200 fős kontingens kiküldéséről tárgyal az Országgyűlés.
A csádi elnök meghívására katonai misszió indulna az afrikai országba, ennek keretében 2024 tavaszától maximum 200 katona teljesítene szolgálatot – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Országgyűlés szerdai ülésén, a honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat általános vitájában.
A tárcavezető expozéjában kiemelte: azzal a hármas céllal indítanák a missziót, hogy
Közölte: a fokozódó migrációs nyomás egyik legfontosabb kiindulópontja az afrikai térség, azon belül pedig a Száhel-régió. Ebben a régióban Magyarország már korábban is jelen volt, tehát a térségben a „gazdasági, diplomáciai és katonai jelenlétünk sem példátlan” – tette hozzá.
A miniszter elmondta: a Száhel-régió még egyetlen stabil állama Csád, amely nem mentes a gazdasági nehézségektől, a rossz megélhetési körülményektől, a vízbiztonság, az élelmiszerbiztonság, a járványok problémakörétől, miközben azt látni, hogy „a körülötte lévő szomszédos országok egyre-másra omlanak össze”.
Hangsúlyozta: nemcsak a Száhel-övezetben van baj, hanem Csádban is, és Magyarországnak az az érdeke, hogy a problémákat ott kezeljék, ahol keletkeznek. Ezért
a magyar kormány úgy döntött, hogy egy komplex segítségnyújtási csomagot ajánl fel Csádnak, ennek gazdasági, humanitárius és társadalmi elemei is vannak
A Fidesz szerint a csádi magyar katonai misszió hozzájárul a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelemhez. Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka elmondta: egy legfeljebb 200, váltási időszakban 400 fős kontingensről lenne szó, amely tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátásában, a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásában, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatásában venne részt, szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben.
A Demokratikus Koalíciós szerint
kockázatos, gazdasági érdekektől motivált misszióra kér felhatalmazást a kormány.
Arató Gergely, DK vezérszónoka hangsúlyozta: a magyar katonák nem a NATO-val, az ENSZ-szel vagy az EU-val közös misszióban vennének részt, hanem a csádi elnök felkérése alapján mennének a világ egyik legveszélyesebb helyének számító országba, ahol valójában bizonyos gazdasági csoportok érdekeit kellene megvédeniük.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
