A jövő titkai könnyebben megfejthetők, ha a józan ész diktálja lépéseinket.
Márpedig összeesküvés-elmélet nem létezik. Létezik viszont az összeesküvés-gyakorlat. XXI. századi fogalmakkal körbeírva: jelen van életünkben – vélelmezhetően mindig is jelen volt a civilizáció árnyékaként – a gazdasági és politikai érdekcsoportok törekvése arra, hogy saját szempontjaik érvényesítése mellett befolyásolják a spontán kialakuló vagy tudatosan létrehozott folyamatokat. Teszik ezt kizárólagos érdekeik mentén, sok esetben a többségi társadalom kárára.
Bármennyire is törekszünk rá, a jövőt senki nem képes kimerítő részletességgel előre látni. Kísérlet persze akad bőven. Társadalomtudósok állítanak fel képleteket, mintegy orientálva az emberek többségét a helyesnek vélt útirány vagy vízió felé. A próbálkozásokról többnyire kiderül – persze utólag –, hogy nem hiányzott belőlük a manipulációra törekvés, a háttérhatalomnak aposztrofált szűk csoport gazdasági és politikai érdeke.
Vagyis a pénz, a haszon és a felhalmozott tőke újabb akciókra történő bevetése van jelen egyszerre, amikor az összeesküvés gyakorlatát véljük felfedezni az események hátterében. A XXI. század eltelt két évtizede bővelkedett példákban arra, hogyan is néz majd ki a jelzett érdekcsoport által megtervezett jövőnk. Az abszurdnál abszurdabb víziók közül a biztonságérzet megszüntetése a legmeglepőbb és leginkább önveszélyes. Az Észak-Amerika és Európa meghódítására tett kísérlet első lépése a biztonsági fékek kiiktatása. Úgymint a határok sérthetetlenségének feladása, a vallási fanatizmus hallgatólagos támogatása, vagy a nemzetek saját biztonsági önrendelkezésének megkérdőjelezése. Az összeesküvés-gyakorlatban nem a rend stabilizálása a cél, hanem az anarchikus állapotok gerjesztése.
Naponta megélt tények bizonyítják a fenti állításokat. A forrongó Franciaországban például bírósági határozat tiltotta meg, hogy tüntetéseket, tömeggyűléseket drónokkal biztosítsanak. A döntéssel azt érték el, hogy rendbontás, merénylet, atrocitás esetén a hatóság nem tud közbelépni, és utólag se képesek kideríteni a drónok által regisztrált felvételek hiány miatt, mi is történt valójában. Amikor 2020-ban szinte minden a modern technika világáról szólt, furcsa fordulat a drónmegfigyelés kitiltása a rendvédelem területéről. Miközben mobilszolgáltató cégek a zsebünkben felejtett okostelefonunkon keresztül – retorzió nélkül – hallgatnak le bennünket, elfogadhatatlan a bírói döntés, a közrend védelmének akadályozása.
Egyértelmű, hogy az intézkedés nem drónkérdés, hanem a rendvédelem szétzilálása, a törvénytisztelő emberek érdekeinek a negligálása. Akinek nincs miért bujkálnia, szándékai tisztességesek, mondjuk egy tüntetés alkalmával is, őket miért zavarná a rendőrségi biztosítás, akár a fejlett technika segítségével? A válasz nyilvánvaló és egyértelmű. A rend őrzői ne lássák, amit látniuk kellene, és ne tegyék, amit tenniük kell törvénytelenség idején.
A Janus-arc kétszínűsége Magyarországon is jelen van olyan, magukat persze objektív újságírónak valló tollforgatók személyében, akik rendszeresen támadják a magyar titkosszolgálatokat, például azzal, hogy a közvéleményre nem tartozó, a biztonságot viszont sértő információkat szivárogtatnak. Konkrét adatok, sokszor nevek és objektumok címei lépnek ki a konspiráció védelméből, teljesen lehetetlenné téve a szolgálatok legfontosabb alapelvét, és az ebből következő érdemi munkát. Mi ez, ha nem az ország védelmének megsértése? Mitől érezné az állampolgár biztonságban magát, ha azt olvashatja, hogy a magyar szolgálatok hány operatív ellenőrzést hajtottak végre 2020-ban? Mindennapi életünket eme adatok nem befolyásolják, miközben az ellenérdekű szolgálatok és rendszerek köszönik szépen a számukra megspórolt munkát, hisz hála az újságíróknak, a legegyszerűbb módon jutnak a számukra nagyon is fontos információkhoz. Egy ország biztonságának megsértése kimeríti a hazaárulás fogalmát, és felveti a retorzió szükségességét.
Az illegális bevándorlás nemcsak a biztonság erodálására példa, hanem egyesek számára jól jövedelmező üzlet is. Vannak táborok, ahol naponta egy ember élelmezésére körülbelül 35 eurót számláznak ki. Ezt az Európai Unió, illetve a táborokat fenntartó országok kormányai fizetik. A tényleges költség tíz euró fejenként. Így 25 eurót szétoszthatnak a csempészek és a háttérben meghúzódó – a lehetőséget fenntartó és támogató – politikusok között. Természetesen elegánsan megy az osztozkodás, legális intézmények, cégek látszatmunkája garantálja, hogy a kifizetések törvényesnek tűnjenek a nyílt és politikusi jelmezbe bújt bűnözők számára. A drónok tiltása, a titkosszolgálati adatok kiszivárogtatása és az illegális bevándorlás a rendvédelmi képesség leépítésére tett kísérletek. Vagyis a legyengített rendvédelem nem tudja érzékelni, hogy legtöbbször a migráns hátterű tömegek és támogatóik kezdeményezik a rendbontást Európa városainak utcáin.
Talán nem eléggé ismert, hogy aki támogatja Észak-Amerika és Európa, ezen belül Magyarország illegális megszállását, az inváziót, nemcsak hazaáruló, hanem köztörvényes bűnöző is. A pénzért mindent elv idegen a jogállamiságtól. Sajnálatos, hogy az NGO-kat finanszírozók ezt nem tűzik zászlójukra. Mert deklarálni kellene, hogy aki ebben az illegális műveletben részt vesz, az emberiség elleni bűncselekményért vonható felelősségre. Hiszen nemcsak az európaiakat árulják el tetteikkel, hanem az ideérkezőkből is áldozatokat csinálnak, vagy éppen bűncselekményre csábítják őket.
Annak érdekében, hogy a 2021. év Janus-arcának pozitív oldala legyen meghatározó, fontos megérteni az elmúlt évek üzeneteit. A jövő titkai könnyebben megfejthetők, ha a józan ész diktálja lépéseinket. Az emberi értelem olyan adomány, amely képessé tesz a jó és rossz felismerésére. Ha oda is figyelünk a politikai üzenetekre, ne engedjük manipulálni magunkat az ostobaság által. Ne feledjük, az egymást követő évek, így 2021 is mind Janus-arccal indul, és hogy melyik oldala fordul felénk, azt mi, a többség döntjük el. Szóval csak józanul!
Földi László
A szerző titkosszolgálati szakértő
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
