miközben az orosz-ukrán háború az egyre gyorsuló eszkaláció útjára lépett, újabban Moldovában is egyre kiterjedtebb belpolitikai válság van kialakulóban, amit nem lehet különállóan kezelni a nyugat-orosz konfliktustól. Miközben a moldovai államfő a román parlament előtt szólalt fel, a Moldávia határában húzódó orosz exklávé, Transznisztria leállíthatja a Moldáviába menő áramszolgáltatást. Október végén pedig megjelent egy hír, miszerint visszatérhet a moldovai nagypolitikába a száműzött oligarcha, Vlad Plahotniuc. A név puszta felmerülése is regeteget elárul a helyzet komolyságáról.
Szandu Miai keddi, bukdaresti hivatalos látogatása alkalmával a román törvényhozás előtt szólalt fel. Arról beszélt, hogy hazája továbbra is szilárdan Ukrajna mellett áll, és nem fog meghátrálni az oroszok politikai és energetikai nyomása elől sem.
“Szeretném, ha mindenki tudná, hogy Moldova szabad akar lenni, és folytatni akarja Európába vezető útját a körülmények ellenére is. (…) Hajlandók vagyunk megfizetni a szabadság árát”
hangsúlyozta Szandu.
Az ország száz százalékban az orosz gáztól függ, amelyre viszont egyre kevésbé támaszkodhat, mert nem tudja fizetni. A Gazprom már korábban 40 százalékkal csökkentette a Moldovába menő gáz mennyiségét, mire Moldávia nem hosszabbította meg szerződését a Transznisztria területén levő nagy gázerőművel, amely az ország áramellátásának 70 százalékát biztosítaná.
A moldovai elnök szerint a Gazprom csak az 2,6 millió lakos áramellátáshoz szükséges földgáz mennyiségének 51 százalékát szállítja le.
Szép dolog, hogy Szandu hajlandó megfizetni a szabadság árát, csakhogy ez nem belpolitikai célkitűzés, hanem geopolitikai. A lakosság nagy része elégedetlen a jelenlegi politikai vezetéssel, nincs elég gáz, csökkent az egyébként is igen szerény életszínvonal. Az elmúlt hónapokban hatszorosára emelkedő energiárak miatt az emberek az utcákon tüntetnek.
A moldovai helyzet egy új és jelentős mozzanata, hogy nemrég bejelentkezett az ország egy száműzött oligarchája, Vlad Plahotniuc. Őt eredetileg korrupciós ténykedése és a titkosszolgálatok feletti hatalom megszerzésére tett erőfeszítései miatt zavarták ki az országból. Csakhogy itt másról is szó van.
Plahotniucot anno a románok pénzelték, hogy politikai befolyást szerezve segítse Moldávia és Románia egyesítését (a szándék ma is megvan, ezért is beszédes, hogy Szandu épp most látogatott Bukarestbe). Idővel azonban Plahotniuc moldovai nacionalista lett, aki nem a románokkal akart egyesülni, hanem Transznisztriával.
Transznisztria orosz többségű exkláve, itt található Európa legnagyobb fegyverraktára. A vele való összeolvadás azt jelentené a politika nyelvén, hogy Moldovában többségbe kerülnének az oroszpárti polgárok. Különösen a mostani nehéz gazdasági körülmények között.
Plahutniac visszatérésének belengetése arra utal, hogy a Moldova feletti ellenőrzés megszerzéséért is elkezdődött a harc, egyelőre politikai és gazdasági eszközökkel. A dolog érdekessége, hogy ebben már Románia is közvetlenül érintett lesz, mert nem hagyhatja, hogy hátsó udvarában orosz érdekek érvényesüljenek.
A Stratfor amerikai geopolitikai agytröszt egy korábbi elemzése épp arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború kiszélesedésének jele lehet a “szárnyakon” megjelenő mozgolódás. Moldovában és Fehéroroszországban pedig egyre több aggasztó jel látható.
Arról nem is beszélve, hogy Moldova destabilizálódása harapófogóba szorítaná Ukrajnát, és csapatokat kellene átirányítania a moldovai határhoz.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
