Igencsak jövedelmező üzletág van felemelkedőben, amely hamarosan az EU bruttó nemzeti össztermékének negyedét fogja adni, Szlovákiában pedig még ennél is többet. Az ezüstgazdaságként emlegetett, nyugdíjasokat érintő szolgáltatások várható bővülését a mélyülő demográfiai válság alapozza meg, és ez sok vállalkozásnak aranyat érő körülmény – derül ki az Trend gazdasági napilap cikkéből.
A szerző, Eva Mihočková már a cikk elején le is szögezi: bár a Fico-kormányok előszeretettel mutatják be a nyugdíjasokat a népesség legszegényebb rétegeként, a statisztikai hivatal adatai mást mutatnak. Azoknak a háztartásoknak, amelyekben a családfő nyugdíjas, 2017-ben 5005 euró tiszta éves bevétel jutott egy családtagra. A szlovák statisztika sajátosságai miatt mi itt azért gyorsan hozzá is tesszük: nyugdíjas és nyugdíjas között is van különbség.
Abban azonban a szerzőnek teljesen igaza van, hogy az idősgondozás egy rendkívüli potenciállal bíró üzletág, tekintve, hogy a fizető ügyfelek általában nem a nyugdíjasok, hanem dolgozó családtagjaik, akik hajlandóak tetemes összegeket áldozni idős hozzátartozójuk helyzetének javítására.
Fordulat: Öregszik az ország. Szlovákiában először haladta meg nyugdíjasok száma a gyermekekét
És most nem csak a nyugdíjasotthonokról van szó, hanem a mozgást segítő, diagnosztikai és más egészségügyi eszközök importjáról – mert ezeket főleg német, holland, brit beszállítók hozzák Szlovákiába.
Nem csoda, hogy Európa-szerte a időskori gondozás „iparágának” felemelkedésével számolnak. Az Európai Bizottság által megrendelt felmérés szerint az „ezüstgazdaság” éves forgalma hat éven belül eléri az 5,7 milliárd eurót, ami cca. negyven százalékos ugrást jelent majd 2015-höz képest. És ezzel párhuzamosan a egészségügyön, az eszközimporton és gyártáson valamint a gyógyszeriparon keresztült az elöregedő társadalom idős tagjairól való gondoskodás adja majd a bruttó uniós össztermék harmadát. Ezek elképesztő számok.
Cégek nem, csak nonprofit szervezetek
Szlovákiában a helyzet némileg komplikált. A jelenlegi szabályozás szerint szociális szolgáltatások intézményét csak nonprofit szervezet végezheti. Ez apapíron azt jelentené, hogy aki ezzel akar foglalkozni, ne számítson nyereségre. Ez azonban a gyakorolatban inkább lehetővé teszi, hogy az egyes nyugdíjasotthonok üzemeltetői el tudják rejteni bevételeik egy részét a nyilvánosság elől.
A nyugdíjasotthonok alapszolgáltatásai Pozsonyban és környékén – szerencsés esetben – havi 400-500 euróba kerülnek, de ha valaki hozzátartozójának „emelt szintű szolgáltatást” akar vásárolni, ennek a kétszeresét kell kipengetnie. Mindemellett egyre nagyobb az igény a szolgáltatások iránt, nagyon sok az igénylő, miközben nem elégséges az otthonok kapacitása, ami tovább hajtja felfelé az árakat. Az átlagos várakozási idő, hogy valaki bejusson egy szlovákiai otthonba 1,5-2 év, miközben a várólistán folyamatosan 800-1000 ember vesztegel.
Teljes a káosz a kormánypártok gazdasági intézkedései körül. Danko az életszínvonal emeléséről beszél
A nyugdíjasotthonok minden egyes kliens után a közpénzekből is részesülnek. Pozsony megyében például minden havonta 450 euró/fővel járul hozzá a fenntartáshoz a munkaügyi minisztérium. A megye is néhány száz euróval dotálja ezeket az intézményeket (szintén fejenként). Az eTrend számításai szerint egy-egy szolgáltató akár 1700-1800 eurós bevételre is szert tehet kliensenként, minden hónapban.
A pénz jelentős része persze fenntartási költségekre megy el, elsősorban bérekre. Az állam szigorúan szabályozza, mennyi és milyen végzettségű, szakképesítésű alkalmazottal kell rendelkeznie egy szociális szolgáltatói intézménynek, ahogy azt is, hány ággyal, milyen felszereléssel és kliensenként hány négyzetmétert kell biztosítani, és még beszéljünk az étkeztetés költségeiről.
Ódor: Vagy megadóztatjuk a fiatalokat, vagy visszavágjuk a nyugdíjakat
Ettől függetlenül, nem csinálnák ilyen sokan, ha nem lenne benne pénz. Vegyünk egy ismerős példát: a nagyszarvai kastély tulajdonosa a Parcus nevű vállalat, amelynek kisebbségi tulajdonosa Bugár Béla, a Most-Híd elnöke. A kastélyban működő idősek otthona a Senior Park nonprofit szervezet alatt működik, ami a Parcustól bérli kastélyt. A háttérben azonban Bugárhoz köthető személyek állnak: a nonprofit szervezetet Vörös Péter és Ivan Palčo alapítottak, akik a Parcu felügyelőtanácsában is szerepelnek.
Persze, a jelenlegi helyzet gyorsan változhat. Szlovákia demográfiai szempontból egyre sérülékenyebb, és hamarosan egy nagyon népes korosztály idősödik el, akiknek majd szükségük lesz a szociális rendszer segítségére – no, meg a családtagokéra. És mivel épp a jelenlegi szociális rendszer nem tudja kielégíteni maradéktalanul az igényeket, várhatóan megnyitják majd ezt az ágazatot is a magántőke előtt – hivatalosan is.
Kérdés, hogy milyen formában fogják ezt megtenni. Már most rengeteg külföldi cég érdeklődik a szociális intézmények alapítása iránt Szlovákiában. Látják a trendet, számítanak a „piac felfutására”.
Drámai mértékben öregszik a főváros, a többi régió ihatja meg a levét
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
