Joe Biden amerikai elnök beiktatása után egyre többen indítványozzák az Irán és a nagyhatalmak között 2015-ben létrejött, ám Donald Trump által 2018-ban egyoldalúan felmondott nukleáris egyezmény újjáélesztését. Emmanuel Macron francia elnök is ezt akarja, de az újjáélesztést megelőző megbeszélésekbe Szaúd-Arábiát is szeretné bevonni. Izrael ellenzi az egyezmény újjáélesztését, míg Irán szerint erre nincs is szükség, mert azt egyszer már aláírták, s ezért most Amerikán a sor, hogy visszatérjen az egyezményhez, s egyben feloldja az Izrael-imádó Donald Trump által Teherán ellen elrendelt szankciókat – írja a tasnimnews.com, iranintl.com, www.gov.il, maariv.co.il és az israelhayom.co.il.
Emmanuel Macron francia elnök a szaúd-arábiai El-’Árábijjá pánarab hírtévének pénteken elmondta: Párizs azt szeretné, ha az Irán és a nagyhatalmak közti nukleáris egyezmény megújítására vonatkozó tárgyalásokból ne zárják ki a Közel-Kelet többi országát, így például a másik térségi hatalmat, Szaúd-Arábiát.(Macron azt nem javasolta, hogy az atomfegyver-arzenállal rendelkező Izraelt is be kellene vonni a tárgyalásokba – H. J.) Mint ismert, 2015-ben a svájci Lausanne-ban Irán és az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína, illetve az Európai Unió megállapodást írt alá a perzsa állam nukleáris létesítményeinek működtetéséről, illetve azok nemzetközi ellenőrzéséről. Ezt az egyezményt mondta föl egyoldalúan Donald Trump elnök 2018-ban – Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök elvárásának megfelelően – Washington részéről, majd gazdasági és egyéb jellegű szankciókat rendelt el Teherán ellen, miközben más országokat is hasonló lépésre igyekezett rávenni.
Mohámmed Dzsavád Zárif iráni külügyminiszter Szaúd-Arábiának az egyezmény újraélesztését megelőző tárgyalásokhoz való csatlakoztatási elképzelésre szombaton válaszul kijelentette: A nukleáris egyezményt mindenféle új feltételek támasztása, változtatások nélkül kell és lehet újraéleszteni, s Teherán egyben ellenzi olyan államok bevonását a tárgyalásokba, amelyek 2015-ben nem voltak az Irán és a nagyhatalmak között létrejött egyezmény aláírói között. Sza’id Hátebzáde, az Iráni Külügyminisztérium szóvivője pedig mindezt kiegészítve kijelentette: A 2015-ben létrejött nukleáris egyezmény egy sokoldalú egyezmény, amelyet a 2231-es határozatával az ENSZ Biztonsági Tanácsa is jóváhagyott. Az egyezmény szövegének megváltoztatásáról, kiegészítéséről az aláírók nem folytathatnak tárgyalásokat – nyilatkozta az iráni sajtónak Szá’id Hátibzáde külügyminisztériumi szóvivő.
A Szaúd-Arábiát az újjáélesztendő nukleáris egyezményt megelőző tárgyalásokba bevonni szándékozó francia elnökön kívül az elmúlt napokban többen is megszólaltak, így Antony Blinken, az Egyesült Államok új külügyminisztere is. Blinken pénteken azzal állt elő, hogy mindenekelőtt Teheránnak kellene visszatérni a nagyhatalmakkal létrejött nukleáris egyezményhez, s csak ezután lehetne szó a Washington, pontosabban Donald Trump elrendelte szankciók föloldásáról. Teherán nem sokat késlekedett a hivatalos válasszal, mert néhány órával Blinken „ötlete” után Mahmúd Váezi, az iráni elnök, Hászán Roháni kabinetfőnöke kijelentette: Iránnak nem kell visszatérni a nukleáris egyezményhez, mert azt soha nem mondta föl. A kabinetfőnök egyben emlékeztetett rá: Hászán Roháni elnök már több ízben hangsúlyozta: Teherán csak akkor tartja be ismét a nukleáris egyezményben vállalt kötelezettségeit, ha Washington visszatér a Donald Trump által 2018-ban egyoldalúan felmondott egyezményhez, és egyben föloldja az Irán-ellenes szankciókat.
Mahmúd Váezi elnöki kabinetfőnök emlékeztetett továbbá: Donald Trump 2018 májusában egyoldalúan fölmondta az Iránnal létrejött nukleáris egyezményt, s egyben újból életbe léptette a Teherán ellen korábban elrendelt, s éppen a 2015-ös egyezmény megkötésének jóvoltából feloldott szankciókat. Az egyezményt nem felrúgó többi öt ország, nagyhatalom viszont képtelen volt ellensúlyozni a szankciók következtében Iránt sújtó károkat. Irán ezért 2019 májusában elkezdte fokozatosan figyelmen kívül hagyni az Amerika által felmondott egyezményben vállalt kötelezettségeit – jelentette ki Mahmúd Váez.
Mohammed Dzsavád Zárif iráni külügyminiszter is reagált arra az amerikai bejelentésre, miszerint Washington csak akkor tér vissza a nukleáris egyezményhez, ha előtte a perzsa állam visszafogja a nukleáris programjának végrehajtását. Amerika ezen kívül azt is közölte, hogy csak akkor oldja föl az Irán ellen 2018-ban újra elrendelt szankciókat, ha az Iszlám Köztársaság ismét tartja magát a 2015-ben aláírt egyezmény feltételeihez. Az iráni külügyminiszter twitteres bejegyzésében azt is kifejtette, hogy „nem Iránnak, hanem az Egyesült Államoknak kell visszatérni a nukleáris egyezményhez, mert azt Washington rúgta föl, miközben erőszakkal megakadályozza, hogy Teherán az iráni népnek gyógyszereket és élelmiszert importáljon.
A 2015-ben a nagyhatalmak és Irán között aláírt, s a perzsa állam nukleáris létesítményeinek nemzetközi ellenőrzését lehetővé tevő „nukleáris egyezmény” lehetséges újjáélesztésével kapcsolatos az a hír is, amely szerint Joe Biden amerikai elnök Robert Malleyt nevezte ki az Egyesült Államok „iráni ügyek küldöttjévé”. A kinevezést Izraelben nem fogadták nagy örömmel, mert először is Malley nem zsidó. (Eddig ugyanis a Közel-Kelettel és azon belül az izraeli-palesztin viszállyal foglalkozó amerikai diplomaták többsége kiválasztott volt – H. J.) Másodszor pedig azért, mert Malley 2015-ben, Barack Obama elnöksége idején tagja volt az Irán és a nagyhatalmak között létrejött nukleáris egyezményt megelőző tárgyalásoknak.
De nézzük, miképpen vélekedik Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök a nukleáris egyezmény újraélesztésére vonatkozó elképzelésről. Netanjáhu még tavaly november végén, a Dávid Ben Gurion, Izrael első miniszterelnökének halálozási évfordulóján a Negev-sivatagi Szdé Boker kibucban tartott emlékbeszédében kardcsörtető stílusban kijelentette:
Nem szabad visszatérni a korábbi nukleáris egyezményhez. Folytatni kell azt a megalkuvás nélküli politikát, amely szavatolja, hogy Irán ne fejleszthessen ki nukleáris fegyvert, s hagyjon föl agresszív magatartásával, beleértve a terror támogatását is. Óriási változást értünk el a minket környező közeli és távolabbi térségben – köszönhetően katonai erőnk és a titkosszolgálati képességeink módszeres fejlesztésének, valamint gazdasági erőnknek és technológiai tudásunknak. De ez az óriási változás mindenekelőtt köszönhető az iráni atom kifejlesztése elleni elszánt küzdelmünknek, valamint az Irán és a nagyhatalmak között létrejött nukleáris egyezménnyel szembeni kitartó ellenállásunknak – mondta Szdé Bokerben, 2020 novemberében Binjámin Netanjáhu.
Joe Biden amerikai elnök és a többi aláíró ország vezetői tehát szeretnék minél előtt újjáéleszteni a Donald Trump által 2015-ben – izraeli ráhatásra – felmondott Irán és a hat nagyhatalom aláírta nukleáris egyezményt. Az újjáélesztést viszont hátráltathatja, vagy talán meg is akadályozhatja az, hogy az előzetes tárgyalásokba Párizs szeretné bevonni a sí’ita Irán legerősebb térségbeli ellenségét, Szaúd-Arábiát. De a legnagyobb kerékkötő azonban mégis Izrael, amely ellenzi a nukleáris egyezmény eredeti, a zsidó állam számára még előnyösebb betoldások nélküli változatának újjáélesztését.
Hering J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
