November 13-án, a magyar szentek és boldogok emléknapján ünnepelték a római Pápai Magyar Intézet kápolnájának búcsúját. A zsolozsmát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök vezette. Az ünnephez kapcsolódóan Törő András, az intézet rektora fogadásra hívta a vendégeket a római Szent István Házba.
Az ünnepi eseményen jelen volt Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök; Bárdos Cecília, Magyarország Szentszéki Nagykövetségének elsőbeosztottja; Szentmártoni Mihály SJ, a Vigilancia Bizottság elnöke; a Vatikán részéről José Nahúm Jairo Salas Castañeda, az apostoli utak koordinátora és Jan Maria Chun Yean Choong, a vatikáni Államtitkárság Magyarországgal foglalkozó képviselője; valamint a diplomáciai élet képviselői, papok, munkatársak és az intézet meghívott vendégei.
A program közös zsolozsmával kezdődött, amelyet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök vezetett. Rövid elmélkedésében méltatta a magyar szenteket és boldogokat, valamint felidézte az ötven éve elhunyt Mindszenty József bíboros, hercegprímás áldozatos és ma is példamutató életét.
Az imádságot követően Szentmártoni Mihály SJ, a Vigilancia Bizottság elnöke szólt a vendégekhez. Beszédében kiemelte: minden nemzetnek megvannak a maga szentjei, és büszkék is rájuk. Mi, magyarok is, és büszkék vagyunk arra is, hogy bár viszonylag kis ország vagyunk, sok szentünk és boldogunk van. Fontos vértanúink is voltak Szent Gellérttől kezdve egészen napjainkig, mint például Salkaházi Sára és Bódi Mária Magdolna. Vannak világszerte ismert szentjeink is, mint Árpád-házi Szent Erzsébet, és olyan nagyszerű emberek, akik tanúságot tettek a hitről, mint Szent István és Szent László.
Ma szeretnénk megemlékezni egy másik honfitársunkról is, akit ugyan még nem avattak hivatalosan szentté, de számunkra és az egész világ számára az: Mindszenty József bíboros. Az ő szentsége különleges: a hit tanúja (hitvalló), vértanú és misztikus is volt.
A napokban ért véget a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának kongresszusa, amelynek fő témája éppen a misztika volt. Az egyik tárgyalt kategória a szenvedés misztikája, amely Jézus példáját követve négy pillanatból áll: én és a kereszt, az én keresztem, én a kereszten, valamint a levétel a keresztről. Mindszenty bíboros mind a négy pillanatot átélte. Nagy tanítást hagyott ránk: egyetlen szenvedés sem hiábavaló, ha azt Isten és az emberek iránti szeretetből fogadjuk el. Minden szent az Isten által alkotott műalkotás, és üzenetük éppen ez: Isten ma is cselekszik a világban, az Egyházban, Magyarországon és minden országban, szentjei által – zárta ünnepi beszédét Szentmártoni Mihály SJ.
A terített asztalnál végül Törő András köszöntötte a megjelenteket. A Pápai Magyar Intézet rektora köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal és jelenlétükkel hozzájárultak az ünnep emelkedettségéhez.
Forrás és fotó: Pápai Magyar Egyházi Intézet
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
