A lángoló kaliforniai, görög, török vagy szibériai erdők szívszorító képeit nézve mindannyian érezzük, hogy Földünk klímájával nincs minden rendben.
Hogy ez mennyire igaz, azt jól mutatja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legújabb tanulmánya, mely szerint a globális felmelegedés már javában zajlik, és megállítani már nem lehet, csak lelassítani. A hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmány minden idők legátfogóbb tanulmánya a globális klímáról, melyen nyolc évig több száz klímakutató dolgozott. Több mint 14 000 tanulmány adatainak feldolgozása után a klímakutatók teljességgel meg vannak győződve arról, hogy a globális felmelegedés alapvető oka az emberi tevékenység. Ahogy ezt a tanulmány megfogalmazza: az emberiség romboló hatása a klímára egyértelmű tény.
A klímakutatók ezen állításait egy sor lesújtó adattal támasztják alá. Az elmúlt évtizedben a felszíni hőmérséklet 1,09 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 1850 és 1900 között. Nem mellesleg, Földünk klímája legalább százezer éve nem volt olyan meleg, mint ma. Tovább fokozva, az elmúlt öt év volt a legmelegebb 1850 óta. Ezt az ipari forradalom kezdete óta levegőbe bocsátott üvegházhatású gázok okozzák, melyeknek köszönhetően a globális felmelegedés mára már visszafordíthatatlan folyamat. A jelenlegi szén-dioxid-kibocsátást figyelembe véve a 2015-ben aláírt Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény 1,5 Celsius-fokos célja a kutatók szerint már nagy valószínűséggel elérhetetlen, ugyanis a jelenlegi évi 40 milliárd tonnás globális szén-dioxid-kibocsátás mellett gyorsan kifutunk a cél elérését még garantáló 500 milliárd tonnás tartalékból. Ha a kibocsátott szén-dioxid mennyisége nem csökken az elkövetkező évtizedekben, akkor a század végére a felszíni hőmérséklet katasztrofális 3-4 Celsiusszal is növekedhet.
Nem véletlen, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár úgy fogalmazott, hogy a tanulmány vörös kód az emberiségnek. A végtelen klímatárgyalások és a félmegoldások ideje lejárt, az elkövetkező évtizedben az emberiségnek meredeken csökkentenie kell a szén-dioxid kibocsátását, és ezért meg kell szabadulnia a fosszilis energiától. Közhely, de tényleg mindannyian egy csónakban evezünk, és ebben a több lékből szivárgó hajóban már nincs idő az egymásra mutogatásra. A gazdaságilag fejlett országoknak vállalniuk kell, hogy az elmúlt évszázadban döntő szerepük volt az üvegházhatású gázok kibocsátásában, és segítséget kell nyújtaniuk a fejlődő országoknak, amelyeknek viszont el kell fogadniuk azt, hogy saját kibocsátásaikat már nem növelhetik. A most nyilvánosságra hozott adatok nagy nyomás alá helyezik a néhány hónap múlva kezdődő COP26 glasgow-i klímakonferencia résztvevőit, akiktől a világ közvéleménye ezek fényében jelentős áttörést vár.
Legyinthetünk rezignáltan, hogy mit tehet a globális felmelegedés ellen a közép-európai átlagpolgár, akinek az életét olyan sokkal kézzelfoghatóbb gondok nehezítik, mint a munkanélküliség, a korrupció vagy éppen a globális koronavírus-járvány. Kár volna azonban így tenni, mindannyian hozzá tudunk járulni a jobb klimatikus jövőhöz. Egyéni szinten elgondolkodhatunk azon, igazán szükség van-e minden vásárlásunkra, vagy igazán be kell-e ülnünk az autónkba. Sok apró lépés létezik arra, hogy a személyes karbonlábnyomunkat csökkentsük. Ennél is fontosabb azonban, hogy a parlamenti választáson olyan politikai pártokra tegyük le a voksunkat, melyeknek van átgondolt klímapolitikájuk. Nem vitás, Közép-Európában a globális klímaváltozás nem központi politikai téma, de csak rajtunk múlik, hogy ez a jövőben megváltozzon. Gondoljunk gyermekeinkre és unokáinkra, és tegyünk meg mindent azért, hogy ne kelljen a klímapokolban élniük.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
