Mobileszközök alapján modellezték, hogyan robbant be az ország a lezárások előtti utolsó hétvégén, és mi következett azután. Már tavaly is bizonyított az egyedülálló magyar módszer.
Itthon a döntéshozók, így az operatív törzs rendszeresen használják egy jórészt hazai modellező csoportnak a magyarok mozgássűrűségét mutató adatait. A nemzetközi viszonylatban is egyedülálló tudományos projektről szóló tanulmány vasárnap meg is jelent a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban – írta a Portfolio, beszámolva az eredményekről. Az általuk kidolgozott mobilitási és otthonmaradási mutatók alapján jól látszik az is, hogy a magyar lakosság hogyan reagált a márciusi korlátozó intézkedésekre.
A csoport a három nagy mobilszolgáltatóval együttműködésben többek között kidolgozta a lakosság mozgását települési szinten monitorozó módszertant, amely olcsó és pontos eszközt adott a kormány kezébe a korlátozó intézkedések hatásának méréshez, a döntések támogatásához, a célzott beavatkozások megalapozásához. A módszertan
a mobiltelefon használatkor automatikusan rögzített, rutin adatokra épül és a hívást közvetítő adótorony helyadatait használja
a mobiltelefon használó földrajzi helyének becslésére. Az adatok anonimizáltak, a módszertan teljesen alkalmatlan a személyazonosításra.
Komoly eredmények
Az elemzések gyakorlati hasznára és eredményeinek jelentőségére Szócska Miklós egy példát említett. „A Covid-19 első hullámában elkészítettük a mobiladatok elemzését, amely megmutatta, milyen a mozgássűrűség az országban, és egyértelműen látszott, hogy az üdülőkörzetekben ez akár a 3-4-szeresére is felment a korlátozó intézkedések alatt. Az adatok nyomán előálló hőtérképes vizualizáció következménye lett többek között az, hogy a helyi polgármesterek helyi intézkedéseket hozhattak, hogy a tömegek összeverődését elkerülhették a strandokon, szórakozóhelyeken. Ez egy precíziós döntéshozatalt tesz lehetővé”.
A szakember kifejtette azt is, hgoy az idén márciusi intézkedések meghozatala előtt is bemutatták a döntéshozóknak, hogy bár hétközben a mozgási index továbbra is alacsonyabb a korábbi intézkedések hatására, azonban folyamatosan növekszik. Ezzel összhangban az otthonmaradási mutató továbbra is magas szinten van, ám folyamatosan csökken, közelíti a járvány előtti értéket.
„Ez különösen a huszonöt ezer főnél nagyobb lélekszámú településeken volt szembeötlő. Hétközben a főváros és a kisebb települések is egyértelműen kisebb mozgással és nagyobb otthonmaradással válaszoltak a járványra. Az újabb korlátozó intézkedések március 8-i életbe lépése előtti
hétvégén aztán országosan olyan mozgás indult mintha se járvány, se holnap ne lenne és széthordtuk a vírust”.
Egyértelműen látszott, hogy sajnos fáradunk és a gyorsabban terjedő variánshoz az addigi intézkedéscsomag nem lesz elég.
Tetten érhető a görbén a nyári lazulás, a novemberi intézkedések hatása, az intézkedések előtti bevásárlás, a karácsonyi shopping, az iskolai szünet és az ünnepek, és a „februári fáradás”, valamint a március 8-ával bevezetett intézkedések hatása is.
A cikkből kiderült még, hogy most dolgoznak a Magyarországra látogatók cellaadatainak modellbe építésén. Ez, kiegészítve a kórokozók jelenlétének észlelésére alkalmas innovatív módszerekkel különösen érdekes lesz a járványok behurcolásának modellezéséhez.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
