A teljesség igénye nélkül a kerek évforduló alkalmából megjelent három cikkből szemezgettünk. Így látja a többségi nemzet az akkor történteket. Megtalálhatjuk bennük a szelektív emlékezet tüneteit is…
Isten veled Nagy-Magyarország (szlovákul, Uhorsko), éljen Cseh-Szlovákia címmel közölt írást a kerek évforduló alkalmából a Pravda, amelyben sorra veszi az 1918-as eseményeket, megemlítve az első csehszlovák kormány megalakulását 1918. október 14-én Párizsban, amelynek tagjai között ott volt Tomáš Garrigue Masaryk, Milan Rastislav Štefánik és Eduard Beneš, akik – mint írják – „már több éve viseltek külföldön harcot az [Osztrák-magyar] Monarchia ellen”.
A cikk idézi a korabeli közéleti személyiségek kijelentéseit. Említésre érdemes Michal Bodický, aki a magyar nyelv használata és elterjedtsége miatt féltette az önálló csehszlovák állam irányába elért eredményeket.
Gazdasági változások
A Denník N cikkében a közös állam Szlovákiára gyakorolt gazdasági hatásait elemzi. Eszerint Szlovákia jelentősen el volt maradva Cseh-Szlovákia nyugati felétől, amelynek oka egyrészt az volt, hogy Csehország az Osztrák-magyar Monarchia iparosodottabb része volt, míg Szlovákia mezőgazdasági terület volt. A másik ok, hogy Prága Bécs államapparátusához állt közelebb, „míg Szlovákia magyar fennhatóság alatt állt”.
A különbség akkor volt az új államalakulaton belül, hogy a mai Csehország területe produkálta az ipari termelés 90-92 százalékát, a fennmaradó 8-10 százalékot a mai Szlovákia Kárpátaljával kiegészülve szolgáltatta. Ennek ellenére a vidék fejlődésnek indult – írja a lap – kisebb nagyobb megtorpanásokkal. Az 1922-es gazdasági válság a mai Szlovákia területét súlyosabban érintette, míg az 1929-es nagy világgazdasági válság a csehekre sújtott le keményebben.
A lap azonban azt elfelejti megemlíteni, hogy a gazdasági nehézségek mögött az állt, hogy Közép-Európa teljesen logikátlan átrendezésével elválasztották a gyárakat a nyersanyagoktól, az eladókat a piacoktól, és ez okozta az kárpát-medencei országok problémáit.
Véres progromok
A SME napilap az újszülött csehszlovák állam „véres” kezdeteiről ír terjedelmes cikkében. Persze, az áldozatok között csak a zsidókat említi meg, akiket a káoszban rendszeresen megtámadtak, üzleteiket, házukat kirabolták. A magyarokat ért kegyetlenségekről és attrocitásokról nem ír.
A lap beszámol több korabeli támadásról is. Feketebalogon két családot öltek meg egy fejszével. Ljeszekben egy kocsmárost öltek a falusiak, holttestét pedig feldarabolták.
írja a szlovák lap. Hozzátéve, hogy az erőszak a szlovákokat is sújtotta, beszámolva egy szlovák tanítónőről, akit a helyiek meg akartak lincselni, ezért rejtőzködni kényszerült.
Körkép.sk
Nyitókép: SME.sk/A csehszlovák hadsereg bevonulása Zsolnára 1918. december 7-én
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
