Számos Twitter-bejegyzésben és nyugati hírportálon jelentek meg vélt vagy valós felvételek azokról az orosz fegyverekről, fegyverrendszerekről, melyeket az orosz haderő az elmúlt hetekben az ukrán határra csoportosított. Azt nagyjából látni lehet, hogy az oroszok jelentős mennyiségű harckocsit, páncélozott szállító harcjárművet és löveget vonultattak fel, de rengeteg félreértés, dezinformáció is terjed az állítólagos orosz csapatmozgásokról és az arra adott amerikai válaszreakciókról is, írja a Portfolió.
Megmozdultak a páncélosok
Az elmúlt hetekben igencsak megnőtt a feszültség az orosz-ukrán határon: ukrajnai hírszerzési források szerint Oroszország mintegy 80 ezer katonát vonultatott fel a határra és a NATO tisztségviselői is figyelmeztetések egész sorozatát adták ki az orosz csapatmozgásokkal kapcsolatosan. A Daily Mirror jelentése szerint még ennél is több: 107 ezer orosz katona, 1300 tank, 3700 drón, 1300 tüzérségi eszköz és 380 rakéta-sorozatvető vonult fel a térségben. Josep Borell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője szerint a valós szám még ennél is magasabb: 150 ezer fő. Mivel Oroszország hivatalosan semmilyen képet nem közölt a felvonuló haderőről, csupán kétes hitelességű, közösségi oldalakon kiszivárgott képekből lehet értesülni arról, hogy milyen eszközöket csoportosítottak az ukrán határ menti régióba.
Az Express nevű brit bulvárlap több videót is közölt, melyeken állítólag a határra igyekvő orosz járműveket rögzített egy orosz autós fedélzeti kamerája. Bár a leírás szerint „tankok” láthatók a képsorokon, valójában egy darab tank sem látható a videóban, hanem BTR-80-as, 8×8-as páncélozott szállító harcjárművek, melyek mögött Kamaz, Ural és Kraz teherautók haladnak konvojban. Az egyik kép felirata ráadásul az, hogy „tankok rohamoznak Ukrajnába,” melyből konkrétan egy szó se igaz: nem tankok, nem rohamoznak és nem is Ukrajnába mennek.
A Reuters viszont közölt egy fotót, melyen tényleg tankok láthatók; a kép állítólag Maszlovkában készült, körülbelül 300 kilométerre az ukrán határtól. A hírügynökség nem nevezte meg a harcjárműveket és a kép igencsak rossz minőségű, de úgy tűnik, T-72B3 harckocsik láthatók rajta, amely a régi, közel ötven éves harcjármű-család 2010-es években készült, modernizált változata.
Ezen kívül több nyugati hírportálon, és a Twitteren is felvételek kerültek ki olyan vasúti szerelvényekről, melyeken BMP-3-as gyalogsági harcjárművek és 2Sz19 Mszta önjáró lövegek láthatók. Egy ilyen felvételen épp a krími hídon halad át a szerelvény.
29.03.21 pic.twitter.com/c4W2aNqp5M
— Status-6 (@Archer83Able) March 31, 2021
Van fedélzeti kamerafelvétel a VDV (ez az orosz ejtőernyős alakulat) BMD-4-es könnyű gyalogsági harcjárműveiről, ahogy a Krímben manővereznek (alsó videó), illetve a fent is említett modernizált T-72-esekről is (felső videó).
Video uploaded on April 1. pic.twitter.com/OEJakM57fl
— Status-6 (@Archer83Able) April 1, 2021
A napokban videó készült átcsoportosításra kerülő T-80BVM harckocsikról is – ez a T-80-asok legújabb, 2017-ben bemutatott, felújított változata.
— IgorGirkin (@GirkinGirkin) April 18, 2021
Nem megerősített források szerint Sz-400-as rakétavédelmi rendszereket és 9K720 Iszkander ballisztikus rakétákat is a régióba vezényeltek az oroszok, ezekről viszont semmilyen konkrét bizonyíték nem került nyilvánosságra. Szintén elég kevés a felvétel a térségben állomásozó személyi állományról és a felszerelésükről, elsősorban a közutakat és a vasúti rendszert használó katonai járművekről kerülnek csak ki felvételek.
Rengeteg a dezinformáció
A fent közzétett felvételeket érdemes fenntartásokkal kezelni. Általánosságban az orosz haderővel kapcsolatos témákat rengeteg dezinformáció övezi: mind orosz, mind nyugati részről szándékos manipuláció és a hozzáértés együttes hiánya miatt számtalan megkérdőjelezhető hitelességű közlés jelenik meg akár még nagyobb, alapvetően megbízható hírportálok írásaiban is.
A New York Post például az orosz csapatmozgásokról készült képek közé bevágott egy felvételt a Rosszija 1 televízióról, mely során egy harckocsi gurul le egy rámpás szállítórepülőről. A kép mellé mindössze annyi feliratot közöltek, hogy „egy tankot vetnek be, miközben nő a feszültség Oroszország és Ukrajna közt,” de a hozzá nem értő olvasó könnyen hiheti azt, hogy egy orosz tank van rajta. A kép valójában 2015-ben készült, Bulgáriában és egy amerikai M1 Abrams tankot ábrázol. Az oroszok még egy lapáttal dobtak erre, hiszen a Rosszija 1 is azzal a hamis kontextussal közölte a képet, hogy bizonyítéka annak, hogy Ukrajnába harckocsikat küldenek az amerikaiak, pedig erről egyelőre szó sincs.
A Rosszija 1 az Abrams-harckocsin kívül közölt egy videót egy C-17-es szállítógép landolásáról is, melyet abban a színben próbáltak feltüntetni, mintha Ukrajnában szállna le, pedig a videó Alaszkában készült. Az orosz hírügynökség a BBC szerint még az eredeti felvételen látható alaszkai hegyeket is kiszerkesztette a háttérből.
A CNN is közölt egy videót az orosz csapatmozgásokról, de illusztrációként ukrán tankokat mutattak rajta, ahogy vasúti kocsikon szállítják őket. Az orosz RT hírcsatorna álhírgyárosnak nevezte és fact-checkelte a CNN-t, amely ennek hatására cserélte az illusztrációt a közzétett cikkeiben és videóiban. Az orosz RT egyébként nem tagadta a csapatmozgások tényét, csak felhasználta a tévedést arra, hogy a nyugati konkurens ázsióját rombolja.
Az „inváziós csíkok” rejtélye
A hétvége legnagyobb hírverése a nyugati médiában mégis akörül robbant ki, hogy felkerült egy videó az internetre, melyen az látható, hogy orosz 8×8-as páncélos katonai járművek vonulnak fel Asztrahánban, 800 kilométerre az ukrán határtól. A videó annyira rossz minőségű, hogy még az sem vehető ki egyértelműen rajta, hogy BTR-80-asok vagy BTR-90-esek szerepelnek rajta, de a Daily Mirrornak nyilatkozó szakértők szerint inváziós csíkok (invasion stripes) láthatók a katonai járműveken.
A szakértők onnan jutottak erre a következtetésre, hogy a varsói szerződés csapatai hasonló csíkokat festettek a harcjárműveikre, amikor az 1968-as prágai tavasz után kirobbant felkelést mentek leverni. A festés arra a célra szolgál, hogy a légi támogatást biztosító repülőgépek azonosítani tudják a baráti harcjárműveket. A szovjet csapatok egyébként a németországi invázió során is használtak ilyen festést a második világháborúban, az „invasion stripes” elnevezés pedig a normandiai partraszállás környékéről származik, amikor a nyugati szövetséges repülőket festették ki csíkokkal, a könnyebb azonosíthatóság végett.
Az "inváziós csíkok" előkerülése az orosz-ukrán konfliktus körül egyáltalán nem újkeletű dolog. Az orosz tankok ilyen jellegű festése már 2014-ben is aggodalmat okozott, amikor számos fotó felkerült az internetre arról, hogy a harckocsik legénysége „inváziós csíkokat” festett járművére. Mint ismert, nyílt invázióra ekkor nem került sor.
— SpecGhost (@SpecGhost) October 21, 2014
De vannak ilyen felvételek az orosz haderőről 2019-ből is, amikor viszonylag nyugodt volt az Ukrajna keleti részén zajló konfliktushelyzet.
Either it’s a change of doctrine or preparation for something.
These are from Moscow and Crimea (#Ukraine)
1/3 pic.twitter.com/lHIRzDVWNj
— Petri Mäkelä (@pmakela1) September 26, 2019
Ukrajna egyébként szintén használta a polgárháború során a fehér csíkokat, ezen a képen modernizált, ukrán T-64-esek láthatók a csíkos sémával.
— Major Gates (@D_Tox_) February 16, 2015
Túlzó reakció tehát a harcjárművekre festett fehér csíkokat egy közelgő invázió egyértelmű jeleként azonosítani. A csíkok csupán azonosítási célt szolgálnak, jelenlétük pedig stratégiai és történelmi tényezőkkel egyaránt magyarázható – írja a Portfolió.
155 millió dolláros "gyorssegély" Amerikától Ukrajnának
Az Egyesült Államok 155 millió dollár kiegészítő fejlesztési támogatást nyújt Ukrajnának nemzetközi fejlesztési hivatalán, a USAID-en keresztül egyebek mellett a "demokrácia fejlesztésére" és "az orosz agresszióval szembeni ellenlépésekre" – közölte a Jevropejszka Pravda hírportál szerint Washington kijevi nagykövetsége kedden.
Az összegből 63 millió dollárt különítenek el egyebek mellett olyan feladatokra, mint Ukrajnának az Oroszországtól való gazdasági és energiafüggőségének csökkentése az európai hálózatokkal történő összekapcsolódása révén, az "orosz agresszió áldozatává vált ukrán állampolgárok jogsegélyére", a dezinformáció elleni küzdelemre, továbbá az ország euroatlanti közeledésének és demokratikus fejlődésének támogatására.
Harmincnégy millió dollárt irányoztak elő a gazdasági fejlődés fenntartására és egészségügyi szolgáltatások minőségének javítására, beleértve a koronavírus-járvány okozta nehézségek leküzdését, továbbá az átláthatóság növelésére és a gazdasági lehetőségek bővítésére az energiaiparban, a mezőgazdaságban, a pénzügyi szektorban, valamint a termőföldpiac mint az agrárszektor jelentős befektetési lehetőségének az élénkítésére. Tizennégy millió dollárt a korrupcióellenes küzdelemre különítettek el. A demokrácia megerősítésére 44 millió dollárt irányoztak elő, ezen belül a bírósági reform előmozdítására, az önkormányzatiság terén pedig kiemelten az újonnan létrehozott, egyesített kistérségi közösségek megerősítésére.
Moszkva korlátozta a repülést a Krím és a Fekete-tenger egy része fölött
Korlátozta április 20-24. között a repülést Oroszország a Krím és a Fekete-tenger egy része fölött – derült ki a nemzetközi légügyi értesítési rendszeren (NOTAM) kedden megjelent értesítésből.
A dokumentum szerint "a területet átmenetileg veszélyesnek nyilvánították a légi járművek repülése szempontjából". A megadott koordináták értelmében a repülési korlátozások övezetébe a Krím déli része feletti légtér (Szevasztopoltól Feodoszijáig), a félsziget déli partvidéke menti felségvizek, valamint a Fekete-tenger nemzetközi vizeinek egy része tartozik, 19 ezer méteres magasságig.
Oroszország korábban azt jelentette be, hogy a felségvizein április 24-től október 31-ig a Fekete-tenger több részén felfüggeszti a külföldi hadihajók és más állami hajók áthaladásának jogát. Az orosz védelmi tárca hajózási és oceanográfiai főosztályának április 14-én kiadott közleménye szerint a tilalom a Krím déli partjai mentén (Szevasztopoltól Gurzufig), a Kercsi-félsziget partjainál (az Opuk természetvédelmi terület közelében) és a Krímtől nyugatra fekvő tengeri területre vonatkozik.
Az ukrán külügyminisztérium április 15-én tiltakozott a Fekete-tenger vizeinek a Kercsi-szoros irányába való lezárása ellen, és követelte a döntés visszavonását.
Szergej Sojgu védelmi miniszter április 13-án jelentette be, hogy Oroszország "a NATO fenyegetéseire válaszul" két hadsereget és három légideszantos alakulatot vezényelt át a nyugati határaihoz egy hadgyakorlat keretében.
Konzultációra hazatér a moszkvai amerikai nagykövet
Konzultációra Washingtonba utazik a közeli hetekben John Sullivan moszkvai nagykövet. Ezt maga a misszióvezető jelentette be a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.
"Úgy gondolom, hogy fontos közvetlenül beszélnem a Joe Biden kormányzatából való új washingtoni kollégáimmal az Egyesült Államok és az Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állapotáról" – mondta.
"A közeli hetekben vissza fogok térni Moszkvába Biden és (Valgyimir) Putyin (orosz elnök) találkozója előtt" – tette hozzá.
Sullivant még Donald Trump elnök nevezte ki nagykövetnek Oroszországba. A TASZSZ szerint a diplomata még ezen a héten haza fog utazni.
Szergej Lavrov külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt javasolta Sullivannek, hogy térjen vissza Washingtonba konzultációra.
A két ország között kiélezte a feszültséget, hogy Biden egy március 17-én adásba adott tévéinterjújában igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, és azt hangoztatta, hogy Moszkva "megfizeti az árát" annak, hogy szerinte beavatkozott az amerikai elnökválasztásba. Ezt követően Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövetet hazahívták konzultációra.
Az Egyesült Államok csütörtökön újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amire Moszkva pénteken hasonlóképpen válaszolt.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
Hírek
