivatkozva egyfajta forradalmat hirdetett. A törvénymódosítási javaslat első verziójának bemutatása azonban lázadást eredményezett.
Tökéletlen tervezet
A munkaügyi minisztérium műhelyéből származó módosítás fő célja, hogy egyszerűsítsék és egységesítsék az értékelési rendszert, ami alapján meghatározzák a polgárok egészségi állapotát, valamint szociális szükségleteit. Ezt egyebek mellett a bürokratikus kötelezettségek csökkentésével szeretnék elérni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a jövőben az értékelést nem több különböző szerv, hanem a munka-, szociális és családügyi hivatalok végzik majd egy egységes módszertan alapján. Egy-egy személy kérvényét tehát több különböző szempont alapján, egyszerre értékelik.
Az új rendszer az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott WHODAS módszeren alapul, amely értelmében a munkaügyi minisztérium által folyósított támogatásokat a jövőben nem konkrét diagnózishoz kötik, a fizikai vagy mentális funkciócsökkenés kompenzálására szolgálnak majd.
Abban minden érintett fél egyetért, hogy óriási szükség van a reformra, a hatékonyságot elősegítő változásokat pedig kivétel nélkül mindenki üdvözli. Akadnak azonban olyan pontok, amik miatt az érdekvédelmi szervezetek megkongatták a vészharangot. A tárcaközi véleményezési eljárás végeztével ugyanis attól tartottak, ha az általuk is kommentált változat kerül elfogadásra, akkor több olyan családra nézve is negatív következménnyel járhat, amely valamelyik tagja fogyatékkal él.
Annak ellenére, hogy korábban rámutattunk, a szabályozás nem lehet rosszabb a jelenleg érvényben lévőnél, mégis reális esély van rá, hogy bizonyos diagnózisokról teljesen megfeledkeznek
– mutatott rá Zuzana Stavrovská betegjogi biztos, aki elsősorban arra figyelmeztetett, hogy a különböző intoleranciákban szenvedők évente több száz eurótól eshetnek el, de egyes autisták, az Asperger-szindrómás betegek és a pszichiátriai páciensek is kieshetnek a rendszerből.
Az érdekvédelmi szervezetek mellett a politikai spektrum egy része is igyekezett nyomást gyakorolni a tervezet kidolgozóira.
Ha az értékelési rendszer reformját a minisztérium által közzétett formában hagyják jóvá, mindenki irigykedni fog ránk, ugyanis a csodás gyógyulások országa leszünk
– jelentette ki Jana Žitňanská (Demokraták), aki korábban a szlovákiai és az európai parlamentben is tevékenykedett.
Nincs ok az aggodalomra
A munkaügyi minisztérium a kritikára reagálva jelezte, hogy a reformtervezetet egy 30 szakértőből álló munkacsoporttal közösen dolgozták ki, így a végleges verzióban az általuk megfogalmazott javaslatok és észrevételek is helyet kaptak.
Egyetlen diagnózis sem esik ki a rendszerből, így az érintetteknek a továbbiakban is folyósítjuk a már megítélt kompenzációs támogatásokat
– közölte a munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš külön kiemelve, hogy az olyan diagnózisok, mint az autizmus, az Asperger-szindróma vagy a glutén intolerancia, továbbra is érvényben maradnak.
Hatékonyabb értékelés
A kételyek eloszlatása érdekében a miniszter arról is szót ejtett, hogyan zajlik majd a jövőben az értékelési eljárás.
„A jövőben az értékelés minden részét »egy fedél alatt« végezzük. Először egy orvosi, majd egy szociális ellenőrzésre kerül sor. A szakorvos az egészségügyi állapotot értékeli, a szociális munkás pedig megállapítja, milyenek az érintett személy életkörülményei. Az együttes értékelés legnagyobb előnye, hogy egyszerűbb esetekben a kérvényező azonnal tudni fogja milyen kompenzációs támogatásokra és szociális juttatásokra jogosult, de bonyolultabb helyzetben is legfeljebb 60 napon belül választ kap” – magyarázta Tomáš, aki egyúttal azt is jelezte, a hatékonyság növelése érdekében a vizsgálatot végző orvosok számát 100, a szociális munkásokét pedig 140 fővel növelik.
Mivel a kormány már zöld utat adott a reformnak, a javaslat hamarosan a parlament elé kerül. A kabinet gyorsított eljárást szorgalmaz, így a honatyák még az év vége előtt áldásukat adhatják a módosításra. A változások 2025. szeptemberében lépnek érvénybe, így a munka-, szociális és családügyi hivataloknak 9 hónap áll a rendelkezésére, hogy mindent előkészítsenek.
Kamenický szerint nem lehet a végtelenségig adót emelni, ugyanakkor lát esélyt arra, hogy bizonyos adótípusoknál módosításokat hajtanak végre. A műsorvezető azon kérdésére, hogy az állam idén is hozzájárul-e a növekvő energiaárak költségének fedezéséhez, a pénzügyminiszter nem adott egyértelmű választ.
A konszolidációs csomagról annyit már lehet előzetesen tudni, hogy az egyik fő célja a tanárok béremelésének fedezése lesz. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter idén szeptemberben 7 százalékkal emelné a fizetéseket, majd jövő januárban újabb 7 százalékkal. A pénzügyminiszter szerint az idei béremelést az oktatási minisztérium kénytelen lesz a saját költségvetéséből fedezni, illetve a jövő évi béremelés egy részét is nekik kell megoldaniuk. A konszolidációs csomag a tanári béremeléshez mintegy 340 millió euróval járulhat hozzá, ezt kell megoldaniuk, tette hozzá Kamenický.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
