Jourová nem harapja meg a kenyéradó gazda kezét

Jourová nem harapja meg a kenyéradó gazda kezét

 

Felröppent a hír, hogy Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos kiszáll a brüsszeli politikából. Meg kell mondanom, ha én lennék a cseh politikus hölgy helyében – ami persze teljes képtelenség −, már sokkal korábban megcsömörlöttem volna önmagamtól, s emiatt jóval hamarabb bedobtam volna a törülközőt.

Megfeküdte volna a gyomromat, hogy olyan „európai értékekért” vagyok felelős, amelyeket döntően az unión belül túlhatalommal rendelkező balliberális erők jelöltek meg értékekként, s amelyeknek semmi közük a konzervatív, nemzeti és keresztény értékekhez. Fogadjuk el, hogy a globalista, balliberális gyomor olyasmit is be tud fogadni, ami megfekszi a normális értékek iránt fogékony politikusokét, de van azért itt más is.

 

Nevezett hölgy helyében legkésőbb 2021 elején megcsömörlöttem volna önmagamtól, amikor a legnagyobb technoló­giai cégek, mint a Twitter, a Facebook, a Google és az Amazon kizárták a még regnáló amerikai elnököt a közösségi platform­jaik használatából. Jourová akkor egy szót sem szólt, nem tiltakozott a Twitter önkényes lépése ellen, amiért lábbal tiporta a vélemény- és szólásszabadságot mint kimagasló liberális értéket azzal, hogy megszüntette Donald Trump kommunikációs lehetőségeit.

Jourová asszony mondhatná erre, hogy mindez Amerikában történt, ő pedig az európai értékek védelméért felel, de mint tudjuk, a szólásszabadság nem kontinensfüggő, másrészt a Twitter (ma már X) és társai Európában éppúgy jelen vannak, mint az Egyesült Államok területén.

Ez csak azért jutott eszembe, mert a napokban Jourová – elfelejtve, hogy már bejelentette a leköszönését – figyelmeztette a Twitter (X) új tulajdonosát, Elon Muskot, miszerint: 

Figyelni fogjuk, mit csinál.

Vajon miért kellett figyelmeztetni az amerikai multimilliárdost? Nos azért, mert az X állítólag nagyon elmarad a dezinformációellenes uniós normáktól, és tartani lehet attól, hogy megsérti a nemrég hatályba lépett, digitális szolgáltatásokról szóló uniós törvényt.

Ha az „értékfelelős” Jourová azért fenyegetné Muskot, mert lehetővé tette, hogy a másfél éve felfüggesztett Donald Trump ismét jelentkezzen az X-en, vagy netán azért, mert nem tiltja le az amerikai Trump-ellenes demokratáknak nem tetsző véleményeket, akkor persze kilógna a lóláb. Most csak azért fenyegetőzik a csehek brüsszeli üdvöskéje, aki amúgy sokat tett már hazánk megbüntetése érdekében is, mert úgy véli, hogy a Kreml és szövetségesei az online platformokon a megszokottnál is aktívabbak lesznek az európai parlamenti választások előtt.

 

Hírdetés

Szerinte tartani kell az orosz propaganda és dezinformáció erősödésétől, és ez azért jobban hangzik, mintha a nyugati propaganda hazugságairól kellene nyilatkozni. Arról az „orosz beavatkozásról” például, amivel annak idején Trump elnökválasztási kampányát próbálták lejáratni, s amelyről azóta kiderült, hogy kőkemény dezinformáció volt. Jourová asszony fontos pozíciót tölt be, és valóban védhetné az európai értékeket. 

Történetesen figyelmeztethetné Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét: ugyan már ne erőltesse ennyire Ukrajna uniós csatlakozását, és ne hirdesse széltében-hosszában, hogy ez az ország mennyire elkötelezett az európai demokrácia hősies védelme mellett. 

Inkább olvasson bele Jacques Guillemain, a Riposte Laïque hírportál publicistája, nyugalmazott francia katonatiszt júliusi írásába a Magyar Nemzetben (Ukrajna nem érdemel NATO-tagságot, 2023. július 18.), hogy megpillanthassa az érem másik oldalát.

Guillemain ebben idézi Zelenszkij ukrán elnök szavait: „Ukrajna tiszteletet érdemel!” Ezután felteszi a kérdést, hogy miért is kellene tisztelni az ukrán rendszert, amelyet 2014-ben egy CIA-puccs juttatott hatalomra. Miért kellene tisztelni „bolygónk egyik legkorruptabb maffiaállamát”? Egy olyan rendszert, amely titkosított internetes hálózatokon eladja a fegyvereket, amelyeket a Nyugattól kap, s amely a CIA szerint négyszázmillió dollár nyugati segélyt sikkasztott el? ­

Miért kellene tisztelni egy olyan rendszert, amely nem tartotta be a minszki egyezményeket, holott ezekkel megelőzhette volna a háborút? Ukrajna nyolc éven át üldözte a Donbász lakosságát, megtűrte azokat a neonáci egységeket, amelyek a legszörnyűbb háborús bűnöket követték el, és 15 ezer áldozatot szedtek a Donbászban, a hadserege pedig orosz hadifoglyokat végzett ki a hadijog semmibevételével. 

Elég legyen a hazugságokból, a mindenféle gyalázatból és a képmutatásból!

 – mondja Guillemain, s mondhatná ezt Vera Jourová is, ha szembe merne nézni a tényekkel.

Ehelyett rendületlenül teszi a dolgát, mert tudja, hogy Euró­pában kik fújják a passzátszelet, s ismeri a régi mondást: a kenyéradó gazdának nem harapjuk meg a kezét.

Bánó Attila

A szerző író, újságíró

Borítókép: Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke (Fotó: AFP/Dursun Aydemir)

www.magyarnemzet.hu

 


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »