Jogtalanul juthatott uniós pénzekhez a CEU

Jogtalanul juthatott uniós pénzekhez a CEU

Munkacsoport vizsgálja a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények alkalmazottainak tartózkodási és munkavállalási engedélyeit.

Elképzelhető, hogy jogtalanul használ fel az Európai Uniótól elnyert forrásokat a CEU, tudta meg lapunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához közel álló forrásoktól. Valószínűleg ez is az oka annak, hogy munkacsoport vizsgálja a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények alkalmazottainak tartózkodási és munkavállalási engedélyeit.

A Soros-egyetem esetében ugyanis arról van szó, hogy egy amerikai jogi személy, amely a CEU, Magyarországon két jogi személyen keresztül tevékenykedik. Ez részben a Közép-euró­pai Egyetem, részben egy nonprofit kft. Lehetett volna a magyar Közép-európai Egyetemet amerikai egyetemként akkreditáltatni, de nem ezt tették. A két magyar szervezetre azért van szükség, hogy hozzáférhessenek az Euró­pai Uniótól kutatásokra elnyerhető forrásokhoz, mivel egy amerikai szervezet nem jogosult hozzájutni ezekhez a több milliárd forintot kitevő kutatási pénzekhez. Az amerikai egyetemre pedig azért van szükség, mert ha valaki Amerikában alapít egy egyetemet, az alapítás költségeit le tudja írni az adójából, de ehhez amerikai jogi személyre van szüksége.

Nem lehet tudni, milyen zászló égisze alatt tevékenykednek a felsőoktatási intézmény dolgozói

Hírdetés

Az is fontos kérdés, hogy aki itt dolgozik Magyarországon az egyetemen, melyik jogi személy – a magyar vagy az amerikai – alkalmazásában áll. A magyar Közép-európai Egyetemnek 200-250 alkalmazottja van, viszont ha megnézzük a 2015-ös jelentést, ott 1300 alkalmazottról van szó és 1500 tanulóról.

Tehát elképzelhető, hogy az amerikai munkavállaló idejön Magyarországra, a fizetését Amerikában kapja, de ha 183 napnál többet tölt itt, akkor a teljes jövedelme után nálunk kell adóznia, majd a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján Amerikában ezt rendezni tudja. Kérdés, hogy ez így történik-e a CEU-nál? Ha viszont nem tölt itt 183 napnál többet, de költsé­geit mégis elszámolják az európai uniós projektek terhére, akkor visszaélés történhet. Ha tehát 1300 alkalmazott van, és ők valóban ezen az egyetemen, Magyarországon végzik a munkát, akkor itt is fizetnek adót. Ha viszont nem itt fizetik az adót, akkor valaki adót csal. Fontos tehát, hogy van-e nyilvántartás arról, melyik CEU-s oktató alkalmazott valójában Amerikában, s ők hány napot töltenek Magyarországon.

Michael Ignatieff rektornak több kérdésre válaszolnia kellene a foglalkoztatási gyakorlat kapcsán Forrás: EP

Ha ilyen nyilvántartás nincsen, és mégis elszámolják az európai uniós projektek terhére, az megint csak szabálytalan.

Nem közeledtek az álláspontok

A Terror Házában a CEU-ról folytatott beszélgetés során nem közeledtek tegnap az álláspontok. A CEU-vita, a baloldal sírásója, összefüggések és értelmezések címmel rendezett kerek­asztal-beszélgetésen Fodor Éva és Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettesei, Kovács Zoltán kormányszóvivő, Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója vett részt. Enyedi Zsolt többek között arról beszélt, hogy politikai okokból lehetetlenítik el az intézményt, Fodor Éva a kormány vizsgálata kapcsán kifejtette, az egyetem mindig jogszerűen működött, az Oktatási Hivatal többször megerősítette őket ebben. Kovács Zoltán kormányszóvivő arról beszélt, hogy a felsőoktatási törvény módosításáról kirobbant nemzetközi vitában egyetlen szereplő meghallgattatáshoz való joga csorbult, mégpedig a magyar kormányé. Hozzá­tette: ugyanezt már megélték 2010–2011-ben, a médiatörvény, az alaptörvény és egy sor más intézkedés kapcsán. Schmidt Mária hangsúlyozta, ha van legitim magyar kormány, szabályozhatja a felsőoktatást, Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár pedig feltette a kérdést: külföldi egyetem-e egy olyan intézmény, amely csak Budapesten működik?


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »