Nem a hibák feltárásával és a szolgáltatás színvonalának emelésével reagált a Magyar Posta a tavaly év végi katasztrofális teljesítményére, hanem a szolgáltatások csökkentésével és a postai díjak emelésével. Úgy döntött a többségében állami tulajdonú vállalat, január 1-jétől nem foglalkozik bizonyos levélpostai küldemények kiszállításával, hiszen így is komoly gondot okozott az ünnepi időszakban megnövekedett mennyiségű levelek, csomagok időben történő kézbesítése. Az új szabályok szerint azokat a levélpostai küldeményeket, amelyek meghaladják a „nemzetközi szabványnak megfelelő levélszekrény-bedobónyílás méretét”, többé nem szállítja házhoz a posta. Csak abban az esetben lehet ilyen pakkot feladni belföldön, ha postafiókra küldi a feladó, és a címzett a lakhelye szerinti illetékes hivatalban veszi át. (Külföldre továbbra is elérhető ez a szolgáltatás – talán a külföldi partnerpostáknak nem jelent gondot.) Ezentúl az említett méretnél nagyobb küldeményeket csak csomagként, tehát drágábban lehet feladni. A levélpostai küldemény nagy előnye az volt, hogy két kilogrammig lehetett igénybe venni, vagyis egy kisebb csomag esetében sem kellett a borsosabb díjat megfizetni. Rengeteg magánszemély és kisvállalkozás – elsősorban hazai webáruház – körében volt népszerű ez a szolgáltatás.
Eközben a posta a legtöbb szolgáltatás árát megemelte. Pedig tavaly lényegében nem volt infláció, miután a fogyasztói árak a statisztikák szerint átlagosan 0,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Az olajárak sem lódultak meg, sőt a forint árfolyama sem gyengült.
A minimálbér miatt emelnek?
Egyedül az idei minimálbér-emelés lehet magyarázat a postai szolgáltatások drágulására. Úgy látszik, a posta automatikusan áthárította a fogyasztókra a minimálbér emelésének költségeit. Ez egy állami cégtől igen szokatlan, hiszen a kormány korábban élesen kritizálta a multinacionális cégek és a bankok ilyen magatartását. Például az elsőbbségi szabványlevél 7 százalékkal drágult idén januártól. Az aznapi utalvánnyal történő fizetés ára közel 5 százalékkal nőtt, a postacsomagok alapdíja majdnem 14 százalékkal. Legvastagabban a csomagokhoz igénybe vehető többletszolgáltatás árának meghatározásánál fogott a ceruza: a háznál felvétel díja megduplázódott, igaz az eddigi kettő helyett már három darabot is kivisz a cég. A terjedelmes vagy törékeny csomagok esetében eddig a küldemény alapdíjának 50 százalékát kellett pluszban kifizetni, januártól már az alapdíj 100 százalékát kéri el a posta.
Nemzetközi küldemények esetében is árat emelt az állami vállalat. A környező országokba feladott, egy kilogrammot meg nem haladó csomagok díja több mint 5,7, az Európán kívülre címzett pakkoké 5,3 százalékkal emelkedett. Európán belül az elsőbbséggel feladott szabványlevelek négy százalékkal kerülnek többe idén, mint tavaly, de ugyanebben a kategóriában a postakész boríték is drágult, több mint nyolc százalékkal. Lapunk megkereste a Magyar Postát is, mert kíváncsiak voltunk, miért emelt a szolgáltatások árán, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Komoly fennakadások
Ahogy korábban többször beszámoltunk róla, a posta tavaly nem volt a helyzet a magaslatán. A november–decemberi csúcsidőszakban óriási fennakadások voltak a cég csomag- és levélpostai küldeményeinek célba juttatásában. Többen arra panaszkodtak, hogy nem kapták meg idejében a küldeményeket, hatalmas késések voltak a csomagkiszállításban is.
Lapunk munkatársa is több pakkot adott fel. Volt olyan küldemény, amely a posta által vállalt maximális határidő háromszorosa alatt ért el a címzetthez, de a rekorder a tengerentúlra november 4-én küldött csomag volt, amely a mai napig nem érkezett meg. Még mindig úton van a karácsony előtt feladott legtöbb küldemény. A posta közleményben és sajtóinterjúkban azt állította, hogy nem volt fennakadás a kiszállításoknál, mivel a legnagyobb forgalmú hetekben a küldemények kétharmadát a vállalt határidőn belül kézbesítették, de a fennmaradó résznél is „legfeljebb háromnapos csúszások voltak”.
Egy biztos: az ünnepek előtti csúcsidőszak forgalomnövekedését nemcsak a posta, de piaci versenytársai is alábecsülték. Ennek ellenére a konkurens vállalatok esetében nem okozott gondot a megnövekedett küldeményszám.
Kevesebb alkalmazott
A posta dolgozói létszáma az elmúlt években közel háromezerrel csökkent, miután a futárcégek magasabb fizetéssel csábítják át a képzett munkaerőt. Hiába növekszik az internetes kereskedelem fejlődésének hatására a logisztikai üzletágnak ez a része, a postánál súlyos munkaerőhiány alakult ki. Eközben a kormány éppen a posta csomagküldő szolgáltatásával magyarázta, miért kell a többségében állami tulajdonú vállalat szerződéseit és gyanús privatizációs ügyleteit titkolni.
Utóbbira utal a posta lapunknak küldött válasza, miszerint a tevékenységük – a világ összes logisztikai cégéhez hasonlóan – magas élőmunka- igényes, így egyebek között ez is befolyásolja az árképzést. A levélpostai küldeménnyel kapcsolatban pedig azt írták, hogy a felvetődő ügyféligényekre reagálva módosítottak a szabályokon. A változás egyik legfontosabb előnye, hogy a küldemények a teljes szállítási folyamat során nyomon követhetők – közölte a posta.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 25.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
