A júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte tegnap az Országos Statisztikai Intézet (INS). A szenátus elnöke, a liberális Mircea Abrudean úgy véli, az infláció csökkenése fontos jele annak, hogy a gazdaságstabilizáló intézkedések elkezdték éreztetni hatásukat.
A statisztikai intézmény adatai szerint a szolgáltatások díja 13,67 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-jellegű termékek 7,93 százalékkal, az élelmiszerek pedig 5,03 százalékkal drágultak egy év alatt. A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében a korábbi 3,9 százalékról 5,5 százalékra módosította a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
A lakbérek, a gázolaj és benzin drágult a legnagyobb mértékben Romániában júliusban az egy évvel korábbihoz képest, míg a burgonya, a friss gyümölcsök és a kukoricaliszt ára csökkent a leginkább – derül ki továbbá az INS elemzéséből. Az élelmiszerek közül a kávé drágult a legnagyobb mértékben (19,47 százalékkal), ezt a tojás (+13,9 százalék), a borjúhús (+11,67 százalék) és a tehéntej (+11,28 százalék) követte. A pálinka és más szeszes italok ára 8,87 százalékkal, a cukortermékek, a cukrásztermékek és a méz ára 8,81 százalékkal nőtt 2025 júliusához viszonyítva. Jelentősen drágult továbbá a kenyér (7,93 százalékkal), a friss hal (7,54 százalékkal), a húskonzervek (6,77), az étolaj (6,57), a baromfihús (6,24), a disznóhús (3,4) is. A sör ára 7,88 százalékkal, a boré 6,66 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ugyanakkor a burgonya ára 13,68 százalékkal, a friss gyümölcsöké 13,82 százalékkal, a kukoricaliszté 4,92 százalékkal, a búzaliszté 4,3 százalékkal csökkent. A cukor 0,25 százalékkal, a vaj 0,53 százalékkal lett olcsóbb.
A nem élelmiszer-jellegű termékek közül a gázolaj ára 30,7 százalékkal, a benziné 23,15 százalékkal emelkedett. A villamos energia drágulása enyhült az árplafon kivezetését követő időszakhoz (megközelítőleg egy év) képest, a júliusi drágulás 3,39 százalékos. A szolgáltatások kategóriájából a lakbérek emelkedtek a legnagyobb mértékben, 42,48 százalékkal. Jelentősen drágultak továbbá a cipő- és ruhakészítési, illetve -javítási szolgáltatások (14,36 százalékkal), az egészségügyi ellátás (12,48 százalékkal), a városi tömegközlekedés (7,47 százalékkal), a közúti személyszállítás (12,21 százalékkal).
5734 lej a nettó átlagbér
Májushoz képest júniusban 50 lejjel (0,9 százalékkal) 5734 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte tegnap az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9564 lej volt, 81 lejjel nagyobb, mint az előző hónapban.
A legnagyobb nettó átlagbért – 13 474 lej – a számítástechnika ágazatában, a legkisebbet – 2897, illetve 2912 lej – pedig egyéb szolgáltatások ágazatában, valamint a halászatban jegyezték. A legnagyobb – 9 és 14 százalék közötti – nettó bérnövekedést a távközlésben, a gyógyszeripari termékek és gyógyszerkészítmények gyártásában, a kiadói tevékenységek ágazatában, a számítógépek, valamint elektronikai és optikai cikkek gyártásában regisztrálták. Ezzel szemben a legnagyobb – 11,5 és 13 százalék közötti – nettó bércsökkenést az érckitermelésben, a kőolaj- és gázkitermelésben jegyezték.
A közszférában az előző hónaphoz képest júniusban csökkent a nettó átlagfizetés az oktatásban (1,9 százalékkal) valamint az egészségügyben és szociális ellátásban (0,3 százalékkal), illetve enyhén nőtt a közigazgatásban (0,8 százalékkal). 2025 júniusához viszonyítva a nettó átlagbér 3,5 százalékkal nőtt idén júniusban.
Abrudean bizakodó
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint az infláció 8,2 százalékra való csökkenése fontos jele annak, hogy a kormány gazdaságstabilizáló intézkedései elkezdték kifejteni hatásukat, még a bonyolult nemzetközi kontextus ellenére is. Tegnapi Facebook-bejegyzésében a liberális politikus emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban Romániának komoly kihívásokkal kellett szembenéznie: az energiaválsággal, a közel-keleti feszültségekkel és a regionális bizonytalanságokkal. Hangsúlyozta: a kihívásokra a helyes válasz nem a populizmus volt, hanem a felelős hozzáállás. Abrudean szerint Románia elkezdte visszanyerni a külföldi piacok és a befektetők bizalmát. Erre utal, hogy a Fitch és a Moody’s is fenntartotta az ország hitelminősítését, miközben csökken a költségvetési hiány, mérséklődik az infláció, és a lakossági hiteleket meghatározó kamatlábak is mérséklődtek.
„Ezek az eredmények a költségvetési fegyelemből, a reformok folytatásából és a fedezetlen ígéretek mellőzéséből fakadnak. A legnagyobb kihívás most az, hogy ezt az irányt megőrizzük. Romániának stabilitásra és egy olyan kormányra van szüksége, amely folytatja a reformokat és csökkenti a deficitet” – hangsúlyozta a házelnök.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
