Csaknem 400 tétel, közte József Attila Medvetáncának első kiadása és Weöres Sándor dedikált példánya is szerepel a Múzeum Antikvárium 41. árverésén csütörtökön a budapesti Kossuth Klubban és az online térben.
Az árverésen licitálni lehet Ady Endre, Füst Milán, Hajnóczy Péter, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Kertész Imre, Márai Sándor, Pilinszky János és Radnóti Miklós műveire is – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.
Az aukció egyik tétele a 17 éves Jókai Mór versfordításának kézirata, amelyet a későbbi író iskolatársának ajánlott Jókay Móric aláírással, s amit 44 évvel később mint Jókai Mór erősített meg.
Egy szerencsés licitáló Rejtő Jenő A megkerült cirkáló című kalandregényének rendkívül ritka első kiadásával gazdagodhat.
Az aukció legérdekesebb tételei között megtalálhatóak régi térképek és látképek, valamint fotók és kéziratok. Ezek közül az egyik legjelentősebb egy kézzel színezett, nagyméretű litográfia, amely a Lánchíd egyik első hiteles ábrázolása, és hazai árverésen mostanáig nem szerepelt.
A másik ritkaság a kiegyezés utáni első, Szent István napi körmenet litografált ábrázolásának emléklapja.
A fotók között megtalálható a Notre Dame tornyát csodáló Radnóti Miklós portréja, amely valódi kuriózum, hiszen ezt az amatőr felvételt még sehol nem publikálták a költőről; a tételek között van Szendrey Júlia és három gyermeke egy korabeli vizitkártyán.
A kéziratok bőséges választékának különlegessége az árverés legrégebbi darabja, egy 1296-ban kelt, pergamenre írt szerződés, amelyben egy magyar gyökerekkel bíró olasz család birtokmegosztási ügyeit jegyezték le.
Az árverés legmagasabb kikiáltási árról induló tétele egy magyar nyelvű, Gönczy Pál kartográfus munkáját dicsérő földgömb és éggömb, amelyek 1897-ben készültek.
Az eredeti állványokon nyugvó, szinte kifogástalan állapotú éggömbből az árverési darabon kívül csupán egyetlen ismert példányt, míg a földgömbből csak néhány, közgyűjteményben fellelhető darabot tart számon a szakirodalom. Az aukció anyaga november 29-ig megtekinthető a Múzeum Antikváriumban.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »