Már másfél éve élünk együtt a Covid-19-cel, és sajnos sokan nem is élik túl. Bár a járvány még egyáltalán nem ért véget, mégis hasznos lehet egy hátralépés, és próbáljunk meg az eddigi tapasztalatok alapján levonni néhány következtetést.
Az egyik következtetés a járvány forrására vonatkozik. Eleinte széles körben azt hitték, hogy a SARS-CoV-2 vírus, amely a Covid-19 okozója, a Kínában található vuhani vizes piacról terjedt el, miután közbülső gazda révén egy állatról (valószínűleg egy denevérről) az emberre ugrott. Egyre több tudós és szakértő azonban úgy véli, legalább annyira valószínű, ha nem valószínűbb, hogy a vírus a Vuhani Virológiai Intézetből véletlenül szabadult el.
Több ok is azt támasztja alá, véletlenül jutott ki a vírus: az intézet elhelyezkedése és a kísérletezés koronavírussal az intézetben; a denevér populáció távolsága a gócponttól; nem sikerült azonosítani a közbülső gazdát és egyéb klasztereket Hupej tartományon kívül; a vírus néhány fizikai tulajdonsága; végül az a tény, hogy a kínaiak elrejtették a bizonyítékokat, és elutasították az együttműködést a nemzetközi vizsgálatvezetőkkel. Mindezek a találgatásokat erősítik, és felkeltik az Amerikai hírszerzés figyelmét, amely Joe Bidentől kapta az utasítást, hogy derítse fel a Covid-19 eredetét. Ha a „laborból szökés” narratívát széles körben elfogadják, az sokat ront Kína megítélésén a világban és a vezetésnek otthon politikai problémát okozhat.
Ha megnézzük, hogy az egyes országok hogyan reagáltak a járványra, akkor azt látjuk, a hatékonyság kérdésében nem a politikai rendszer a lényeges, hanem a politikai vezetés minősége. Oroszország, Brazília, Mexikó és a Donald Trump vezette Egyesült Államok is csődöt mondott, miközben Tajvan, Új-Zéland, Vietnám és az Egyesült Államok Joe Bidennel az élen egészen jól teljesített. Ez a lista elsősorban azt sugallja, hogy a populista vezetők azért teljesítenek a legrosszabbul, mert elutasítják a kellemetlen tényeket, és vonakodnak meghozni a szükséges intézkedéseket, ugyanis attól tartanak, hogy rövid távon csökken a támogatottságuk.
Úgy tűnt, több kelet-ázsiai és európai ország az ellenőrzése alatt tartotta a vírust, most azonban gondban van. A tesztelés, a társadalmi távolságtartás, az érintkezés nyomon követése elkerülhetetlen, de nem elégséges eszközök. Nagyon fontos az, hogy hatékony oltóanyagot tudjanak nagy mennyiségben előállítani és beadni.
Az amerikai látványos fordulatból is ez következik, amiért a Biden-vezetés dicséretet érdemel. A Trump-kormányzat szintén elismérést érdemel azért a döntésért, hogy lerövidítette a hatékony oltóanyag fejlesztéséhez és előállításához szükséges időt. Némely oltóanyag elismerésének az ideje egy év alá csökkent, ami azt bizonyítja, hogy a kormányoknak ez fontos, továbbá, hogy a köz- és magánszektor együttműködése lehet a siker záloga.
A járvány egyúttal azt is megmutatta, hogy a gazdasági növekedéshez az egészségbiztonság ugyanolyan fontos, mint a fizikai biztonság. Ott, ahol a járványt visszaszorították, például az Egyesült Államokban vagy Kínában, gyors gazdasági élénkülés következett.
A technológia minimum két értelemben bizonyult felbecsülhetetlennek. A biztonságos vakcinák új generációjának gyors kifejlesztése mellett a technológia segített nekünk menedzselni a saját életünket és az üzleti ügyeinket. Három évtizeddel korábban – gyors internet és számítógép nélkül, amelyek lehetővé teszik a távmunkát – nem lettünk volna ilyen sikeresek.
A járvány halálos áldozatainak valós száma kétszer vagy háromszor magasabb lesz, mint a hivatalos becslések, amelyek három-, illetve négymillió áldozatról számolnak be. Több halálesetet nem a járvány számlájára írtak, mivel a kormányok, vagy nem fogadják el az igazságot (mint Oroszország), vagy nem tudnak pontos adatokkal szolgálni, mert sokan nem kórházban hunytak el (ez történhetett Indiában).
Bár „nemzetközi közösségről” beszélünk, a járvány rámutatott ennek a hiányára. Botrány, hogy nem sikerült előállítani elegendő oltóanyagot, és igazságosan szétosztani a világban. A kereslet megvan, össze kell kötni a megfelelő kínálattal. Az, hogy a Biden-kormányzat elutasítja a vakcinaexportot, rövidlátásra vall, mivel az Egyesült Államokban a kínálat magasan meghaladja a hazai keresletet.
Nincs okunk feltételezni, hogy a a Covid-19 az utolsó világjárvány. Ellenkezőleg, egészen biztosan jönnek új járványok: egy újabb koronavírus vagy valami más. Bármilyen tragikusnak tűnt is ez a járvány, a következő költségei tovább emelkednek, hacsak a kormányok nem kezdenek nemzeti és nemzetközi intézmények építésébe (beleértve a megreformált Egészségügyi Világszervezetet), amelyek segíthetnek kezelni az új kihívásokat.
És még egy utolsó pont: Nem tűnik úgy, hogy a világjárvány töréspont lesz a történelemben. Több olyan trend, amely már két éve is látható volt – a nagyhatalmak intenzívebb versenyfutása, a fölmelegedő bolygó, a népesség elöregedése, az elbukó államok, a demokrácia visszaszorulása, a kiberbizonytalanság, az atomfegyverek és a terrorizmus terjedése – továbbra is akut. A világjárvány egy időre meggyengít és eltérít bennünket, de gyorsan közeledik a pillanat, amikor más kihívások kapnak prioritást.
Richard Haass
A Bush-kormány volt magas rangú külügyminisztériumi vezetője, jelenleg a Külkapcsolatok Tanácsának elnöke
© Project Syndicate
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
