Mintha az ortodox húsvét és a magyar „rendszerváltás” hosszú hétvégéjén maga is megfeledkezett volna arról, hogy Romániában meglehetősen ingatag a helyzet, és ennek oka épp az előző, „stabilitási” koalíció, a Ciucă–Ciolacu kormányok öröksége: az óriási költségvetési hiány és a szélsőségesek döbbenetes térnyerése, ami miatt országunk szinte védtelenül néz szembe a világ gazdasági és politikai kilengéseivel.
A legtalálóbban Oana Gheorghiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes fogalmazta ezt meg: Románia egy nyílt tengeren viharba került hajó, amelynek tűz ütött ki a fedélzetén, de nem mindenki összpontosít a tűzoltásra, vannak, akiknek az a fontos, hogy jól mutassanak a fényképen, vagy épp azon vannak, hogy kicsavarják a fecskendőt a tűzoltók kezéből. A leírás pontos, a célzás félreérthetetlen, ám a szociáldemokraták nem és nem akarnak érteni belőle: ők továbbra is azon ügyködnek, hogy a nekik nem tetsző Ilie Bolojan kormányfőtől megszabaduljanak, akár azon az áron is, hogy az AUR kerül hatalomra. Ha ugyanis mindenki állja a szavát, azaz Bolojan nem mond le tisztségéről, a PSD pedig ennek következtében visszavonja minisztereit a kormányból, akkor parlamenti többséget már csak a szélsőségesekkel – George Simion alakulatával vagy a hasonszőrű zsebpártokból kilépettek csoportjával – lehet összehozni. Hogy ki lép frigyre velük, a kormányfőért kiálló PNL–USR véd- és dacszövetség, vagy a PSD, az még nem világos, de az már igen, hogy ezzel a biztos süllyedésbe viszik az országot: leromlik a hitele, megugranak a kamatok, búcsút inthetünk az uniós pénzeknek és annak a reménynek, hogy rendes közszolgáltatásokat nyújtó államunk lesz.
De integethetünk még ennek a bicegő demokráciának is: a hatalomra jutott szélsőségesek ugyanis aligha távoznak majd jószántukból, sehol nem tették. Vajon felfogja Grindeanu ezt a kockázatot? Vagy legalább azt, hogy ha tényleg szétrúgja a koalíciót, nem lesz belőle jövőben kormányfő? Mert nem úgy viselkedik, mintha bármit is értene: a 2024-es és 2025-ös választások kudarcai után folyton konzultálni akar valakivel, és a jelek szerint ott akarja folytatni, ahol elődje, Marcel Ciolacu abbahagyta. Pedig láthatja, hogy ez hova vezetett. De nem ismer más utat, semmiféle ajánlata nincs az emberek számára – hiába szajkózza, hogy értük küzd, rajtuk akar segíteni, kevesen hiszik ezt el egy olyan párt elnökének, amelynek igen sok gyanúsan meggazdagodott tagja van; ő maga sem tud elszámolni a Nordis-repülőutakkal. És mivel zsarolható, nem tud rendet rakni a pártjában sem: egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy miért szerepelt ilyen rosszul a legutóbbi parlamenti és elnökválasztásokon, a mélyrepüléshez vezető döntések elemzésével, a döntéshozók felelősségre vonásával, egyszóval a párt megtisztításával, megújításával.
Másra mutogatni sokkal könnyebb. Érdekes, hogy nem a szavazóikat ellopó AUR a PSD fő ellensége, hanem a hátrahagyott számla rendezésére vállalkozó Ilie Bolojan, ám az ő félreállításától nem fognak megoldódni a szociáldemokraták gondjai. Az országé biztosan súlyosbodni fognak, ha Grindeanu csakugyan meggyújtja a kanócot.
Sorin Grideanu összehúzza a szemét. Fotó: Facebook / Sorin Grindeanu
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
