A Markíza Na telo című vasárnapi politikai műsorának vendégei ezúttal Robert Kaliňák védelmi miniszter (Smer-SD) és Milan Majerský, a KDH elnöke voltak. A beszélgetés középpontjában a közel-keleti helyzet, az alkotmánymódosítás körüli viták, valamint Szlovákia védelmi politikája és a NATO-csúcs előkészületei álltak.
Közel-keleti válság
A műsor elején a vendégek a közel-keleti válságot értékelték, különös tekintettel az Egyesült Államok legutóbbi Irán elleni katonai lépéseire.
Robert Kaliňák kijelentette: „Mi a diplomáciát részesítjük előnyben. Úgy gondolom, még lett volna mozgástér.” Hozzátette, hogy „fontos megérteni”, miért döntött így az Egyesült Államok (magyarul: értelmezhető magyarázatra lenne szükség tőle), ugyanakkor elismerte, hogy Irán politikája problémás.
Milan Majerský keményebben fogalmazott: szerinte Irán egy totalitárius rendszer, amely nem riadt vissza kétezer ember – köztük kiskorúak – kivégzésétől sem.
Kaliňák a vita során emlékeztette Majerskýt, hogy nem csak a rezsimet kellene nézni, hanem a döntések következményeit. Példaként említette az iraki háborút, ami a rengeteg civil áldozaton túl az egekbe vitte az olajárakat, amivel végső soron Oroszország is erősebb lett. Másik példája Líbia volt, ahol szintén diktatúra volt, de annak megdöntése közel másfél évtizedes vérontást, polgárháborút nyomort idézett elő az országban, nem mellesleg a migrációs válsághoz is hozzájárult.
Kulturális-etikai alkotmánymódosítás: kit terhel a felelősség?
A parlamenti vitát kiváltó alkotmánymódosítás elhalasztása kapcsán Majerský úgy fogalmazott, hogy ez „senki veresége sem volt”, de mind a kormánypártokat, mind az ellenzéket felelősség terheli a folyamatért. (Az alkotmánymódosítási csomagról való szavazást a szükség többség hiányában őszre halasztották – a szerk.)
A KDH elnöke szerint, ha az ő eredeti javaslatukra szavaztak volna, akkor a Slovensko mozgalom is támogatta volna. A módosítás eljutott a harmadik olvasatig, de a szükséges szavazatok hiánya miatt nem ment át.
Robert Kaliňák ezzel kapcsolatban elutasította, hogy ez politikai játék lenne, és kijelentette: „Ez nem zártkörű klub, hanem a normális értékek képviselete.” Cáfolta Michal Šimečka (PS) kijelentését, aki szerint az ügy csak álprobléma, figyelemelterelés.
NATO-csúcs: mit jelent a szlovák „saját út”?
Szlovákia álláspontja a hamarosan sorra kerülő NATO-csúcson még nem világos. Az eseményen arról is döntés születhet, hogy a tagállamok emelik-e védelmi kiadásaikat a GDP 5%-ára. A kérdés belpolitikai vitákat is gerjeszt.
Robert Kaliňák kifejtette: „Egyértelműen jelezzük, hogy mi a saját utunkat fogjuk járni.” Azt ugyan nem árulta el, mekkora konkrét növelést vállalna Szlovákia, de hangsúlyozta, hogy az ország képes hatékony, jól működő hadsereget kiépíteni anélkül is, hogy elérné az 5%-os szintet. Szerinte „olcsóbban és hatékonyabban” is meg lehet ezt valósítani, mint ahogyan azt más NATO-tagállamok teszik.
Ezzel szemben Majerský alapvetően támogatja a kiadások növelését, de csak akkor, ha az átlátható módon történik. Ennek érdekében egy olyan parlamenti bizottság felállítását sürgeti, amelyben az ellenzéki pártok szakértői is részt vesznek. (Magyarul: részt kér a hatalmas összegek elköltéséről szóló döntéshozatalból…)
Majerský egyúttal bírálta a kormányzat kettős beszédét is:
„Az nem járja, hogy egyszerre beszélünk védelmi kiadások növeléséről és semlegességről. Ha bevezetnénk a semlegességet, mint Ausztria, az kötelező sorkatonaságot is jelentene.”
Kaliňák ezzel kapcsolatban tisztázta, hogy a miniszterelnök által emlegetett neutralitás „csak figyelmeztetés” volt, nem konkrét politikai cél. Mint mondta: „Robert Fico politikájának lényege, hogy ne fokozzuk a feszültséget.”
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA, Kollázs: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
