Jövő héten újabb EP-küldöttség jön vizsgálódni Szlovákiába Lajos P. János2025. 05. 30., p – 15:40 Pozsony |
Jövő hét elején újabb EP-küldöttség érkezik Szlovákiába, ezúttal a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetéről akarnak tájékozódni.
Szerdán ért véget az előző EP-küldöttség szlovákiai útja, hétfőn pedig már egy újabb képviselői csoport érkezik. Ezúttal az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE)
négytagú küldöttsége vizsgálja majd a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területén a legújabb fejleményeket.
Az EP tájékoztatása szerint a látogatást megelőzte a LIBE Bizottság Demokrácia, Jogállamiság és Alapjogok Monitoring Csoportjának (DRFMG) két közelmúltbeli ülése, amelyek kifejezetten Szlovákia helyzetére összpontosítottak.
A csoportnak ezúttal is van egy szlovák tagja: Milan Uhrík, a Republika EP-képviselője is vizsgálja majd a demokrácia helyzetét Szlovákiában. A csoport vezetője Javier Zarzalejos (EPP, ES) spanyol EP-képviselő, a LIBE Bizottság elnöke, tagja még Sophie Wilmès (Renew, BE), aki egyben a DRFMG elnöke és Daniel Freund (Greens/EFA, DE) német képviselő. Freund már jól ismeri a szlovák helyzetet, ő itt járt a hét elején is, tagja volt annak a csoportnak, amely a jogállam alapelveinek betartását, a Különleges Ügyészség megszüntetését vizsgálta, de ellenőrizték az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) gyanús támogatásait is.
A küldöttség találkozik a kormány, a parlament, az igazságszolgáltatás képviselőivel, az ombudsmannal, valamint más illetékes hatóságok, szervezetek és érdekelt felek képviselőivel – beleértve a média és az emberi jogok, a demokrácia védelmével foglalkozó civil szervezetek képviselőit. Az EP tájékoztatása szerint ezt a küldöttséget fogadja majd Robert Fico miniszterelnök is, pedig az előzőt Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter még „brüsszeli büntetőexpedíciónak” nevezte.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A szlovák kormány képviselőinek nem sikerült megnyugtató választ adni az Európai Parlament delegációjának minden kérdésére, a vizsgálóbizottság szerint Szlovákiában veszélyben vannak az uniós alapok. Az EP-képviselők várhatóan a korrupcióellenes uniós szervek segítségét kérik majd.
Ma (szerdán) véget ért az Európai Parlament vizsgálóbizottságának látogatása Szlovákiában. A négytagú csoport több minisztérium képviselőjével találkozott, köztük Richard Takáč (Smer) mezőgazdasági miniszterrel is.
Azért látogattunk el Szlovákiába, mert riasztó jelentéseket kaptunk az EU-s alapokkal való állítólagos visszaélésekről, valamint olyan jogsértésekről, amelyek a szlovák kormányhoz köthető személyeket érintenek
– mondta Tomáš Zdechovský (KDÚ-ČSL/EPP) cseh európai parlamenti képviselő, a delegáció vezetője. Elsősorban az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) által közvetített támogatásokat, a Speciális Ügyészség megszüntetését és egyes roma projektek megvalósítását vizsgálták. Zdechovský szerint a kormányzat képviselőinek nem sikerült minden kérdésüket megnyugtatóan megválaszolni. Hasonlóan látja a látogatásuk eredményét Michal Wiezik (PS/Renew) szlovák EP-képviselő is. „Én úgy érzem, hogy rendszerszintű problémák vannak, és a problémák középpontjában a PPA áll” – mondta a képviselő.
A kormány válaszaival egyedül Ondřej Knotek (ANO) a Patrióták Európáért frakció tagja volt elégedett. Szerinte a jelenlegi kormányzat a felmerült problémák kezelésére ígéretet tett, viszont a megkérdőjelezett pályázatokat ő is problémának tartja.
Zdechovský szerint a vizsgálat eredményét továbbítják majd az Unió korrupcióellenes szerveinek, és bízik benne, hogy az ügyeket ki fogják vizsgálni.
Aki a saját házát újította fel ebből az uniós pénzből, vagy ellopta az uniós pénzt, annak ezt a pénzt vissza kell fizetnie
– jelentette ki Zdechovský. Szerinte Richard Takáč mezőgazdasági miniszter ígéretet tett arra, hogy a még el nem évült 51 támogatást a szlovákiai szervek is vizsgálni fogják. A cseh képviselő tájékoztatja a vizsgálat eredményéről az OLAF-ot, az EU korrupcióellenes hivatalát is.
Speciális Ügyészség és a roma projektek
A képviselők találkoztak Daniel Lipšic volt speciális ügyésszel is, mivel eredetileg a jogállami elvek betartását akarták vizsgálni. Zdechovský szerint arról kaptak tájékoztatást, hogy a Speciális Ügyészség megszüntetése miatt jelentősen csökkent a kivizsgált korrupciós ügyek száma.
Megkérdőjelezi a kormány állítását, amely szerint a kerületi ügyészek sikeresen átvették a korábbi Speciális Ügyészség által ellenőrzött ügyeket.
A vizsgálat vezetője több roma projekt megvalósítását is kifogásolta. Az egyik egy roma médiaközpont építése, amelyre Besztercebányán kerül sor. A projekt mintegy 20 millió euróba kerül. Egy másik bírált projekt keretében közel 60 millió eurót költenének faültetésre szegregált roma telepek közelében.
Kapcsolódó cikkünk
Az államnak vannak tartalékai az aktív és fenntartható romapolitikához, de az erre fordított költségek nem hozzák a várt eredményeket, vagyis a roma közösségek támogatási rendszere nem hatékony, derül ki az Állami Számvevőszék (NKÚ) romaügyi kormánybiztosnál végzett ellenőrzéséből. Ráadásul a munkaszerződések megkötésébe a rokoni és ismeretségi szálak is beleszólnak.
Az NKÚ ellenőrzése rávilágít: a romaügyi hivatal nem látja el feladatait elégségesen.
A tisztázatlan hatáskörök, a támogatások jóváhagyásával kapcsolatos túlzott bürokrácia, az emberi erőforrások átláthatatlansága és a belső ellenőrzés hiánya miatt a felhasznált pénzeszközök nem érik el a kívánt hatást, állapította meg a számvevőszék egész konkrétan.
Az átfogó audit összeférhetetlenségi és nepotizmusra utaló eseteket is feltárt.
„A marginalizált roma közösségek támogatási rendszere hosszú távú vízió, koordináció és meghatározott mérhető célok nélkül működik.
A pénzeszközöket anélkül költik el, hogy tényleges hasznosságukat kiértékelnék.
Ez a hozzáállás formális, nem hoz pozitív változásokat, és akár a közpénzek pazarlásához is vezethet” – értékelte az ellenőrzés eredményeit Ľubomír Andrassy, az Állami Számvevőszék elnöke.
Azok, akik nap mint nap szembesülnek a roma integráció vagy inklúzió témájával – olyan települések polgármesterei, ahol nagyszámú marginalizált roma lakos él, vagy maguk a romák – az Állami Számvevőszék jelentése nélkül is erre a következtetésre jutnak, fogalmazta ezt meg nagyon találóan Zuzana Kumanová néprajzkutató, aki 2020 és 2021 között a kulturális minisztérium államtitkára is volt.
A legnagyobb probléma a romahelyzettel kapcsolatban éppen az, hogy ugyan akadnak bőven pozitív példák, de ezek gyakran egyénektől függenek, túlmutatva a rendszeren, és jelenleg nem beszélhetünk valódi rendszerszintű megoldásokról. De haladjunk sorjában.
Az ellenőrzés célja a roma közösségekért felelős kormánybiztosi hivatal működésének vizsgálata volt. 2001-ben jött létre, és 2021 június 1-től vált a kormányhivatal szervezeti egységévé. A romaügyi hivatal élén egy kormánybiztos áll, jelenleg Alexander Daško. Mintegy tanácsadóként szolgál a roma közösséggel kapcsolatos kérdésekben, valamint a romák integrációjára szánt uniós források felhasználását is koordinálja. Az NKÚ 2021-től vizsgálta a hivatal működését, a kormány megbízottja 2021-től 2023-ig Ján Hero volt.
Mi derült ki?
Az egyik legnagyobb hiányosság, hogy a kompetenciák nincsenek letisztázva, ami káoszt eredményez.
„A jelenlegi rendszer úgy van beállítva, hogy a kormánybiztosi hivatalnak nincs reális esélye szükséges intézkedéseket átvinni hatékonyan” – magyarázta a számvevőszék. Ami pedig a konkrétumokat illeti:
2021 és 2023 között 463 megállapodást kötöttek munkaviszonyon kívüli munkavégzésre, és több mint 1,6 millió eurót fizettek ki ezekért a tevékenységekértRokonokat és ismerősöket részesítettek előnyben, amikor „külsős” munkavégzésről állapodtak megAz álláshelyek 85 százalékát ideiglenes szerződéssel rendelkezők töltötték beNem értékelték ki megfelelően a projektekre fordított források felhasználásátA szociális és kulturális támogatások jóváhagyásának folyamata hosszadalmas és bürokratikus
Valamint az is nehezményezhető, hogy a hivatalnak 2021 és 2022 között nyolc hónapig nem volt rögzített szerkezeti felépítése, ami pontosan meghatározta volna a feladatokat és hatásköröket. És az sem mellékes, hogy – az Európai Unióval kötött partneri egyezmény megkötésével ellentétben –
nem hozták létre a kormány roma inklúziós bizottságát,
amelynek az EU-s pénzügyi támogatás hatékony felhasználását kellene ellenőriznie. Ennek élén egyébként ugyancsak a kormánybiztosnak kéne állnia.
A miheztartás végett:
az Alexander Daško vezette hivatal nagyjából 400 millió euró uniós forrás elosztásáért felel.
Mit bírál az ellenzék?
Az SaS képviselője, Vladimír Ledecký az alkalmazottak magas száma előtt is értetlenül áll.
A romaügyi biztos hivatalának jelenleg 290 alkalmazottja van. Ez több, mint a sport- és turisztikai minisztériumé, és az eredmények nagyon rosszak
– mondta, de azt is problémásnak tartja, hogy konkrétan mire fordítanak jelentős összegeket.
„20 millió a roma mediális központra. Érdekelne, hogy fog 20 millió egy roma médiaházra a legszegényebbeknek segíteni” – jegyezte meg a parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy az SaS a különböző tanulmányokra fordított százezreket sem látja indokoltnak.
A hivatal úgy reagált a felvetésre, hogy a roma kisebbségnek minimális médiatér jut. Úgy vélik, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a marginalizált roma közösség tagjainak számottevő része nem beszéli a szlovák nyelvet, így a médiaház és a nemzetiségi adások hozzájárulnak a tájékoztatáshoz.
Azt pedig, hogy túl sokan dolgoznának a hivatalban, Daško egyértelműen visszautasítja, mondván, hogy a romák száma Szlovákiában nem hivatalosan 700 ezerre tehető, így indokoltnak látja az alkalmazottak számát.
Mit tanácsol a számvevőszék?
Az Állami Számvevőszék kategorikusan kijelenti, hogy a roma közösség támogatási rendszerén változtatni kell. Ajánlásai szerint elsősorban aktualizálni kell a stratégiát, hogy konkrét és mérhető célokat határozzon meg. A folyamatok digitalizálása, a közpénzek felhasználásának következetes belső ellenőrzése és a kompetenciák letisztázása egyaránt szükséges. Valamint elengedhetetlen a kérdésben releváns minisztériumok közötti együttműködés javítása.
Ha valódi javulást akarunk elérni a marginalizált közösségek életkörülményeiben, és aktívan be akarjuk vonni őket a szlovákiai társadalom életébe, nem elég pénzt költeni formális és gyakran hatástalan projektekre. Lényeges, hogy ezt a pénzt értelmes módon fektessük be, hogy a marginalizált roma közösség tagjai felelősséget vállaljanak a jövőjükért, és hogy az állam célzottan segítse őket ebben a nehéz kihívásban
– összegzett az NKÚ elnöke.
A számvevőszék egyúttal külön felszólította Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumot – mint az európai pénzügyi támogatások gazdaságos és törvényes felhasználásáért felelős szervet –, hogy vizsgálja meg a romaügyi hivatal működését a megállapítások súlyának fényében.
A szlovákiai fogadtatás meglepte őket
A legjobban azonban a kormányzat egyes képviselőinek reakciói lepték meg őket.
Már 11 éve vagyok a CONT bizottság tagja, sok országban jártam már ellenőrző bizottsággal, de ilyen ellenséges fogadtatással még nem találkoztam
– jelentette ki a cseh EP képviselő. Ezt megerősítette Daniel Freund német zöldpárti képviselő is.
A legélesebben Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke támadt a vizsgálóbizottságra, amelyet „brüsszeli büntetőexpedíciónak” nevezett. Szerinte a bizottság egyetlen célja Szlovákia befeketítése. Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter egyszerűen csak „lobbicsoportnak” nevezte az EP küldöttségét.
Andrej Danko azon háborodott fel, hogy Zdechovský szerint a „vendégházak” finanszírozása miatt Szlovákia egyre jobban hasonlít egy banánköztársasághoz.
Emiatt bocsánatkérést is követelt a cseh EP-képviselőtől. Zdechovský azonban nem érzi azt, hogy ezzel megsértette volna Szlovákiát. „Éppen azért mondtam ezt, mert fontosnak tartom, hogy Szlovákia minél hatékonyabban tudja felhasználni az uniós támogatásokat” – jelentette ki a cseh képviselő.
A Kuciak-gyilkosság óta járnak Szlovákiába
Ez a látogatás kapcsolódik a korábbi vizsgálatokhoz, Ján Kuciak és Martina Kušnírová 2018-as meggyilkolását követően ugyanis az EP több küldöttsége is járt Szlovákiában. Az első, az Állampolgári Jogi Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által közösen szervezett küldöttség 2018 márciusában látogatott Szlovákiába. További látogatások voltak 2018 szeptemberében, majd 2021 decemberében,
az utolsó látogatásra pedig 2022 decemberében került sor, válaszul a Zámocká (Vár) utcai kettős gyilkosságra, amely 2022 októberében történt.
A DRFMG-t (eredetileg Jogállamiság-figyelő Csoport) 2018 júniusában hozták létre Daphne Caruana Galizia máltai blogger és újságíró, valamint Ján Kuciak szlovák újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolását követően.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
