Örök kapcsolat ég és föld között, Jézus áldozatvállalása az emberekért. A kereszténység gondolati világa és mindennapos szertartásai. Transzcendens dimenzió – e témákat járják körül Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész szakrális alkotásai, melyekről tavaly album jelent meg a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában. A művésszel a Zala megyei hírportál készített interjút – ebből közlünk részletet.
(…)
– Vaskos kötet jutott el szerkesztőségünkbe. Isten és a világ című könyve miként született?
– 2019 decemberében jelent meg Torjay Valter vasi festőművész Önvallomás című könyve, aminek a bemutatójára engem kértek fel. A kiadó ekkor felajánlotta, hogy készítsek hasonló, összegző albumot. Bevallom, meghatódtam. Elhatároztam, hogy nem az eddigi munkásságomat kívánom bemutatni, csupán a szakrális, hitvalló műveket tárom az olvasók elé, saját és rólam készült írásokkal, cikkekkel együtt. Négy évtizedet fűztem össze, címét XVI. Benedek még bíborosként kiadott interjúkötetétől kölcsönöztem. Ugyancsak Isten és a világ címet viselte több nyugat-dunántúli önálló tárlatom.
– Üzenetértékűnek tűnik a címadás. Mit szeretne átadni a közönségnek?
– Főként az utóbbi időszakot tekintve fontosnak tartom a keresztény identitás hangsúlyozását. Szükség van a megújulásra, vissza kell találni ezeréves gyökerünkhöz, hitünkhöz, folytatva a Szent István-i gondolatot. Zala és Vas ebben is rokon, a katolikusság központjai, emellett Mindszenty személye köti össze a két megyét.
– Érdekes módon újítja meg ezt a gondolatiságot. Klasszikus műveket vesz elő, amire latin idézeteket fest fel.
– A közös művelődéstörténeti örökség kap új értelmet ezeken a képeken. Egyre jobban veszendőnek látszik Európa keresztény múltja, a mai ember elvágja a gyökereket. A latin feliratok egyrészt az egyházra, másrészt az egyetemes szakrális nyelvre utalnak.
A könyvben helyet kapott továbbá A mi Sziklás Madonnánk című tanulmányom, amit a karantén alatt írtam. A Szépművészeti Múzeumban található a Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal című, eddig leonardói műhelymunkaként számon tartott festmény. Szisztematikusan, tudományos eszközökkel bebizonyítom, hogy a festmény igenis az itáliai reneszánsz polihisztorának, Leonardo da Vincinek a műve. A festmény minden egyes részletét kielemeztem.
Persze, ennek is van előzménye. Negyven évvel ezelőtt a Szépművészeti Múzeumban dolgoztam, a raktárban találkoztam először ezzel a képpel. A gondolat már akkor ott motoszkált bennem, s tényleg isteni csoda, hogy újra szembejött a felismerés. A járvány miatti bezártságban interneten megrendeltem Kenneth Clark Leonardóról szóló könyvét. Abban ráakadtam arra a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban őrzött, négy-öt kompozíciós vázlatot rögzítő tanulmányrajzra, ami a budapesti festmény előképének tekinthető, tehát ahhoz készült. A rajz az 1900-as évek elején került a Metropolitanbe, a festmény pedig Pálffy János gróf hagyatékaként a Szépművészeti Múzeumba. Már a két világháború között összekötötték a műveket, ám mindig Leonardo valamelyik tanítványának tulajdonították a Budapesten őrzött festményt. Alapos képelemzéssel próbálom bizonyítani, hogy a mű bizony eredeti Leonardo. A reneszánszban még nem létezett szignó, így az egyértelmű személyiségjegyeket kellett összerakni. Ennyi azonosság nem lehetett a véletlen műve.
– Akkoriban jórészt megrendelésre festettek. Ön hogyan érezte volna magát abban a világban?
– Ötszáz éve a megrendelések 90 százaléka egyházi felkérés volt. Ezeknek a koroknak a művészete ezért annyira átitatott a kereszténységgel. Ma más idők járnak, egyházi megrendelések nem igazán akadnak, a művészek inkább az önkifejezéssel fogják meg a nézőt. Nekem eddig közel kétszáz szakrális művem született. Mindet belső késztetésből festettem, legyen újszövetségi jelenet vagy a szentek élete. Üzeneteimet a kiállítóterekbe szánom, azokat az embereket szeretném megérinteni, akik nem gyakorolják a hitüket, Dietrich Bonhoeffer kifejezésével élve a „vallástalan keresztényeket”. Jó lenne, ha visszatalálnának gyökereikhez, a keresztény hitvalláshoz és gondolkodáshoz.
Forrás: Zaol.hu / Szombathelyi Egyházmegye
Fotó: Zaol.hu
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »