A másodfokú bírósági döntés nyomán sem került veszélybe Toroczkai László polgármesteri megbízatása, miután az IMF-nek 2012. március 15-én megkísérelt petícióátadás miatt indult büntetőeljárásban született mai jogerős bírósági ítélet helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését, és nem fogadta el az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért benyújtott fellebbezését. Ásotthalom első embere az utolsó szó jogán elmondta, hogy „a hazáját szolgálta”, nem érzi magát bűnösnek, az ítéletet pedig később felháborítónak nevezte.
Emlékeztetőül idézzük korábbi tárgyalási napokról szóló cikkeink egyik részletét, amelyben mindössze az eltelt évek számát kell cserélnünk, ugyanis már öt év telt el azóta, hogy Toroczkai László, a HVIM alapítója 2012 márciusának idusán egy rendszerellenes tüntetés után több száz tüntető kíséretében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) akkori budapesti székhelyére ment, hogy ott egy petíciót adjon át annak valamelyik képviselője számára. A Szabadság téri Bank Center épülete a nemzeti ünnep ellenére nyitva volt, viszont az ott tartózkodó két biztonsági őr közölte vele, hogy nincs bent senki az IMF részéről. Erre ő válaszul azt mondta, hogy jó lenne, ha mégis hívnának valakit, mert „az emberek dühösek lesznek, volt már erre példa a televíziónál”. Eközben ismeretlenek petárdákat, hanggránátokat dobtak el az aulában. Az egész nem tartott több ideig, mint néhány perc, a rendőrök kiérkezésére a tömeg elhagyta az épületet, tettlegességre, erőszakos eseményekre nem került sor.
A politikai nyomásgyakorlás szagát árasztó ügy azonban kezdettől fogva túlmutatott önmagán, tétje jóval több volt annál, hogy bűnösnek mondják-e ki Toroczkait ebben az ügyben vagy sem. Ugyanis, mint arról beszámoltunk, a helyzetét nehezítette, hogy 2011 októberében a Fővárosi Bíróság jogerősen két évre próbára bocsátotta, miután a gyülekezési szabadság megsértésének vétségében találták bűnösnek. A bűne akkor annyi volt, hogy még 2009-ben írt egy felhívást az interneten, amelyben a budapesti PRIDE megakadályozására szólított fel. Mivel a Bank Centerben történt petícióátadási kísérlet a próbaidő alatt történt, így amennyiben szabadságvesztésre ítélték volna, és nem mentesítik az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, akkor megszűnt volna a polgármesteri tisztsége, amelyet először 2013-ban szerzett meg 71,5%-os támogatottsággal, majd 2014-ben újra elnyert, ekkor már kihívó nélkül.
Tavaly májusban született meg a nem jogerős ítélet, amelyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 400 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta. A védelem felmentésért, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte.
A másodfokú döntésre közel egy évvel később, csütörtök délelőtt került sor. Toroczkai az utolsó szó jogán elmondta, hogy nem tartja magát bűnösnek, nem követett el bűncselekményt, és nem is állt szándékában elkövetni. Hozzátette, különösen figyelt arra, hogy semmilyen kár ne keletkezzen, és amikor kezdett feszült lenni a helyzet, akkor távozásra kért mindenkit, majd távozott is a tömeggel együtt. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint az akció belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, és hogy egy petíció átadása minden demokratikus társadalomban alapvető jog és lehetőség.
„A hazámat szolgáltam”
– zárta gondolatait.
A másodfokú bíróság végül helybenhagyta az elsőfokú döntést. Nem értett egyet azzal a védői érveléssel, miszerint a kényszerítés három tényállás hiánya miatt nem valósulhatott meg, azaz Toroczkai fellépése nem volt fenyegető, csupán figyelmeztető, a biztonsági őrök a tanúvallomások szerint sem érezték magukat komolyan megfélemlítve, és nem érte őket jelentős érdeksérelem sem. Ugyanakkor bár úgy ítéli meg, hogy megvalósította a kényszerítés bűntettének kísérletét, nem értett egyet az ügyészség súlyosbításra vonatkozó fellebbezésével sem, így a pénzbírság jogerőre emelkedett.
Toroczkai a tárgyalás után kérdésünkre elmondta, hogy felháborítónak tartja az ítéletet, és egyértelműen politikai ügynek nevezte az ellene folytatott eljárást. Hozzátette, hogy 2012 óta tart az ügy, és szerinte ez önmagában megérhetne egy strasbourgi pert. Felidézte, hogy milyen látványosan, bilincsben vitték el néhány héttel azután, hogy a helyszínen igazoltatták, majd semmilyen eljárást nem idnítottak ellene.
„Az egész egy teátrális politikai nyomásgyakorlásról szólt”
– tette hozzá, majd emlékeztetett, hogy az előállítás után két évig nem történt semmilyen nyomozati cselekmény, majd a nyomozóhatóság is megszüntette először a nyomozást, aztán a 2014-es önkormányzati választások előtt újraindították, majd vádat emeltek.
„Egyszerűen nem mertek felmenteni, ez a véleményem”
– fogalmazott, és szerinte tökéletesen illeszkedik ez az ügy is abba a sorba, amely szerint bárkire, aki föl mer szólalni a jelenlegi kormány ellen, „a lehető legbrutálisabb módszerekkel lecsapnak”. Két példát is említett, amelyek szerinte azt támasztják alá, hogy az ő hátrányára kettős mércét alkalmaznak: egyrészt a balliberális tüntetők ügyében nemzetközi nyomás nehezedik a kormányra, míg az ő jogai esetében ugyanazok egyáltalán nem szólalnak fel, a másik pedig egy ásotthalmi eset. Ez utóbbi történet egészen megdöbbentő.
Körülbelül egy évvel ezelőtt egy többszörösen büntetett előéletű férfi a polgármesteri irodájába az ablakon próbált bejutni, de miután Toroczkai elzavarta, a férfi másnap visszament, „berontott a hivatalba, és a női kollégáimat megfenyegette, majd hozzátette, hogy tudja, hogy melyik tanyában lakom a családommal, és meg fog találni, le fog számolni velem”. Ennek kapcsán hiába tett feljelentést, első- és másodfokon is elutasították. Az indoklás volt igazán botrányos, amelyben az állt, hogy a leszámolás kifejezés utalhat akár verbális módra is, és emiatt nem egyértelmű, hogy fizikai leszámolást jelent. Annak ellenére sem, hogy a férfi jelenleg is börtönben van, igaz az ügyészség indoklása szerint „jellemzően csak vagyon elleni bűncselekmények miatt”, ami ott sántít, teszi hozzá Toroczkai, hogy „már polgármester voltam, amikor késsel és símaszkban fenyegette az embereket az utcán, és így vitték el”.
Hangsúlyozta továbbá, hogy „kizárólag polgármesteri közfeladatokat ellátó munkámhoz kapcsolódóan engem ért fenyegetések ügyében” sosem történik semmi. Külön kiemelte, hogy az ásotthalmi rendelet után
„Szaúd-Arábiától Marokkóig, Algériától Ománig és Nyugat-Európa számos országából kaptam halálos fenyegetéseket muszlimoktól, hogy kiiírtják a családomat”
és hiába fordult a rendőrséghez, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hogy vizsgálják ki, milyen lehetséges terrorszervezetek fenyegetik.
„Ez a kettős mérce, hogy ezekben az ügyekben semmi nem történik, míg egy petíció átadása miatt, ami több tévékamera előtt zajlik, engem elítélnek.”
Kérdeztük a pénzbüntetésről is, amely kapcsán elmondta, hogy nem szívesen fizetné be, mert az olyan, mintha elismerné, hogy jogos a büntetés, viszont leülni nem tudja, mert az átváltva 400 napot jelentene, amit képtelenség polgármesterként megoldania, annyi időre nem hagyhatja magára a települését.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
