Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes „nagyon veszélyes lépésnek” tartja, hogy az Egyesült Államok felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti az 1987-ben aláírt egyezményt.
Trump döntését „a nemzetközi közösség minden olyan országa határozottan el fogja ítélni, amely a biztonság és a stabilitás elkötelezettje” – nyilatkozta Rjabkov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
Rjabkov szerint Washington azért mondta fel az egyezményt, mert az útjában állhat globális egyeduralmi törekvéseinek. Konsztantyin Koszacsov, a szenátus külügyi bizottságának elnöke a Facebookon azt írta: az amerikai kilépés azt jelenti, hogy „az emberiség teljes zűrzavarral szembesül a nukleáris fegyverek területén”.
Leonyid Szluckij, a képviselőház külügyi bizottságának vezetője alaptalannak nevezte az amerikai vádat, amely szerint Oroszország évek óta áthágja a megállapodást.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja a nemzetközi szerződést.
„Felbontjuk a szerződést, majd fegyvereket fogunk fejleszteni, hacsak Oroszország és Kína nem egyezik bele egy új megállapodásba” – fogalmazott Trump.
Oroszország már korábban kilátásba helyezett „válaszlépéseket”, számítva az amerikai kihátrálásra. Éppen egy évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban már jelezte: országa „haladéktalanul és szimmetrikus módon” reagál majd, ha az Egyesült Államok felmondja a szerződést.
Az INF-szerződést – Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról – Washingtonban írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára 1987. december 8-án. Az amerikai szenátus fél évvel később, 1988. május 27-én ratifikálta, és a moszkvai június 1-jei ellenjegyzést követően lépett életbe.
A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500-5500 kilométerben határozták meg. Az egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
atv.hu
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
