Iohannis szerint az Erdélyből elüldözött vagy eladott szászok maradéka együtt ünnepli az oláhokkal a "nagy egyesülést"

Iohannis szerint az Erdélyből elüldözött vagy eladott szászok maradéka együtt ünnepli az oláhokkal a "nagy egyesülést"

Klaus Iohannis szerint a romániai szászok a románokkal együtt ünneplik meg 2018-ban Erdély és Románia "egyesülésének" centenáriumát. Románia elnöke, aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát, majd a román Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezette, a Brassó megyei Szászkeresztúron beszélt erről vasárnap, az erdélyi szász kultúrát népszerűsítő fesztiválon.

Az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint: „A pozitív üzenetekre kell összpontosítanunk. (…) A szász közösség együtt fogja ünnepelni a románokkal Románia centenáriumát, és remélem, hogy végül mindenki meg fog győződni arról, hogy ez az igazi üzenet. A centenárium rendkívül fontos, és még ha egyesek csak azt látják is belőle, hogy eltelt száz év, akkor is nagy dolog, mert szerintem Románia ebben a száz évben bizonyította be, hogy egy birodalmak peremén fekvő kis országból erős országot lehet kialakítani a régióban. Egy stabil országot, amely hozzájárul az egész térség fejődéséhez és stabilitásához. Mondhatjuk, hogy az utóbbi száz évben fontos és határozott lépéseket tettünk a jó irányba.”

A román állami hírügynökség az államfő kijelentését Kelemen Hunornak a centenáriummal kapcsolatos kijelentésére tett reagálásaként értelmezte. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a Szabadság kolozsvári napilap augusztus 4-én közölt interjút. Ebben a politikus kijelentette: „a románságnak el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at”.

Száz éve valóban ünnepeltek – és a 250 000-ből lett 14 770

Az erdélyi szászok 1918-ban támogatták Erdély egyesülését Romániával, az oláhok hálája számokban mérhető: míg 1910-ben még 250 000 volt az erdélyi szászok száma, 2004-re már csak 15 000-en maradtak, és számuk jelenleg is csökken. A többségük 1945 után Németországba vándorolt, egy részüket pedig Nicolae Ceausescu árusította ki a Német Szövetségi Köztársaságnak az 1960-as és 1970-es években. A maradottak átlagéletkora 69 év körül van.

Amikor a világháború vége felé 1944-ben Románia átállt a szövetséges hatalmakhoz, a szászok egy része Ausztriába és Németországba menekült. A Romániában maradtak közül sok erdélyi szászt szovjet munkatáborokba deportáltak. A túlélőket Németországba szállították, és onnan tértek vissza régi hazájukba. A németországi családi kötelékek és az új kommunista rezsim kisebbségpolitikája a szászok fokozatos kivándorlásához vezetett. Az 1941-ben még 248 000 főből 1948-ig 91 000-en kivándoroltak vagy meghaltak. Az 1950–1982 közötti időszakban a kivándoroltak száma 130 151 fő volt. 1989-ben még 95 000 szász volt (az 1910-es népesség 40%-a). 1991-92-ben további 75 000 személy vándorolt ki. 2003-ban a nagyszebeni szász evangélikus püspökség adatai szerint az erdélyi szászok létszáma 14 770 főnyire apadt.

(MTI – Wikipédia nyomán)

Korábban írtuk: 

A bizonyítani akaró korcsok szánalmassága: félig magyar pártelnök beszél arról, hogy ünnepelni kell 1918-at

Iohannis oláh zászlót vitt a székelyeknek, és közölte velük, hogy elutasítja az autonómiát


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »