A világjárvány okozta általános gazdasági bizonytalanság miatt a korábbinál is többen fektetik a megtakarításaikat ingatlanokba, amelyek ára látványosan nő. Nem feltétlenül kell azonban lakást vásárolnunk, ha az ingatlanpiacon szeretnénk befektetni. Egyre népszerűbbek az ingatlanalapok is.
A szlovákiai családok vonzódása a saját ingatlanhoz európai összehasonlításban is kimagaslóan nagy. Így az sem csoda, hogy míg a Szlovákiát is magába foglaló eurózónában a lakosságnak átlagosan a 66 százaléka él saját ingatlanban, Szlovákiában ez az arány eléri a 90 százalékot. Hogy saját ingatlanban lakhasson, ehhez egyre több család hajlandó hosszú évekre eladósodni. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legutóbbi felmérése szerint a saját ingatlanban élő szlovákiai családok több mint ötöde törleszt valamilyen hitelt.
Az ingatlanok iránti keresletet a világjárvány sem akasztotta meg. Épp ellenkezőleg, a járvány okozta piaci bizonytalanság miatt egyre többen fektetik a pénzüket a biztos befektetésnek vélt ingatlanokba, a növekvő kereslet pedig az árakon is meglátszik. A jegybank adatai szerint Szlovákiában tavaly átlagosan 12 százalékkal nőttek az ingatlanárak az egy évvel korábbihoz képest, egyes régiókban azonban 20–28 százalékos drágulást is mértek. Az árvágta idén is folytatódik, az első negyedévben több mint 15 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest. „Az újra egekbe szökő ingatlanárak miatt egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy a pénzüket olyan ingatlanba fektessék, amelyet kizárólag befektetési céllal vásárolnak. Az ingatlanpiaci befektetésekről azonban nekik sem kell lemondaniuk, hiszen a szlovák piacon is rengeteg olyan ingatlanalap működik, amely lehetővé teszi a kisebb összeg befektetését is” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.
Az ingatlanalapok olyan speciális befektetési alapok, amelyek nagyrészt „kézzelfogható” eszközöket, irodaépületeket, kereskedelmi ingatlanokat, ipari területeket, telkeket, lakásokat tartanak a portfólióikban, amelyeket az alapba befektetők pénzéből vásárolnak meg.
„Az ilyen alap kiválasztásnál is alaposan oda kell figyelnünk a befektetéssel járó költségekre, a várható hozamra és a kockázatokra is. Ezek a befektetések ráadásul hosszabb távra szólnak, vagyis azoknak érdemes ilyeneket választani, akik öt vagy annál több évre szeretnék elhelyezni a pénzüket”
– tanácsolja Sadovská. Szerinte az ingatlanalapok általában stabil, az inflációt meghaladó hozamot biztosítanak. A jobban tejelő alapoknál az éves kamat elérheti a 8–10 százalékot is. Az ingatlanalapok ráadásul jóval ellenállóbbak a piaci kilengésekkel szemben, ami Szlovákiában különösen fontos tényező, hiszen a befektetők nagy része továbbra is konzervatívnak nevezhető, vagyis nagy ívben elkerüli a kockázatosabb befektetéseket. Az ingatlanalapok ugyanis, a többi befektetési alaphoz hasonlóan, teljes portfóliókat ajánlanak. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanjaikat is úgy válogatják össze, hogy azok a lehető legkisebb kockázatot jelentsék.
Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy egyre többen fedezik fel ezeket az alapokat. A legkedveltebb befektetési alapok toplistáján – a vegyeseket követően – ma már az ingatlanalapok vannak a második helyen. A jegybank legfrissebb adatai szerint a szlovákiai ingatlanalapokban idén márciusban 1,83 milliárd eurót tartottak, ami a befektetési alapokban található összeg 22 százalékának felelnek meg. Az ingatlanalapokban tartott összeg csak az elmúlt egy évben 12 százalékkal nőtt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
