Babits Mihály nyelvhasználati versenyt hirdetett a magyarországi és a határon túli középiskolások részére a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma. A fiatalok szónoki és versmondó képességeiket mérethették meg november 30-án Pécsett a gimnázium dísztermében.
Hol az ember szabadsága, ha Isten parancsot ad neki? Van az embernek döntési lehetősége? Milyen következményekkel jár, ha az ember ellenáll, és mi az engedelmesség ára? Hogyan éli meg bensőjében a konfliktust? Hogyan működik az isteni irgalom, és hol a határ az igazságosság és az irgalom között? Lehet-e mindkettő egyszerre érvényes? Megváltoztathatják-e az emberi cselekedetek Isten tervét? A két fordulóból álló verseny ezekről a kérdésekről gondolkodtatott el.
A verseny középpontjában álló Jónás könyve és a szervezők versválogatása azt mutatja, az összeállításban a költő pályájának egészét figyelembe vették, időrendben is, A lírikus epilógjától kezdve a Jónás imájáig bezáróan. Felkínálták magát a „Babits-kánont”, megerősítve az alapvetően humanista, illetve a keresztény humanista Babits-képet. A versekben egyszerre nyilvánul meg a közéleti, akár váteszszereppel rendelkező költő, valamint a magányos, vívódó ember. Babits Mihály ezekben a versekben az emberi lét alapvető kérdéseivel, erkölcsi dilemmáival, a lélek és a hit témáival foglalkozik, az emberi sors és hit, az isteni rend, az erkölcsi felelősség és bűntudat, a haza és nemzet, a természet és környezet, a művész hivatásának alapkérdéseit teszi fel.
A diákok válaszaikat szónoklatokban fogalmazták meg. Három témából választhattak. „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma” mottóval Jónás történetéből kiindulva tárgyalták Babits kijelentésének ma is érvényes erkölcsi hátterét, és arra néztek rá, hogyan éli meg Jónás a feladatát, mik a vívódásai. „Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem…” mottóval arról gondolkodtak, hogyan látja az Úr ezt a helyzetet, az ő nézőpontjával kellett azonosulniuk. „Ninive nem él örökké.” / „… születni fognak újabb Ninivék” mottóval az aktualitásokra kérdeztek rá, mit tenne a ma embere hasonló helyzetben.
Az első fordulóban tehát Babits Mihály Jónás könyve című művéhez kapcsolódóan szónoki beszédet írtak a versenyzők. Erre 30 percet kaptak, a beszéd előadására öt perc állt rendelkezésükre. A második fordulóban a szervezők által összeállított versgyűjteményből választhattak.
Idén 24 diák vett részt ezen az országos versenyen. A fordulót sok diák iskolájában hazai selejtező előzte meg, egy intézményből ugyanis négy tanuló vehetett részt az országos fordulón. Tanáraik kíséretében több településről érkeztek versenyzők, így Egerből, Székesfehérvárról, Sikontornyáról, Budapestről, Gödöllőről, Kaposvárról és több pécsi középiskolából.
A diákok produkcióit rangos szakmai zsűri értékelte. Az elnök Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója volt. Tagjai Kalász Gyula történész, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma nyugalmazott igazgatója; Mekis János, PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék tanára; Barcsi Tamás, a PTE Állam-és Jogtudományi Kar Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője, valamint Jakabfy Attila jogász, a Babits-verseny egykori nyertese, a verseny egyik fő szponzora voltak.
Rubovszky Rita értékelésében az elhangzott szónoklatok és szavalatok magas színvonalát emelte ki. „Érződött a sok munka mind a tanárok, mind a diákok részéről” – hangsúlyozta.
Első helyezést ért Nagy Kristóf, a gödöllői Premontrei Iskolaközpont diákja. Felkészítő tanára Horváth Tímea volt. Második lett Barkó Kincső Emese, a házigazda gimnázium tanulója, felkészítő tanára Nagy Katalin volt. Harmadik helyen végzett ugyancsak a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma diákja, Villányi Kata, akit Gyimesi Viktor készített fel a versenyre. A zsűri két diákot jutalmazott különdíjjal: Papp Lucát és Velki Mártát. Mindketten a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tanulói. Felkészítő tanáruk Királyné Haász Nóra volt.
Nagy Katalin a versenyről elmondta, sokrétű tudást és képességet igényelt a diáktól, és összekötött különböző képességeket. Nagy Katalin kiemelte, a gyerekeket megérintette a téma, nemcsak megértették a felvetett kérdéseket, de meg is élték, tudták aktualizálni a művet, több nézőpontból is megközelítették a témát. Azt is hangsúlyozta, nagyon sokat fektettek a munkába a felkészítő tanárok.
A tavalyi első, idei második, a 11. osztályos Barkó Kincső Emese kérdésünkre elmondta, nagyon megérintette Jónás belső vívódása, azonosulni tudott élethelyzetével, amennyiben ő is sokszor ellenállni próbál Istennek, de végül mégis visszatér hozzá, és Isten megadja neki a hitet és a kellő reményt a célok eléréséhez. „Úgy gondolom, ha nem is értjük Isten útjait, azt tudjuk, hogy a kegyelménél nincs nagyobb, ahogy ő dönt rólunk, az a legjobb számunkra.”
A Babits Mihály nyelvhasználati versenyt első ízben 1997-ben rendezte meg a Nagy Lajos Gimnázium, mely elkötelezetten ápolja örökségét: Babits Mihály 1893-tól 1901-ig járt a ciszterci rend gimnáziumába. A versenyt a kalandos életúttal rendelkező, magyar-német-zsidó származású és identitású könyvkiadó, műgyűjtő, színész és író, a 2013-ban elhunyt László Károly, a gimnázium egykori diákja kezdeményezte, aki 2005-ig anyagi hozzájárulásával segítte a rendezvényt.
Fotó: Hernádi Sára
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
