Az előzetes terveknek megfelelően haladnak a Budavári Palota északi szárnyának munkái. A felmenő és vízszintes szerkezetek már elérték a második emeleti zárófödémet, így hamarosan megkezdik az acél tetőszerkezet építését. Jól halad az északi szárnyat a báltermi szárnnyal összekötő nyaktag szerkezet építése is, ahol mind a keleti, mind a nyugati oldalon eredeti Hauszmann-korabeli falak állnak.
Hauszmann Alajos vezetésével a 19. és 20. század fordulóján építették meg a Királyi Palota északi szárnyát, melynek reprezentatív első emeleti teremsorát (enfilade) a Szent György térről térszinten nyíló főkapun, a fedett fogadóudvaron és a ruhatár előcsarnokon keresztül lehetett megközelíteni, így az itt elhelyezett Munkácsy-termet is.
A terem kialakítására Hauszmann Alajos a legkiválóbb magyar iparosokat és mestereket szerződtette. A terem fa falburkolatát, belső ajtóit, ablakait és tükörkereteit Mahunka Imre készítette, a tűziaranyozott fém szerelvények, kilincsek, kulcspajzsok és vaspántok Jungfer Gyula munkáját dicsérik. A gazdagon díszített gipszstukkó-mennyezet Szabó Antal munkája, míg annak végső festését és felületkezelését a Steinhäusl és Kölber cég végezte.
A mennyezetről függő, nagyméretű, 51 ágú, galvanizált aranyozással kiképzett és üvegdíszekkel ékesített csillár, a négy darab ötágú falikar, továbbá a két darab hétágú, hasonló falikar a Magyar Fém és Lámpaárugyár Rt. munkája volt. A nyugati fal két, szintén a faburkolatba épített tükrét a Burger Anna és Fiai cég szállította. Meseszép intarziás tölgyfa parkettát a Neuschloss Ödön és Marcell készítette, az ablakok parapetburkolata mögé, gondosan elrejtett Perkinsz-cső fűtőtesteket a Zellerin Mátyás gyár gyártotta, a kárpitosmunkákat, függönyöket és bútorfelújításokat pedig Kröszl János végezte.
A két világháború közötti felújítások során azonban a stukkódíszeket és a faburkolatok ornamentikáit bearanyozták. A terem a második világháború idején megsérült, de nem égett ki, nem érte el a padlótűz, mint a Királyi Palota délebbi részeit. A csodával határos módon Munkácsy Mihály festménye is átvészelte a pusztítást. A háborút követően azonban az egykori északi szárnyat jórészt lebontották, teljesen átépítették és kibővítették, a háborút átvészelő épületdíszeket eltávolították, hogy az új Munkásmozgalmi Múzeum modern terei számára alkalmassá váljon.
A Nemzeti Hauszmann Program egyik fő célkitűzése, hogy a Budavári Palota épületegyüttese ismét azt az arcát mutassa, amelyet fénykorában, a századforduló idején csodálhattak meg az idelátogatók.
Facebook/Nemzeti Hauszmann Programm
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
