Véget vetnének a migráns-hajóztatásnak: Jordan Bardellával közölt beszélgetést a The Telegraph azt követően, hogy a francia Nemzeti Tömörülés elnöke Londonban egyeztetett a Reform UK elnökével. Nigel Farage és Bardella a legesélyesebbek a választási győzelemre hazájukban, egyaránt kiutasítanák a „külföldi bűnelkövetőket”. A francia vezető ugyanakkor azt is elmondta: nem szeretne Donald Trump alárendeltje lenni, és azt, hogy az amerikai elnök döntsön országa sorsáról.
„Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak, Nigel Farage-ot nagy hazafinak tartom, aki mindig is megvédte a brit nép érdekeit.”
– így nyilatkozott Bardella a The Telegraph című brit lapnak,amikor elindult, hogy első ízben találkozzon Londonban Farage-zsal. A Reform UK brexitpárti vezetője és a francia Nemzeti Tömörülés (RN) 30 éves elnöke zártkörű ebédet tartott Londonban, miközben mindketten a győzelemre törnek – Farage alig több mint három és fél év, Bardella 18 hónap múlva, amikor Emmanuel Macron két ciklus után leköszön elnöki tisztéről.
A lap cikkéből kiderül: a Hertford Street 5. szám alatti zártkörű klubban, borozgatás közben tartott megbeszélést. Bardella nagyrészt franciául beszélt (szavait Farage francia felesége fordította). A két politikust egyaránt a közeljövő esélyeseiként emelgeti a sajtó. Nigel Farage pártja, a bevándorlásellenes, szuverenista alternatívát kínáló Reform UK (a korábbi Brexit Párt) számos, egymást erősítő közvélemény-kutatási adat szerint a legnépszerűbb az Egyesült Királyságban.
A Nemzeti Front pedig, Franciaország legerősebb parlamenti pártjaként, a Public Senat november végi adatai szerint toronymagasan vezeti a népszerűségi mutatókat Franciaországban: a konzervatív párt elnökét a megkérdezettek 39 százaléka látja szimpatikusnak. Őt követi Marine Le Pen 35 százalékkal, míg a listán Emmanuel Macron csak a 16. helyen áll 17 százalékkal.
Jordan Bardella a The Telegraphnak elmondta: egyetértettek abban, az európai határőrséget, a Frontexet „valódi parti őrséggé kéne alakítani ahelyett, hogy a nem kormányzati szervezetek taxisszolgálataként működne, amely felveszi a migránsokat, és beszállítja őket az európai országokba”.
Kiderült: a Nemzet Front elnöke támogatja a La Manche csatornán való francia–brit járőrözést a Franciaországból Nagy-Britanniába irányuló, tömeges migráció korlátozása céljából, és azt is lehetővé tenné, hogy visszafordítsák Franciaországba a brit partokat elérő migránsokat. De a problémát már a gyökereknél kezelné: „A teljes átalakítás mellett vagyok” – mondja, egyúttal ígérete ígéretet tett arra, hogy győzelme esetén„bevándorlási népszavazást” tart, hogy Dániához hasonló jogi határzár-rendszert hozzon létre.
Ehhez Franciaországban alkotmánymódosításra lenne szükség, hogy az összes bevándorlási és biztonsági hatáskört Brüsszelből Párizsba helyezzék át. Ez viszont lehetővé tenné számára, hogy „a külföldi bűnözők és bűnelkövetők szisztematikus kiutasítását” szorgalmazza.
Az Ipsos nagy-britanniai felmérésének új adatai, amelyeket november 10. és 30. között gyűjtöttek, szintén azt mutatják ki, hogy a britek fele szerint az országnak radikális változásokra van szükség, és a Reform UK-t tartják a legmegbízhatóbbnak abban, hogy megtegye ezeket a lépéseket. A Franciaország előtt álló egyik legnagyobb kihívásról, a sokmilliós migránstömegről és az egyre gyorsabban terjeszkedő iszlamizmusról elmondta: „vannak olyan muszlim vallású franciák, akik tökéletesen tiszteletben tartják az értékeinket és a dolgozó nők egyenlőségét. Ám napjaink a muszlim közösségében a radikálisok diskurzusa győzött.”
Bardella egy novemberi közvélemény-kutatásra mutatott rá, amely azt sugallja, hogy a fiatal francia muszlimok többsége a saría törvényeit (az iszlamista jogrendszert) a köztársaság törvényei fölé helyezik.
„Csak ki kell menned az utcára. Seine-Saint-Denis-ben [Párizs bevándorlók által sűrűn lakott régiójában – jegyezte meg a The Telegraph] nőttem fel. Itt manapság ötéves gyerekeket látsz iszlám fátylat viselni. Szerintem a fátyol nemkívánatos, még kevésbé az ötéves gyermekek számára. Még egyszer hangsúlyozom, soha nem támadtam az iszlámot mint hitet vagy spiritualitást. A kereszténység agnosztikus barátja vagyok.”
– hangoztatta Bardella. Hozzáfűzte:
„Ám nem akarom, hogy az országom iszlám köztársasággá váljon. Nem akarom, hogy magánbíróságaink legyenek, amelyek a saría jogot alkalmazzák.Nem akarom, hogy olyan sportcsarnokaink legyenek, ahol az egyik oldalon nők, a másikon pedig férfiak ülnek. Ellenzem az abaját [muszlim női viselet – a szerk.]. Szerintem azt egyszerűen be kellene tiltani.”
A politikus emlékeztetett rá: a Franciaországban az emberek többsége hiszi, hogy „szeretheted a hazádat, a kultúrádat és az identitásodat, és meg akarod őrizni ezeket anélkül, hogy jobboldali szélsőségesnek, fasisztának neveznének.”
Egyetért Donald Trumppal, de azt nem szeretné, hogy a fejére nőjön. „Mindig is egyértelműen elítéltem Oroszország Ukrajna elleni agresszióját” – jelentette ki Bardella, aki a beszélgetés során a lap szerintazzal vádolta Macront, hogy nyílt háborút hirdetett, amikor a francia katonák Ukrajnába telepítését javasolta. Ezt a konzervatív politikus rendkívül veszélyesnek tartja, nem is beszélve arról a felelőtlenségről, hogy azt sugallja: francia katonák kerülhetnek az ukrán frontvonalra.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy potenciális, leendő francia elnökként egyetért-e a Trump-adminisztráció nemrég közölt figyelmeztetésével – miszerint Európát az fenyegeti, hogy eltörlik civilizációját (a bevándorlás és a woke-izmus jegyében) – Bardella azonnal úgy válaszolt: „Abszolút!”
Ugyanakkor nem sokkal később, Donald Trumpnak az európai jobboldal irányába tett befolyásolási kísérletéről elmondta:
„Francia vagyok, ezért nem kedvelem a hűbéri viszonyt, és nincs szükségem egy olyan nagy testvérre, mint Trump, hogy az országom sorsáról döntsön”.
Hirado.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
