Március 25-én, Urunk születésének hírüladása, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Veres András megyéspüspök szentmisét celebrált a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az ünnepi szentmisét a gyermeket váró házaspárokért és születendő gyermekükért mutatta be, valamint imádkozott értük a Könnyező Szűzanya kegyképe előtt.
A főpásztor szentbeszédében Urunk születésének hírüladása kapcsán három kérdéskörről elmélkedett.
Miért lett Isten emberré?
A sokféle vélemény között egyetlen értelmes magyarázatot találhatunk, amely szerint Isten azért lett emberré,
Miért így lépett Isten a világba?
Apostoli atyák, teológusok évszázadokon keresztül sokféle sejtésnek, elképzelésnek adtak hangot, azonban ez földi életünk során örök titok marad.
A Szűzanya igenjével egy új teremtés vette kezdetét az emberiség életében. A Szent Szűz azért volt képes igent mondani az angyali üdvözletre, mert benne az Isten akarata iránti nyitottság már évek óta valóság volt. Vannak teológusok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy Mária igenjében valamiképpen a teremtés „legyen” szava visszhangzik. „Történjék velem szavaid szerint” (Lk 1,38), hangzik a Szűzanya válasza az angyalnak, amint annak idején Isten teremtő szava, amellyel a világot teremtette: „Legyen… és lett…” (Ter 1,3). Abban a pillanatban, amikor a Szűzanya kimondta igenjét, a maga „legyenjét” az angyali üzenetre, megdicsőült az emberi természet. Nagyon fontos mindnyájunknak tudatosítani azt, hogy ugyanaz az igen (legyen), amit a Szűzanya mondott ki annak idején, hangzik el minden hívő ember igenjében, amikor Isten akaratára kimondja, hogy „legyen nekem a te szavaid szerint, legyen úgy, ahogy Te akarod”. S ezzel az egyes ember élete belemerítkezik Isten életébe.
Harsányi Lajos is, a Győri Egyházmegye pap költője Ha nem jött volna el című versében arra utal, hogy az angyali üdvözlettel egy új korszak kezdődött el az egyes emberek, de az egész emberiség életében is, amely nélkül világunk nem olyan lenne, mint amilyen ma:
Beethoven tán a Wienerwaldon
Élt volna, süket kecskepásztor.
Egy szörnyű kényszertől a melle
Elbődült volna párszor.
Michelangelo homlokából
Nem kupola született volna,
Néhány gerendából csőszkunyhót
Ácsolt volna a Helikonra.
Munkácsynak Mármarosban
Sötétlett volna barlangja,
És kőbaltával bölénycsordát
Karcolt volna a sziklafalra.
…
A Szépnek, Jónak és Igaznak
Nem lett volna itt soha hely.
Sátor alatt tanyáznánk most is,
Ha nem jött volna el.
Ezen isteni csoda nélkül mennyivel szegényebb és kilátástalanabb lenne az emberiség élete és benne a mi életünk is. Elég, ha csak a kultúrára gondolunk, ahogy a költő is sugallja. Hiszen minden valamirevaló költő, képzőművész és zenész az angyali üdvözlet jelenetéből vagy a Fiú születésének ábrázolásából alkotta meg élete remekművét. A kegyelmi hatásokról nem is beszélve.
Mire tanít, mire hív bennünket a mai ünnep?
Mindenekelőtt arra tanít, hogy szemléljük csodálattal az angyali üdvözletet, állítsuk lelki szemeink elé gyakran ezt a jelenetet.
Arra is tanít bennünket az ünnep, hogy adjunk hálát Istennek a Fia által adott istengyermekség ajándékáért, amelyet ha elveszítünk is hűtlenségeink miatt, Ő újra és újra visszaad nekünk.
Továbbá tudatosítsuk, hogy igenjeink által lehetőséget kapunk arra is, hogy Isten országának építésében részt vehessünk. Az Isten művének szolgálata az emberi élet legnagyobb boldogsága, és az, hogy az itt kapott isteni ajándékokkal másokat is gazdagíthatunk.
Ezt a boldogító megtapasztalást kívánom minden jelen lévő testvéremnek, és különösen azoknak, akik gyermeket várnak vagy gyermek után vágyakoznak!
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Ács Tamás
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
