A magyar kormány családvédelmi intézkedéseinek köszönhetően hazánkban sikerül felvenni a harcot a kedvezőtlen demográfiai tendenciákkal. Japán is súlyos problémákkal küzd, ezért most a magyar modellt tanulmányozzák – erről is tárgyalt az elmúlt időszakban Novák Katalin családokért felelős miniszter.
Világszerte egyre nagyobb érdeklődés övezi a magyar családpolitikai intézkedéseket, és ez alól Japán sem kivétel, noha Ázsia jelentős részén nem az Európát sújtó népességcsökkenés a probléma, hanem éppen ellenkezőleg. A szigetország azonban régóta súlyos demográfiai kihívásokkal küzd. A fejlett világ leggyorsabban öregedő társadalma, lakosságának csaknem harmada hatvan évnél idősebb.
Négy év múlva várhatóan már a népesség harminc százaléka a nyugdíjkorhatár felett lesz. A gyermekvállalási kedv azonban vészesen lanyhul, a termékenységi ráta 2020-ban 1,42 volt – öt egymást követő évben csökkent. Drámaian mérséklődött a házasságkötések száma is az elmúlt húsz évben. A fentiek miatt is irányult Japán figyelme a világszerte referenciapontnak tekintett magyar modellre, hazánkhoz az elsők közt fordulnak tanulmányozni a jó gyakorlatot. A japán vélekedés szerint érdemes megvizsgálni azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a magyar kormány tett az elmúlt tíz évben a kedvezőtlen folyamatok megfékezésére.
A távol-keleti országot sújtó problémák ugyanis hazánkban sem ismeretlenek: 2010–2011-ben a gyermekvállalási kedv és a házasságkötések száma is mélyponton volt. Az azóta eltelt évtized a családbarát intézkedéseket igazolja: huszonhat százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv, 2010 és 2018 között a legnagyobb mértékben az uniós tagállamok között. Negyvenéves csúcson van a házasságkötések és hatvanéves mélyponton a válások száma. A kormány két és félszer többet költ a családok támogatására, mint 2010-ben. Nemrég a Japan Business Press online üzleti magazin terjedelmes cikkben ismertette a magyar családpolitikai intézkedéseket.
A lap szerint hazánk a GDP 4,7 százalékát fordítja családpolitikára, míg ez az OECD-országokban csak 2,55 százalék. „Az arányokat összehasonlítva a magyar ráfordítás a japán költségvetés hatszorosa. Ennek eredményképp tíz évvel az Orbán-kormány megválasztása után az 1981 óta tartó népességfogyás megtorpant” – mutatott rá a cikk. A Japan Business Press tételesen felsorolta az intézkedéseket, mint a négygyermekes anyák szja-mentessége, a három év fizetett gyermekgondozási szabadság, az ifjú házasokat segítő adó- és hitelfelvételi kedvezmény, az otthonteremtési támogatás (csok), a diákhitel-tartozás elengedése és csökkentése vagy az ingyenes meddőségi kezelés.
A cikk szerzője rámutatott, Magyarország bevándorlás nélkül akarja kezelni a népességfogyást, és Japán is ezt az álláspontot képviseli. „Japán is azon országok közé tartozik, ahol komoly demográfiai problémákkal kell szembenézni, és a jelenlegi kormányuk úgy döntött, zászlajára tűzi a gyermekvállalásért folytatott küzdelmet. Hiába vagyunk földrajzilag távol, tanulhatunk egymástól” – kommentálta a cikket Facebook-oldalán Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.
Novák Katalinnál nemrég bemutatkozó látogatáson járt Otaka Masato japán nagykövet, aki nagyon bátornak és proaktívnak nevezte a magyar családpolitikai intézkedéseket. Mint mondta, országa világszerte megosztja barátaival a tapasztalatait, de nem könnyű olyan formulával előállni, ami valóban hatékonyan kezeli a demográfiai problémákat. A miniszter a napokban online egyeztetett Seiko Nodával, aki a japán kormánypárt minisztere. A japán politikus elkötelezett a születésszámok növelése és a nők helyzetének javítása iránt, elismeréssel szólt arról, hogy Magyarországon – szemben Japánnal – már kormányzati szinten intézményesült a családpolitika, és jelentős forrásokat is rendeltek hozzá.
Külön kiemelte a nők szja-mentességét, valamint az apák bevonását a támogatási rendszerbe. Elmondta, bár a japán politika nagyon férfiközpontú, kezdenek megjelenni a női szempontok a politikában, például a kormány ingyenessé tette a meddőségi kezelést, ami mindeddig rendkívül költséges volt. Novák Katalin hangsúlyozta, a családpolitika hosszú távú befektetés, az érdemi cselekvéshez pedig a választási sikerek adták meg az alapot. Kiemelte, a magyar emberek támogatják a kormány családpolitikai irányvonalát. Megjegyezte, a magyar modell sikere többek közt abban rejlik, hogy a bővülő családtámogatás nem megy a gazdasági növekedés rovására, sőt a kettő kéz a kézben, együtt erősödik.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
