2022. júniusában kezdődött el Magyarország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a bélapátfalvi ciszterci apátsági templom felújítása. A templom restaurálási munkálatait kísérő régészeti ásatások során számos középkori sírhelyet is feltártak.
Az Egri Főegyházmegye legfrissebb tájékoztatása szerint a templom tetőzetének felújítása és a csatornázás már befejeződött, jelenleg az oldalhajók acélszerkezeti megerősítése zajlik. A nyílászárókat is hamarosan kicserélik, a rózsaablakokat alabástrommal fedik be. Kocsis József az EBH Invest Kft. építésvezetője azt is elmondta, a templom belső fala mellett szellőzőárkot alakítottak ki, a kőrestaurátori munkák során pedig megtalálták az eredeti küszöbköveket és az egykori padló szintmagasságát.
Rákóczi Gergely ásatásvezető, a Dobó István Vármúzeum régésze a Heves Megyei Hírlapnak korábban arról számolt be, hogy a körbemenő falakról a feltárást követően megállapították, szinte megszakítás nélkül Árpád-koriak, s így derült ki azt is, hogy a templom eredeti pilléreihez képest a barokk korban megtoldották, illetve fél méterrel arrébb csúsztatták őket. (Az oldalhajók pilléreit a templom közepén végigfutó pillérsorhoz igazíthatták, amelyek a 14. században eredetileg kisebbek lehettek).
Megtalálták a szerzetesek által egykor használt bejárat nyomát is, ebből mindössze a küszöb maradt meg a déli oldalon, a kereszthajó közelében.
A templom keresztháza is valószínűleg emelt padlószintű volt, lépcső is lehetett a bejárat közelében. A kereszthajóban előkerült a déli oldalon lévő kolostor emeleti, keleti szárnyán elhelyezkedő dormitóriumába (hálóhelyiségébe) vezető lépcső alapozása, a nyugati falon pedig ott a lépcsőlenyomat – mondta el Rákóczi Gergely.
A déli mellékszentély és a főszentély több sírt is rejtett a padló alatt, különböző mélységben. Itt még a tervezési fázis előtt készült egy geofizikai felmérés, amely alapján egy oltáralapot sejtettek.
A középkorban tiltották a templomon belüli temetkezést, de ettől némely esetben eltértek, engedtek például a kegyúr akaratának. A nemzetségi monostorokban – a Bélháromkúti apátság a Bél nemzetség területén épült – a nemzetség tagjai igényelhették, hogy a templomon belül temessék el a család halottait. Bélapátfalva alapítója II. Kilit egri püspök volt, aki az Aranybulla készítésében is tevékenykedett.
Nem kizárható, hogy itt temették el, de nem tudjuk, hol lehet, erről nem maradt írott forrás – magyarázta Rákóczi Gergely, hozzátéve, a szentélyben talált anomália sem utal sírra, mert nem kelet-nyugati tájolású, márpedig a keresztények akkor így temetkeztek, illetve a falakhoz igazodva. – A sírnak a négyzetben kellene lennie, ahol a kereszthajó a hosszházzal találkozik, hiszen ez a legkiemeltebb hely a főszentéllyel szemben. Van ugyan példa a nyugati elhelyezésre is, például Dörögdi Miklóséra az egri vár székesegyházából, de faragott sírköveket, díszes fedlapot itt Bélapátfalván nem találtunk. Egy roncsoltat igen, de az díszítetlen volt – ismertette még júliusban a vezető régész.
A benti kutatás során egy, a 18. századi felújítás második vagy harmadik fázisára keltezhető gödröt is találtak, amely valószínűleg a barokk kori átalakítás építési állványzatához tartozott. A karzat a barokk helyreállítás második periódusában épült Carlone tervei szerint. Később átépítették, az említett beásás ez idő tájt keletkezhetett. Ebből a gödörből két korábbi sír megbolygatásából származó koponya került elő, amelyeknek érdekessége, hogy vágásoknak tűnő sérüléseket viselnek magukon. Nem gyógyultak, tehát a halált közvetlenül megelőzően, vagy konkrétan a halál beálltakor keletkeztek. A templom közelében tatárjárás kori nyílhegyeket is leltek, és vannak források arról, hogy a tatárjárás, illetve az 1289-es belháborúk idején voltak itt harcok. – Ezzel lehetne magyarázni az idekerülésüket – mondta Rákóczi Gergely, hozzátéve, a testek valószínűleg a nyugati oldal falán kívül lehetnek. – Az északi mellékhajófal teljesen barokk építésű, akkor megsemmisíthettek sírokat, amelyekből ezek a koponyák származhattak. Két bélyeges téglát is találtunk T. S. monogrammal. Ez alighanem a Telekessy püspöksége idején létesített papnevelde monogramja. Tudni lehet, hogy 1732-ben létesített itt egy téglavetőt és égetőkemencét, így elégítették ki a barokk kori helyreállítások téglaigényét.
Rudolf Mihály Ybl-díjas építész, a tervező Hadas Építész Kft. ügyvezető igazgatója ugyancsak a Heves Megyei Hírlapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a templomban talált sírokat a régészek igyekeznek azonosítani, és nem lehetetlen, hogy a donátoré is köztük lesz. Hozzátette, Rákóczi Gergely sok történelmi adatot hozott, drukkolnak a történésznek, valamint a falkutatónak is.
Rudolf Mihály megemlítette, hogy az egyik reménybeli nagy feltárási lehetőség éppen a kereszthajónál van. A főhajó déli oldalán volt ugyanis egy bejárat (amelynek megtalálták a küszöbkövét), mellette befalazták azt a könyvespolcot, amely minden ciszterci apátsági templom szerzetesi bejáratánál ott volt. Ha a szerzetesek liturgiára mentek, onnan vették kezükbe a szent könyveket. – Hatalmas érték lehetett, ugyanis a korabeli Zwettl, Heiligenkreutz, Lilienfeld, Casamari, Fossanova esetében is kisebbek lehettek a könyvtárak. A mai magyar területen még Szentgotthárdon maradt meg hasonló polc. Várjuk, hogy mikor bontják ki ezt, itt másodlagosan befalazott kövek lesznek a kolostorból, a széleken azonban lehet látni a méreteket. Ehhez hasonlóan csomó csoda és titok van még a helyszínen – tette hozzá az építész.
A szakemberek a déli keresztházban egy másik meglepő felfedezést is tettek, Buzás Gergely régész-művészettörténész a falat vizsgálva észrevette ugyanis, hogy abba egy nevet és egy évszámot véstek. Utóbbi 16-tal kezdődik, de a második két számjegy elmosódott. Ez azért is figyelemre méltó, mert ekkor az épület romos volt, a helyreállítások csak 1732-ben kezdődtek meg. Rákóczi Gergely ásatásvezető régész szerint a rejtélyes feliratot az 1600-as évek végén véshette bele Holló János, aki nevét latin formában, „Johannes Hollo”-ként írta. A több száz éves névjegy azért is szenzációs, mert az írott forrásokból a feliratot készítő személy is azonosítható: Borsod vármegye 1696-os dikajegyzékében (azaz a jobbágytelkenként kirótt adóösszeírásban), majd 20 évvel később, az 1715-ös országos „népszámlálásban” is találkozunk e névvel. Johannes Hollo tehát helyi volt, lent, a faluban lakott, s négy mérő földdel rendelkezett.
Természetesen középkori, újkori nyomok is akadnak bőséggel: a új múzeumépület alapjának ásását megelőző feltáráskor például megtalálták a 19. században itt működő keménycserépgyár kemencéit, illetve a kidobott selejtes edényeket. Ezek töredékesek, a legtöbbjük agyagformázási hibás darab, nagyrészt festve sem voltak, ugyanakkor mindegyiken látható „Nagy Zsigmond és fia” gyárának pecsétje.
A kétmilliárd forintos állami támogatásból megújuló vallási-kultúrtörténeti emlékhelyünkön az apátsági templom mellett egy galériás múzeum is épül, ahol majd a templom felújított szószéke és orgonája is elhelyezésre kerül. A látogatóközpontban információs pont, tanácsterem, valamint egy lapidárium (kőtár) is várja majd az ide látogatókat.
Rudolf Mihály a templomtól a hegyek felé mutató oldalon épülő kisebb építményekről elmondta, az eddigi pici látogatóközpontot hosszában megnyújtják, kelet felé pedig tornáccal bővítik, ahol a bélapátfalvi kőanyagot mutatják be egyfajta kőtárként, de a pincében is lesz majd bemutatóterem. A kis épülettől keletre épül egy többcélú, alápincézett múzeumépület. Ez részben raktárként szolgál majd, de fönt lesz egy nyitott padlású nagyterem, remélhetőleg jó akusztikával. Ebben helyezik el azokat a templomi bútorokat, amelyeket a főegyházmegye nem akar használni, mert az egyik idea az, hogy a templom barokk berendezése kerüljön ki, érezze mindenki, hogy a romantikában és a gótikában nem voltak padok, állva hallgatták a liturgiákat. Minthogy Bélapátfalván sok esküvőt tartanak, a sekrestyében rakatolható modern székeket is tartanak majd, amelyek 500 embernek biztosíthatnak helyet nagyobb miséken, esküvőkön. Általánosan azonban üres lenne a templom. A külön épület évente egyszer refektóriumként funkcionálna.
Ha a templom és a turisztikai épületek kivitelezése után maradna pénz, megtervezték a tereprendezést és az apátsághoz illő körmeneti utat is – árulta el Rudolf Mihály a Heves megyei Hírlapnak. – Megtervezték a kolostor udvari részének kialakítását, itt a kertész szakértő olyan növényzet telepítését javasolta, amilyen a 800 évvel ezelőtti füvészkertben is jellemző lehetett. – A belső udvar kerengőjének oszlopsorát is jó volna rekonstruálni, illetve bemutatni a kútházat: Bélháromkút nevében benne van, hogy három forrás volt a hegy oldalában, az egyik bíztosítja a kerengő vízellátását. Itt megjeleníthető lenne a kútház. Ennek van analógiája: Lilienfeldben, Heiligenkreuzban és Zwettl-ben hasonló előképekre bukkanhatunk, Lilienfeld a legszebb, ahol Pyrker érsek fiatal korában novícius, majd főapát volt. A kőrestaurátorok, történész falkutatók analógiákat vizsgáltak, milyenek lehettek a hasonló korabeli építmények. Az lenne a legszebb, ha erre is lenne majd forrás – tette hozzá az építész.
További izgalmas részletek a bélapátfalvi ciszterci apátsági templom és környezete régészeti feltárásáról és a zajló munkálatokról összegyűjtve IDE kattintva érhetőek el.
Forrás: Egri Főegyházmegye; Tóth Balázs/HEOL.hu
Fotó: Skultéti Imre; Tóth Balázs/Heves Megyei Hírlap
Magyar Kurír
(he)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
