A kádári időket idézi a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) módszere. Újságírót és civil szervezetek munkatársait hallgatták le – titkosan. A rendszerváltás óta a titkosszolgálatok csak bírói engedéllyel végezhetnek lehallgatást. Papíron. Pintér Sándor belügyminiszter szerint a lehallgatott újságíróval kapcsolatos eljárás megfelelt a jogszabályoknak.
1956 után saját ügynökeit is megfigyelte a kádári állambiztonság. Ezt mutatta be Bergendy Péter filmje, a Vizsga. A rendszerváltozás óta a titkosszolgálatok csak bírói vagy miniszteri engedéllyel végezhetnek megfigyelést.
Június elején lehallgatókészüléket találtak a Soros-alapítvány által létrehozott Eötvös Károly Intézet irodájában. Az intézet nyíltan vállalja liberális szellemiségét és rendszeresen bírálja az Orbán-kormány intézkedéseit. Elnöke az egyik korábbi adatvédelmi biztos, Majtényi László.
„Néhány héttel ezelőtt Lázár János tett egy olyan nyilatkozatot, amelyben azt mondta, hogy minden olyan intézmény Magyarországon, minden olyan civil szervezet, amelyik bármilyen kapcsolatban áll Soros György valamelyik alapítványával vagy intézményével, és vagy amelyik menekültügyekkel is foglalkozik, az bizonyosan Soros György hatalmi törekvéseinek a szolgálatában működik” – jegyezte meg az intézmény elnöke.
Tényi István a Fidesz tagja. Ő az egyik legaktívabb magyar állampolgár, ami a bejelentéseket, feljelentéseket illeti. A lehallgatási ügyben is a hatóságokhoz fordult. A Miniszterelnökség vezetője állítólag a feleségével szokta megosztani, hogy kivel szemben intézkednek a titkosszolgálatok. „Valószínűleg a Kennedy-gyilkosság kapcsán előbb fog kiderülni az igazság, mint ebben az ügyben, mert jelenleg, ugye, az a helyzet, hogy gyakorlatilag úgy kell elképzelni ezt az ügyet, hogy a rendőrség vagy az ügyészség egy sötét szobában próbálja megkeresni a kijáratot, próbálja megkeresni a kilincset, hogy ki lehetett az elkövető, miközben lehet, hogy pont a titkosszolgálatok környékén kellene keresgélni, de az teljesen egyértelmű, hogy a rendőrség nem fog a titkosszolgálatok felé tenni semmit” – véli Tényi István.
A Blikk újságíróját szintén lehallgatták, lekérték a híváslistáját, rögzítették a telefonbeszélgetéseit, hogy megtudják, ki súg neki a rendőrségről. „Én azt gondolom, hogy már az elképesztően jogsértő, felháborító, hogy egy újságíróra azért titkos nyomozást nyitnak, hogy megtudják, hogy ki az informátora. Tehát azt gondolom, hogy ez egy demokráciában, egy jogállamban ez megengedhetetlen” – mondta Csikós Klaudia, a Blikk újságírója.
A szolgálatok nem kaptak bírói engedélyt az újságíró megfigyelésére, a rögzített telefonbeszélgetéseket meg kellett volna semmisíteniük – mondja a Blikk munkatársának ügyvédje. Pintér Sándor belügyminiszter szerint az újságíró lehallgatása nem sértett jogszabályokat.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
