A Magyar Munkáspárt immár több mint 20 éve a politikai rendszere kívül álló politikai szervezet. A munkásosztály érdekeinek védelmezői ez alatt az idő alatt nem kívánták követni a politikai divatot, előre engedték a választásokon a szerencsésebb és botrányosabb jelölteket a hatalomba. Thürmer azonban nem adja meg magát, hiszen a vetélytársak sikerei kétesek, a választási kampányuk során felhasznált „trükkök” pedig nem újszerűek.
Az Oroszország Hangjának adott interjújában a Magyar Munkáspárt alapítója és vezetője, Thürmer Gyula nyilatkozott a küszöbön álló választásokról, az Oroszországgal ápolt kapcsolatokról, valamint arról, hogy kinek előnyös a paksi erőmű körüli zajverés.
A Magyar Munkáspárt 0,11%-ot ért el a 2010-es parlamenti választásokon. Milyen eredményre számítanak a most következő választásokon?
A tőkés rendszerváltás óta eltelt 25 esztendő. A magyar dolgozók többsége most kezd arra rádöbbenni, hogy mit jelent a kapitalizmus. A gazdagság és a jólét helyett a szegénységet, a nyomort hozta magával, a több százezres munkanélküliséget, a biztos munkahely, a biztos jövedelem és a biztos jövőnek az elvesztését. Ezt egyre több ember ismeri fel, és egyre több ember látja kilátástalannak a helyzetét.
Az emberek jelentős része csalódott a parlamenti pártokban, és valami másra vágy. Ezt a változást, érzést tapasztaljuk mi is, és ennek alapján a Magyar Munkáspárt abban bízik, hogy a korábbinál lényegesen jobb eredményt fog elérni a választásokon, és több ember fogja támogatni azt, hogy 25 év után végre kerüljön a parlamentbe a dolgozók érdekeit kifejező politikai párt.
A választások előtti kampányuk arca Kádár János lett. Milyen politikai üzenetet hordoz ez a sokak számára kétes személyiség?
Kádár János iránt, és a szocializmus időszaka iránt ma Magyarországon megnövekedett a figyelem. Ez annak ellenére igaz, hogy a hivatalos propaganda és a kormánypolitika elutasítja, elítéli, és szinte betiltja a szocialista korszakot. Az emberek jelentős része emlékszik még a szocializmus időszakára. Emlékszik arra, hogy a többség számára normális életet biztosított ez a rendszer. Volt munkájuk az embereknek, meg tudtak élni abból a jövedelemből, amit kaptak, és erre lehetett jövőt építeni.
Az emberek azt is tudják, hogy akármit is mond a mai propaganda, Magyarország még mindig a 80-as évek életszínvonalán él, és inkább abból veszítünk, mintsem hogy nyerünk. Kádár János így válik egy szimbolikus személyiséggé, amely ezt a fajta biztonságot testesíti meg.
A Munkáspárt nem a múltat akarja visszahozni, és nem is lehetséges a 25 évvel ezelőtti időt visszahozni. De hiszünk abban, hogy olyan országot kell építeni, ami nem csak a gazdagokról szól, hanem a dolgozó embereknek, a szegényeknek és az elesetteknek is segít. Mi ezt akarjuk megváltoztatni, és Kádár János emlékének a felidézése ezt a célt szolgálja.
A Paksi atomerőműnek köszönhetően az orosz téma lett sok párt választás előtti kampányának vezető témája. Hogy értékeli az egész magyar társadalmat felbolygató Moszkva és Budapest közti egyezményt?
Túlzás lenne azt mondani, hogy Paks és a magyar-orosz egyezmény a magyar társadalom egészét érintette, vagy főleg felbolygatta volna. Ebből a kérdésből a szocialista-liberális ellenzék csinál politikai ügyet. Annak ellenére, hogy korábbi miniszterelnökeik, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon maguk is elismerték a Paksi atomerőmű szükségességét, most ezt határozottan tagadják. Ez az ő részükről nem más, mint egy választási trükk. Nagyjából ugyan olyan választási trükk, mint 25 évvel ezelőtt a bős-nagymarosi vízerőmű elutasítása volt.
A mi véleményünk az, és szerintem ebben a józanul gondolkodó emberek többsége egyetért, hogy Magyarországnak szüksége van villamos áramra. A villamos áram nagyobb részét ma is a Paksi atomerőmű termeli meg. Ez az erőmű az egykori szovjet technikára épül, ezt a rendszert ismerik a szakemberek. Természetesen lehetne bármely más megoldást is találni. Lehetne atomerőművek helyett napenergiát, vagy geotermikus energiát használni. Ennek a kiépítése azonban iszonyú költségekkel járna Magyarországon, és ezt senki se vállalja. Lehetne arra építeni, hogy majd amerikai tömörített földgázt hozunk be, erről folynak is tárgyalások, de hát tudjuk, hogy ennek még inkább csak a csírái vannak meg, és senki se tudja, hogy ebből a végén mi lesz.
Marad tehát a nukleáris energia, és ha a nukleáris energiát tekintjük a villamos áram termelés fő forrásának, akkor célszerű Oroszországból beszerezni ezt a technikát, hiszen egy új technikára, technológiára való átállás, legyen az izraeli, amerikai, vagy bármi más, az jóval nagyobb költségekkel járna. A Munkáspárt amellett van, hogy építsék tovább Paksot.
Támogatja Ön a jelenlegi magyar kormány Oroszországgal való kapcsolatát? Az Ön véleménye szerint hogy fog fejlődni a továbbiakban Budapest és Moszkva kapcsolata?
A Munkáspárt mindig azon az állásponton volt, hogy Magyarország, mint egy viszonylag kicsi közép-európai ország akkor számíthat sikeres jövőre, ha a világ minden országával jó viszonyban van.
Az EU-ban eltöltött néhány esztendő világosan bizonyítja Magyarország számára, hogy nem tudunk lényegesen jobb pozíciókat elérni az EU-ban, tehát nem tudjuk a magyar mezőgazdaság termékeit, a magyar ipar termékeit nagyobb mennyiségben eladni az unióban.
Ezért mi bölcsnek és jónak tartottuk a jelenlegi kormánynak azon döntését, hogy megpróbál új piacokat feltárni, és kelet felé nyit. A keleti nyitás politikája egy helyes, és minden szempontból támogatható döntés volt. Ennek részeként mi azt gondoljuk, hogy a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztése egy fontos dolog. Mi mindig azon a véleményen voltunk, hogy Magyarország és Oroszország viszonya nem kezelhető csak gazdasági kérdésként. Tehát nem tekinthető csak egy piacnak, ahova eladjuk a magyar termékeket.
Magyarországnak Oroszországgal, mint politikai tényezővel, mint világhatalommal, mint stratégiai szereplővel is számolnia kell, és a külpolitikánkat is úgy kell meghatározni, hogy ne okozzunk kárt az orosz érdekeknek, miközben természetesen megőrizzük Magyarország függetlenségét és saját mozgásterét.
Mi üdvözöljük azt, hogy politikai téren, legmagasabb szinten történik előrelépés, támogatjuk, hogy kulturális téren van elmozdulás, hogy létrejött a Tolsztoj társaság Magyarországon, többek között, hogy elindult a kapcsolatoknak a fejlődése, miközben még óriási tartalékokra lenne szükség.
Helyes lenne visszaállítani Magyarországon az orosz nyelvű televízióknak a láthatóságát és bekapcsolását a kábelcsatornák rendszerébe. Helyes lenne ismételten nagy mennyiségben orosz nyelvű könyveket, orosz nyelvű irodalmat, újságokat terjeszteni, az orosz nyelv oktatását visszaállítani az iskolákban, tehát sok minden, amiben még előre lehetne lépni.
Az Ön véleménye szerint van-e külpolitikai kockázata az Oroszországgal való együttműködésnek? Az orosz-magyar kapcsolatok nem rontják-e az Európában Magyarországról alkotott képet?
Az EU országainak egy része, és az Egyesült Államok is persze féltékenyen tekint arra, ha a NATO és az EU egyik tagállama megpróbál önálló politikát folytatni. Teszi ezt Németország és teszi ezt az Amerikai Egyesült Államok is, ráadásul ugye olyan országok, amelyek maguk is igen intenzív kapcsolatban állnak Oroszországgal, az Oroszországi Föderációval.
Most úgy nem lehet politikát folytatni, hogy „amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek”, tehát mi nem a kisökör kategóriájába kell, hogy tartozzunk. Magyarország érdekeinek megfelel az, hogy a közeli szomszédságunkba tartozó Oroszországgal való kapcsolataink fejlődnek, és nem arra kell nézni, hogy mit szólnak ehhez az unió országai. Az EU egyébként se jelent Magyarország számára egy jó megoldást, az EU omladozik. Ebből az omladozó helyzetből inkább megszabadulni kellene, mintsem tovább mélyíteni a helyzetet.
Forrás:hungarian.ruvr.ru
Tovább a cikkre »
