Idén márciusban megközelítette a két számjegyű értéket (9,9 százalék volt) az éves infláció, és lehetséges, hogy a következő hónapokban a 10 százalékos lélektani küszöböt is átlépi majd. A BNR alapszcenáriója szerint az esztendőnek 4 százalékos inflációval kellene zárulnia, ez azonban aligha tartható.
Március volt a nyolcadik egymást követő hónap, amikor a fogyasztói árindex növekedése meghaladta a 9 százalékos küszöböt – ez az elmúlt évtizedben példa nélküli, és az Európai Unió tagállamai között is egyedülálló jelenség. Az elmúlt egy évben legnagyobb mértékben az elektromos energia drágult (az árnövekedés meghaladta az ötven százalékot), de olyan termékek is csaknem negyedével kerültek többe tavalyhoz képest idén márciusban, mint a kakaó, a kávé vagy a vasúti szolgáltatások.
Az energiahordozók árának emelkedése – az ismert ok, a közel-keleti konfliktus miatt – ugyan a legnagyobb mértékben járult hozzá az általános áremelkedéshez, de talán meglepő, hogy olyan termékek is jelentős mértékben drágultak, mint a kávé és a kakaó. Ez alapvetően azzal magyarázható – írja elemzésében a HotNews hírportál –, hogy az Arabica kávétermést Brazíliában, Kolumbiában és Vietnamban aszály, fagy és szélsőséges időjárási események sújtották, ami csökkentette a globális kínálatot. Az Arabica határidős szerződései az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjére emelkedtek (pl. 2025-ben a kávétípus tőzsdei ára körülbelül 4 dollár volt fontonként, ami hatvanszázalékos drágulás az előző évhez képest), a Robusta kávé pedig szintén történelmi csúcsokat ért el. Megzavarták a kereskedelmi áramlásokat az amerikai kormány által a nagy termelő országokból származó kávéra kivetett vámok is: növelték a költségeket és fokozták a volatilitást. Románia teljes mértékben importálja a kakaót és a kávét, így a nemzetközi tőzsdéken bekövetkező sokkhatásokat szinte teljes mértékben átveszi. A kakaó és a kávé ára így az élelmiszerek átlagos emelkedésénél gyorsabban nőtt: a statisztikai adatok szerint a kávé például 25–26 százalékkal drágább, mint egy évvel korábban.
Az árak általános emelkedéséhez jelentősen hozzájárult az áfaemelés, az energiaár-korlátozások eltörlése (a szállítási költségek növekedése) is, ami a fogyasztók által fizetett végső árra szintén hatással van. A fordulópont 2025 augusztusában következett be, amikor a két egyidejű sokk révén alig két hónap alatt 5,7 százalékról 9,9 százalékra lőtt ki az infláció. Azóta az éves ráta nem süllyedt 9 százalék alá. Éves összevetésben a tojás ára 14,6 százalékkal, a friss gyümölcsé 14,2 százalékkal, a kenyéré pedig közel 10 százalékkal emelkedett, de olyan szolgáltatások, mint a vasúti szállítás (24,4 százalék), az ipari szolgáltatások (15,68), a gépjárműjavítás (13,55), mind tíz százalék fölött drágultak. Ehhez márciusban a zöldségek drágulása havi szinten 2,3 százalékos emelkedést adott hozzá, tovább növelve a szezonális nyomást.
Az európai összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2026 márciusában 9 százalékos éves rátát mutatott, miközben februárban az árindex 8,3 százalék volt. Az euróövezeti átlagtól való eltérés az EU-ban továbbra is idehaza a legnagyobb.
Az elemzés megállapítja, hogy a makrogazdasági helyzet továbbra is nehéz: Románia gazdasága 2025-ben alig növekedett, év végére technikai recesszióba került, és a költségvetési hiány továbbra is nagyon magas, így az inflációs nyomás továbbra is veszélyezteti a gazdasági egyensúly fenntartását.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
